Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához különös tekintettel az 1848—1849-es tevékenységére

Életútjának további vonalát a haza s Baranya történelmének koordinátái jelzik, melyek között oly hűségesen szolgálta a forradalom ügyét. Mint ismeretes, 1848. áprilisában a pozsonyi országgyűlésen kimondták a paraszt törvény előtti egyenlőségét, a közös teherviselést, megszűnt a robot, az úrbér, valamint a pénz és terménybeli járandóság, s az egyház is lemondott a tizedről. Baranya megye összes lakossága a szabadságharc előtt 251 552 volt, ennek mindössze 1,3 százaléka volt nemes. A megművelt földterület 948 031 magyar hold. Az úrbéres telkek száma 11 989. Egy telekhez a föld minősége szerint 22—23—24 hold szántó és 8—10—12 hold rét tartozott.

23 Az 1848-as törvények — Rúzsás Lajos számítása szerint — kb. 288 000 szántót és 8000 hold rétet szabadítottak föl az úri terhek alól, a szántónak kb. 61, a rétnek 82, az egész birtokállománynak 29 százalékát. A jobbágyok felszabadításával tehát a parasztság Baranyában is kedvezőbb helyzetbe került. A megoldatlan problémák azonban a Horvátországhoz közelfekvő Baranyában később más tájakénál erősebb feszültségeket okoztak. A nagy fordulat országosan és Baranyában is politikai tényezővé tette a népet, s most minden párt igyekszik felvilágosítani, de más és más szándékkal. A mérsékeltek azért, hogy eltanácsolják a „túlkapásoktól", a radikálisok azért, hogy erejének tudatára ébresszék. Vasvári már fontosnak tartja a nép felvilágosítását,

24 Táncsics pedig az „Úrbér s mégsem úrbér" c. cikkében (június 4.) konkretizál is, s a nemzetgyűlés legelső kötelessége gyanánt emlegeti az úrbéri tartozások megszüntetését, mert az ily földek örök viszálkodásra szolgáltatnak okot..."

25 A paraszti osztályharc támogatására pedig rovatot nyit a Munkások Újságában, ahova hamarosan özönlenek a parasztság valódi helyzetét megvilágító írások.

26 Van olyan szám, amely kifenc levelet is közöl a nép között élő intelligenciától, vagy egyes községektől.

27 A levelek között feltűnően sok a baranyai. Táncsics maga írja, hogy „csak magából a siklósi kerületből 60 község részéről érkezett hozzám kérvény és panasz a megtörtént tagosítások ellen, e községnek lakosai majd kivétel nélkül Batthyány Kázmér grófnak voltak jobbágyai."

28 A szakirodalom talán éppen Táncsics harcai nyomán a paraszti elégedetlenség országos okaként a paraszti tömegek jelentős részét ki nem elégítő áprilisi törvényekről, illetőleg azok felemás végrehajtásáról beszél s ezt a mozzanatot erősíti a Batthány baranyai birtokain lezajlott sok reformkori úrbéri per is. Ugyanakkor azonban éppen a mi szempontunkból érdekes Dráva menti Baranya történelme más, külső okokról is beszél. Perczel Imre másodalispán leveléből értesülünk például arról, hogy a fenti levelek által is jelzett baranyai mozgolódásban szerepe van annak is, hogy Jellacié ,,... a szomszédos Verőcze megyében a népnek... javadalmakat osztogatván..." Magyarhon Dráva folyam melletti népére máris hatni kezd. (Júl. 31.)9 Két hét múlva már arról tudósít Perczel, hogy „Az ingerültség a megye népe közt naponkint öregbedik... A drávai lakosság eltelve communisticus féle elvekkel több helyen erőszakos foglalásokat tesz. .."sa szlavóniai makkoltatási és kereskedelmi kapcsolatai során szerzett tapasztalatai alapján arra vágyik, hogy „falujának egész határa övéje legyen."

30 A megye szerint tehát a határon túl szerzett tapasztalatok szítják az erőszakos foglalásokra vezető kommunisztikus nézeteket. Kortársi források e szubjektív ok mellé még másik kettőt is felsorakoztatnak. Az egyikre, a jó király eszméjének propagálására, s a kormány lejáratására Munkácsy egyik levelében találunk utalást.

31 Ebben a levélben tűnik fel a „reakcionárius aristocrata" alakja, aki hintájából kiszállva egy gyűdi emberhez csatlakozik s arról beszél neki, hogy a király ,,... a pusztákat a parasztoknak ki akarja osztani", a fokozódó drágaság pedig „a ministerektől van" mert Jellacich keze alatt.ki a királlyal van, olcsóbb a só. Arról, hogy mennyire komoly a helyzet a megyében, Kopcsányi József, a belügyminisztérium által Somogy—Tolna—Baranya megyébe kiküldött biztos tájékoztat bennünket