Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)
87 úgy válnak az embernek valódi javára, ha azok értéke a hitnek világánál határoztatik meg és ha azok által végczéljához elősegittetik. E végből szükséges, hogy a hittani oktatásra a népiskola egész folyamában fő gond fordittassék és hogy a hit elvei az egyes tantárgyak közlésében is folyton figyelemben tartassanak s lehetőleg alkalmazást nyerjenek. A keresztény hit legyen alapja az összes tananyagnak és szelleme lengje át a népiskola egész működését. Ugyanezért a hitéletnek gyakorlata, melynek első fokára a gyermek már a család körében állíttatott, az iskolába való járás kezdetétől szakadatlanul és rendszeresen folytattassék. Éhez képest a katholikus népiskola első feladata a gyermeket felfogásának körében s képzettségéhez mérve, a keresztény ember kötelmeinek ismeretére vezetni és azok lehető gyakorlatára segíteni, szoktatni. Első fokon tehát betanitandók lesznek a közönséges imádságok, nevezetesen : az Úr imádsága, az angyali üdvözlet, — a Hiszek egy, — ezután röviden a reggeli és estvéli ima, az asztali áldás, — későbben az Isten tiz parancsolata és az anyaszentegyház öt parancsolata. Idején figyelmeztetve lesznek [a gyermekek a közbeeső egyházi ünnepek jelentőségére és begyakoroltatnak azok méltó megünneplésére; előkészíttetnek továbbá a szentségekben való részülésre. Ezen czélok elérésében egyik főbb tényező ugyan a család; de ha a gyermek már iskolába küldetett, ott a hitelemzőnek és a tanítónak nem ritkán még a család kötelmeit is teljesítenie és mulasztásait pótolnia kell. Ezek együttesen fáradozó munkásságától s buzgalmától függ az eredmény és legtöbbnyire a tanonczok földi és örök boldog
