Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)
218 nek értelmében mindkét részről 6—6 hold szántóföld volt kiszakítandó azon czélból, hogy a 12 hold told jövedelme mindaddig tőkésittessék, mig az iskola és tanítói lakás felépítésére elegendő nem lesz, azután pedig a szántóföldek a tanítói használatára bocsájtassanak. A velini iskola alapitója tehát a pécsi káptalan őrkanonokja és a r. kath. hívek voltak, valamint fentartásáról is ezek gondoskodnak. Az épület egészen uj és igen díszes, a létező egy tanterem felszerelésé kifogástalan. Tk. sz. 37, t. Varga Lajos, tny. magyar. Szent-Dienes, Ranódfa. Mivel az 1729. évben készült egyházlátogatási okmányban a tanítói fizetésre vonatkozó megjegyzések fordulnak elő, joggal következtethető, hogy Szent-Dienesen ezen évben már volt iskola, még 1774-ben is egyetlen a Su- mony, Bánfa, Szent-Gál és Szent-Iván községeket magában foglaló plébánia területén. A régi rozzant iskola helyett a r. kath. hitközség 1866-ban uj iskolát emelt egy tanteremmel és fenn is tartja. Az épület külső állapota a hitközség gondosságát dicséri, a tanterem minden szükséges tanszerrel el van látva. Tk. sz. 112, t. Kormos József, tny. magyar. Szent-Iván, Szent-Gál, Gusztávmüve. A szent- iváni iskola 1819-ben Szent-Iván és Szent-Gál hitközségek költségén emeltetett, 1870-ben pedig ugyanezek költségén a kor követelményeinek megfelelő uj iskola s tanítói lakás épült, melynek fen- tartásához a nevezett két hitközségen kívül az üszöghi uradalom is hozzájárul, mert egyik pusztájáról, Gusztávmüvéről a gyermekek ide járnak iskolába. 1894-ben az iskola úgy alakíttatott át, hogy jelenleg 2 tanterem van, melyek csak hiányosan vannak a kellő taneszközökkel felszerelve. Az épület tűrhető állapotban van. Tk. sz. 177, tt. Jelencsits János, Kónyi Gyula, tny. magyar.
