Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához különös tekintettel az 1848—1849-es tevékenységére

Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel az 1848—1849. évi tevékenységére KISS GÉZA Munkácsy Albertet az a nagy változás emelte ki az ismeretlenség homályából, amely Magyarország életében s egyben a történetírás tematikájában beállott a felszabadulás után. Az a törekvés ugyanis, amely — új módon közelítve 1848-as polgári forradalmunk történetét — jelentősen kiemelte a „vörös republikánus" Táncsics alakját, nem hagyhatta árnyékban hűséges harcostársát sem, aki az 1848. évi népképviseleti választások idején a korhoz mérten vakmerő „communisticus" nézeteivel, később pedig bátor cikkekkel, s a baranyai választók panaszát fogalmazó levelekkel segítette Táncsicsot nehéz harcaiban. Azok a történelmi munkák, amelyek névvél vagy név nélkül felidézik Munkácsy Albert (1821—1877) alakját, kivétel nélkül csak a tetőn, (1848. május—december között) foglalkoznak vele' de sem az nem érdekelte őket, hogy miként jutott el az 1848-ban 27 éves fiatalember Táncsics eszméinek értéséig, majd habozás nélküli támogatásáig, sem pedig az, hogy miként vizsgázott hazaszeretetből, népének szolgálatából életének utolsó negyed századában, amikor lemondva minden előbbre jutásról, csak szűkebb hazájának gyarapításán fáradozott.

2 Szülői ház és a diákévek Munkácsy Dániel az első baranyai néprajzi leírás szerzője a harkányi parochiát (Albert fia szülőházát), cserélte el a szaporcaiért

3

, hogy népes családját eltarthassa. A kenyér azonban itt is szűkös volt, mert a jobbágyok rohamosan csökkenő jövedelmétől függött. Kulturális igények kielégítéséről, drágább könyvek vásárlásáról ebben a házban szó sem lehetett. A kultúra forrásaihoz vezető utat a véletlen nyitotta meg számukra. A Tudományos Gyűjtemény 1831. évi 6. számából értesülünk arról, hogy „Siklósi könyváros, Nzetes Tobi Antal Úr... látván, hogy a Siklós vidéke körül lakó Ref. Prédikátorok csekély fizetések és famíliájok szaporodása miatt a naponként kijövő jeles könyvek megszerzésére elégtelenek s ennélfogva a nemzeti Literatúra haladásából származó örömből csaknem kirekesztettek volnának... új, jeles könyvekkel 's több folyóiratokkal ékeskedő tárát olvasásra megnyitni eltökélté."

1 Tobi Antalt Munkácsyék még Harkányból ismerték, így a szegénység a család művelődését nem akadályozta lényegesen, de gondot jelentett továbbra is a gyermekek taníttatása. Az édesapa, mint arról értesülünk ,,.. .számos gyermekei közül Albertet is maga tanította"

5 egészen 14 éves koráig, amikor Kiskunhalason lett gimnazista. Innen 1837-ben a kecskeméti főiskolára ment, ,,.. .hol hat évek alatt a bölcsészet, törvény és vallástani pályákra tartozó tudományokat" hallgatott.

6 Az 1844. június 17-én Budapesten kiváló eredménnyel letett lelkészi vizsga tett pontot a nehéz diákévek, de nem a nyomorúság végére. Ismeretes, hogy a negyvenes évek Magyarországa az ország kenyéradó képességéhez viszonyítva népes értelmiségi réteget, az első szellemi proletárokat eltartani nem tudta, s a tehetséges Munkácsyra is a megélhetést alig biztosító segédlelkészi sors várt tartós megaláztatásokkal és változó principálisokkal, ő maga így emlékszik vissza hányattatásaira: „Ekkor (1844-ben) Ireghbe... rendeltettem segédlelkésznek; 1845-ben pedig a dunapa-