Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
tartományához kapcsolá, úgy, hogy Illyricum akkor az adriai tengertől a Dunáig terjedt. Pécs és környéke csak Claudius császár (41—54.) alatt úgy Kr. u. 45-ben jutott római uralom alá. Ezt bizonyíthatjuk azzal, hogy Pécs és környékén Claudius császár előtti időkből római pénzt nem találtunk még, míg Claudiustól kezdve III. Valentiniánusig minden császár képviselve van a múzeumi pénzgyüjteményben. De egyébként is tudjuk, hogy a rómaiak először a folyók mentét szállották meg s csak aztán vonultak a belterületekre. Ilyen belterületen fekszik és feküdt Pécs városa is. A rómaiak Pannóniát 103-ik évben felső és alsó Pannóniára osztották. Az alsó Pannóniában feküdt Pécs városa, vagy a rómaiaknál Sopianae, mely nevet az itt uralkodott kelta vezér Sopianus nevétől kapta. Diocletianus császár (284—305) idejében 292-ben az ő veje Galerius caesar alsó Pannóniát feleségéről Valériának nevezte el. Valériának fővárosa Sopianae, Pécs volt. Itt székelt a praeses, a polgári kormányzó. A katonai igazgatás fejét duxnak hívták és ez Aquincumban, Ó-Budán székelt. Később Pécsett is volt katonai fővezér. Augustus Pannóniát a szomszéd népek folytonos betörései és zaklatásai miatt hadi jellegű provinciává alakította s a főhadvezér fönhatósága alá rendelte. Azután Marcus Aurelius (161 — 180) és Caracalla (211—217) alatt is Pécsett volt a főhadvezér. Később a Duxnak a határvonalon kellett maradnia a Dunamentén, hogy az ellenség minden mozdulatát megfigyelhesse s ismét csak a polgári praeses maradt Pécsett. Sopianae, mint a kormányzó székhelye előkelő helyet foglalt el a pannóniai városok közt. Ezt tüntetik ki az utak is, melyek vagy érintették, vagy innen indultak ki. Az utak voltak a római élet erei, nemcsak a hadviselés, hanem a kultúra szempontjából is. Csak a fontos helyek mellett mentek el főutak. Rómaiak egyik leghosszabb útja Sirmiumtól, Mitrovicától Bécsig szintén Sopíanaen keresztül vitt, mely út a mai németországi Trí érig vezetett. Pannónia egyes városaiba pedig közvetlenül innen indultak ki az utak Pécsről Ó-Budára vezető út Magyarszéket érintve a Mecseken keresztül Dombóvár felé haladt. 1871-ben és 1926-ban Pécsett, a Korona vendéglőnél, a mai Szigeti-országúton 4 V2 lábnyira a föld alatt római útrészletre akadtak. A város csatornázásánál 1926 őszén a Rákóczi-uton 25
