Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)

oly rajzminták rajzolásában gyakoroltassanak, me­lyeknek az életben ruha-szabás-, varrásnál és hím­zéseknél, vagy kertészkedésnél szép hasznát vehetik. III. A tanítási időnek felosztása. A) Általános óraterv. Az 1868. évi 38. t.-cz. 52. §-a szerint a tan­órák száma a tanulókra nézve hetenkint a minden­napi iskolában legalább 20, legfölebb 25, beleértve a hit- és erkölcstant is, de nem értve ide a test­gyakorlatot, és a mezőgazdasági vagy kertészeti gyakorlatokat. Az ismétlő iskolában hetenkint télen 5, nyáron 2. Az alább következő általános óratervek tanórái a törvény ezen kívánalma szerint vannak megálla­pítva ; miért azokat minden tanító megtartani köteles. Az általános óratervekből látható, hogy a taní­tók számához képest, hetenkint hány óra esik min­den egyes tárgyra minden egyes évfolyamban (osz­tályban), valamint az is kitűnik, hogy mely osztá­lyok mely tantárgyaknál csoportosíthatók az együtt- tanithatás szempontjából. B) Részletes óraterv (leczkerend.) A részletes óratervben azt kell kimutatni, hogy a tanitó mely órában (félórában), mely osztálylyal, vagy osztályokkal s mely tantárgygyal foglalkozik, s hogy — a hol egy teremben több osztályt tanít a tanitó, — egyéb osztályok ugyanakkor milyen csendes munkával vannak elfoglalva. A részletes óratervet a tanitó s illetőleg a tanítók előterjesztése alapján az iskolaszék állapítja meg s azt a tanév közben önkényüleg megváltoz­tatni nem szabad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom