Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben
A következő évben, 1849-ben a bólyi uradalom téglaégetésből származó bevétele elérte, sőt túl szárnyalta aforr. előtti évekét. 3150 Ft 16 9/10 X pp bevétel mellett 1489 Ft 11 3/10 X pp volt a kiadás, a tiszta haszon ezek szerint: 1661 Ft 5 6/10 X pp (4152 Vft), pedig ekkor már a robotot helyettesítő fuvarokat (fa, homok szállítást is készpénzzel kellett, fizetni. Bár a téglaházak mellett mészégető is volt, a mészégetés jelentéktelen maradt továbbra is, csak az uradalmi szükségleteknek megfelelő mennyiséget égettek és a maradékot értékesítették. (A jánosi mészkemence tiszta haszna mindössze 1 Pft 30 X 100 mérő oltatlan mész esetében. De a tapolcai fiók gazdaság is inkább Beremenden vagy Nagyharsányban vásárolt, mivel az jobb és olcsóbb volt. 73 ) Erdei ellenére sem dolgozták fel a fát a bólyi uradalomban, megelégedtek avval, hogy az épületfának valót félretették. Szőlőkaró szükségletét is a testvér sellyei uradalom elégítette ki. A helyzet tárgyalt időszakunk alatt sem változott. A szeszfőzés és sörfőzés már korábban is Sellyére összpontosult, az ottani „pálinka gyár"-at és ,,sörház"-at saját kezelésben tartotta az uradalom, míg a bólyi uradalom Trinitás pusztán lévő főzdéjét a 30-as évek elején nagy költséggel felújította ugyan, néhány évig ez is saját kezelésben volt, de aztán ismét bérbeadták az egész pusztát, a sör- és pálinkaházat, malmot, a komlós kertet. 1849-ben a korábbi bérlőtől Drecher Mihály vette át, bérelte tovább évi 5500 Vft-ért. 74 Boly mint mezőváros, évente négyszer országos vásárt tarthatott: vízkereszti, Nep. János napi, kisasszonynapi, Vendel napi vásárok. Ezek mindegyike két napos, első napján a jószágvásárt, másodnapján az ún. ruhavásárt tartották. Bolynak ezenkívül joga volt heti piac tartására is. E téren nem történt változás e két évben sem, de a vásárokon beeredt jövedelem az átlagos alatt maradt. Az utolsó 5 év átlagával, 1349 Vft 53 X-ral szemben 1848-ban csak 1007 Vft 28 X a bevétel. 75 A bólyi uradalom malmainak, vendégfogadóinak, kocsmáinak, boltjainak és egyéb földesúri javadalmainak kibérlése 1847. április 1-től 1850. március 31-ig tartott, így az általunk megvizsgált időszak nem alkalmas a bérleti rendszerben történt változás vizsgálatára. 76 Forrásanyag hiánya következtében úgyszintén el kell tekintenünk a korábbi években a bólyi uradalommal oly szoros kapcsolatban álló sellyei uradalomban végbemenő változások feltárásától is. Végezetül vessünk egy rövid pillantást a bólyi uradalom 1849-es mérlegére. (1848. nem alkalmas mivel az még átmeneti év, 1/3 évig a robotszolgálat kötelező. Az is igaz viszont, hogy az 1849. évből hiányzik még az előző évben eltörölt, s most ismét visszaállított bordézsma összege.) Egy elég részletező és a pénztári számadásokkal, kimutatásokkal is többnyire egyező kimutatás az 1837-től 1846-ig eltelt tíz év jövedelmének átlagát a bólyi uradalomnál 200 913 Ft 18 7/10 X Vcz (80 365 Ft pp) összegben mutatja ki. 1849-ben a tapolcai és jánosi fiók gazdasággal kiegészült bólyi uradalom bevétele ennél magasabb, 90 792 Ft 31 6/10 X pp, és több a fiók gazdaságok által átutalt 2637 Ft 25 2/10 X pp levonása után is ! De nézzük meg a tiszta jövedelmet is, hisz fentebb már láttuk, hogy hiába volt a magas bevétel, ha a kiadásokat nem fedezte, s a birtok eladósodott. 1849-ben a bevétel: 90 792 Pft 31 6/10 X, akiadás: 60 227 Pft 31 3/10 X tiszta jövedelem: 30 565 Pft 3/10 77
