Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850
közellátás napról napra romlott, s a húsa... _„ védtek. A magyar pénz beszedése, illetve elértéktelenedése miatt a lakosság semmilyen papírpénzt nem akart elfogadni. Inkább nem adták el allataikat, vagy ha mégis eladták, olyan magas árat kértek, hogy a mészárosok ráfizettek az árusításra és azzal fenyegetőztek, ha nem emelik a hús árát, húsboltjaikat becsukják. A közicazgatósági hatóságok bizottságot küldtek ki a húsárak újabb megállapítására. 79 A kölkedi károsult polgárok, akik hallották hogy a turonyi tűzkárosultak részérc gyűjtést engedélyeztek, elérkezettnek látták az időt arra, hogy elvett lovaikért kárpótlást kérjenek. Az ügyben a főispán közbenjárását kértek. A kérelem javaslattétel végett Perczel Istvánhoz került, aki most sem tagadta meg önmagát. Jelentését a dicsekvés és bosszúvágy jellemzi. Leírja, hogy 1849. április és május hóban, amikor a bán seregével Pestről Fejér, Tolna és Baranya megyén keresztülvonult, a pártütők a megyében vétkes ellenállásra és tömeges felkelésre lázítottak. Ennek következtében a megyének Somoggyal és Tolnával határos részén a nép a tisztviselőknek nemcsak hogy nem engedelmeskedett, de olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy a tisztviselők nagyrésze a nép dühétől félve el is menekült. Ő helyben maradt és mindent elkövetett, hogy járása felső részét különösen Mohács vidékét, a forradalmi sereg szorongatásaitól megmentse, a rendet és nyugalmat fenntartsa. Ez sikerült is, mert járásában polgárháború nem volt. Annak ellenére, hogy a megyében sok volt az izgató, járásában, a Mohácsi járással határos Boly mezőváros kivételével a lakosság hű maradt a császárhoz. A császár iránti hűség áldozata lett Batina község, melyet a felkelők a bácskai oldalról ágyúval kétszer is úgy összelövöldöztek, hogy a község házai erősen megrongálódtak. Ugyanitt Albrecht főherceg birtokában 50 000 forint kár keletkezett. Forradalomellenes magatartásáért elfogták a bólyi és batinai plébánost, dc később bántatlanul szabadon bocsátották őket. A zavar, a félelem és a „lojális" alattvalóknak Slavóniába menekülése napirenden volt. Majláth György királyi biztos is többször elmenekült. Ő maga rendületlenül a helyén maradt, ezért báró Neustädter tábornok javaslatára a királyi biztos teljhatalmú biztossá kinevezte. Feladata volt Mohács és környékének a forradalmi elemektől való megtisztítása és a rend helyreállítása. A megbízás folytán Henriquez őrnagy vezetése alatt néhány lovassal, 500 gyalogossal és 4 ágyúval Bellyéről—Mohácsig nyomultak előre. Mohács előtt azonban honvédek, ostorosok, valamint Mohács, Kölked, Szekcső és még más környékbeli részint vasvillával, kisebb részt lőfegyverrel ellátott paraszt felkelők csapatába ütköztek. Az őrnagy tüzet vezényelt, és a várost elszántan védő sereggel 3/4 órás csatát vívtak. Később a forradalmiak ellenállása megtört, és előbb a városba húzódtak vissza, majd több halott és sebesült hátrahagyásával Szekcsőn keresztül Bátára menekültek. Mohács elfoglalása után a járásban lévő községek elöljáróit azonnal összehívatta, hűségre és engedelmességre intette őket. A hódolati zászlót minden templomra kitűzette, az elmenekült tisztviselőket pedig hivatalukba visszahelyezte. Eként a Majthényi, Hatos, Noszlopy és a Simon neveztű bólyi gyógyszerész, valamint más lázítók által a forradalom örvényébe csábított népet a jó útra vezette. A forradalmiak által többször megrabolt sóházat pénztárával együtt biztonságba helyezte. Közreműködése során a forradalmi sereg számára búzát és zabot szállító hajókat Batinánál elfogták. így mindent megtett, hogy kötelességét híven teljesítse. Ami a kölkediek kérelmét illeti, Kölked, Mohács és Szekcső község lakói a császári sereg ellen aktív ellenállást fejtettek ki. Ezért Henriquez őrnagy parancsára Kölked községből 22, Szekcsőről 4, a pécsi népfelkelésben résztvett Németbóly községből 50 lovat vitt el a katonaság. A mohácsiakat pedig kötelezték arra, hogy az elkobzott lovak részére lószerszámot készítsenek. Kölked község tehát nem ártatlan, hanem éppen a megbízhatatlanok közé tartozik, ezért kártalanítását nem javasolja. Ehelyett inkább a hű Batina lakossága kártalanításáról kellene gondoskodni. Ez meg is oldható úgy, hogy a kárpótlásra szükséges összeget azoktól szedik be, akik a turonyi és pécsi felkelésben résztvettek. 80 A kölkediek kérelmét a javaslat alapján elutasították. Hogy a büntetés, melyet az egész község magatar-