Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

Szita László: Bevezetés

BEVEZETÉS 1971-ben a Baranya megyei Tanács V. B. nagyjelentőségű határozatot hozott a Baranyai Monográfia Sorozat c. helytörténeti kiadvány megindításáról. A sorozat 25 kötetben a megye fejlődéstörténetét tervezi bemutatni dokumentumgyűjteményekkel és ezeket követő szintézisekkel. E vállalkozásnak a keretében eddig négy dokumentumgyűjtemény készült el és négy szintézist adó kötet van előkészületben. A monográfia sorozat a baranyai helytörténeti kutatást két évtizedre látta el feladatokkal. A különböző korszakok feldolgozásának tervezésénél derült ki az, hogy a megye történetében milyen sok fehér folt van. Egyes korszakok alapos kutatásra várnak. Baranya megye rendelkezik ugyan több korábban elkészített monográfiával, azonban ezek ugyanazt a tényanyagot használták fel, amit a helytörténeti kutatás végeredményben már a XIX. sz. végére összegyűjtött. A megyei levéltárnak 1968 óta megjelenő évkönyv-sorozata a Baranyai Helytörténetírás, mind határozottabban igyekszik olyan témák megoldására, amelyek felhasználhatók, sőt nélkülözhetetlenek lesznek a megyei szintézishez. Mindenek előtt primer jellegű források közreadását és ilyenek feldolgozását valósítja meg. E cél lebegett a szerkesztő előtt e kötet sajtó alá rendezésekor. A kötet megjelentetéséhez az 1848/1849. évi polgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulója adott aktualitást, továbbá az a tény, hogy e téma korábbi feldolgozásokban vázlatosan, vagy egyik másik teljesen utat tévesztve kísérelt választ adni e sorsforduló eseményeire. A forradalom és a szabadságharc a helyi történeti irodalomban Várady Ferenc 1897-ben megjelent monográfiájában kapott jelentős helyet. Azt követően elkészült munkák sem anyagfeltárásukban, sem pedig megállapításaikban lényeges újat nem tudtak felmutatni. A megye különböző helységeiről készült monográfiák sem feltárt anyagukban, sem a feldolgozás nívójának a vonatkozásában Várady szerkesztette monográfiában Németh Béla által írt összefoglalót meg sem közelítették. A továbblépést a pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem sorozatában (Specimina... ) megjelent disszertációk jelentették. 1934-ben „Pécs 1848—1849-ben" címmel, majd 1940-ben „Baranya vármegye 1848-ban" címen jelent meg két kisebb tanulmány. Mindkettő rövid összefoglalást ad az eseményekről és eredeti levéltári kutatást végezve kiegészíti az addig ismert képet. A forradalom egykorú sajtóit is bevonták kutatási körükbe. Ez a két rövid összefoglalás azonban nem vállalkozott elemzésre, inkább az események regisztrálása csupán nagy hiátusokkal. A felszabadulást követően a Dunántúli Tudományos Intézet tűzte ki célul a forradalom és a szabadságharc helyi történetének feldolgozását, azonban két-három nívós cikken kívül többre nem került sor. Az ötvenes években a pécsi sajtó 1848/1849. évi próbálkozásairól jelent meg több kitűnő cikk a Magyar Könyvszemlében. Ezekben az években készült el „Pécs Baranya részvétele az 1848—1849. évi szabadságharcban" címen tanulmány, amely az eddigi eredményeket és új levéltári kutatást kívánta összefoglalni. A TIT kiadásában jelent meg e munka, bár tudományos igénnyel íródott, a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be. A baranyai társadalmi és osztályviszonyokat, ezeknek az osztályoknak a törekvéseit a munka nem vette észre. A baranyai katonai eseményeket eltúlozva állította be, országos kapcsolatokkal mit sem törődve. A munkát gyermeteg lokálsovinizmus, a baranyai szereplők iránti kritikátlan elragadtatás jellemezte. A szomszédos megyék fejlődéséről tudomást sem vett. Ezt követően a baranyai helytörténeti kutatás sokáig mellőzte e témát.