Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

vesz. A megszállás utulsó évé­ben megalakítja a jogakadé­mia hallgatóinak első bajtársi egyesületét, a Nagy Lajos Bajtársi Egyesületet. Ugyanekkor élénk részt vesz a pozsonyi egyetem Pécsre helyezése érdekében meg­indult társadalmi mozgalmakban. 1922-ben a kormányzó a Pécsre helyezett egyetem újonnan meg­szervezett nemzetközi jogi tan­székének nyilv. rendes tanárává nevezi, majd pedig helyettes mi­niszteri biztosi megbízást nyer és mint ilyen 3 éven át vezeti az egyetemi építkezés adminisztrá­cióját. Fehérváry István műszaki ta­nácsnok. Született Budapesten 1891-ben. Középiskoláit Budapes­ten a belvárosi reáliskolában, egy. tanulmányait a József kir. mű­egyetemen végezte. A háború ki­törésekor bevonult. 1915. évben orosz hadifogságba került, ahon­nan 1918 tavaszán érkezett vissza. Mint tart. főhadnagy szerelt le. Katonai érdemkereszt, bronz vitéz- ségi érem, 2 sávos sebesülési érem tulajdonosa. 1921-ben katonai ta­nár és összekötő tiszt. 1925 ápri­lis havában választották Mohács város főmérnökévé. 1930-ban mű­szaki tanácsnok lett. Elnöke : a Mohácsi Földmívesek Olvasókö­rének. Presbitere : a retormátus ecclezsiának. Baranyavármegye törvényhat. bizottságának tagja. Feniczy Ignác dr., nyug. főszol­gabíró, országgyűlési képviselő. 1873-ban született Baranyajenőn. Középiskoláit Budapesten és Ka­posvárott végezte. 1894-ben avat­ták a budapesti egyetemen jogi doktorrá, aztán Baranya várme­gye szolgálatába lépett. 1895-ben Sásdra került szolgabírónak. 1898­ban ugyanebben a minőségben Siklóson, 1903-ban Pécsváradon volt. 1905-ben Pécsett lett szol­gabíró, ahol 1908-ig marad. 1908- ban sásdi főszolgabírónak válasz­tották meg. 1916-tól pedig Pécsett járási főbíró. 1929-ben nyugdíjaz- tatta magát és a sásdi kerület országgyűlési képviselőjévé vá­lasztotta, 1931-ben mandátumát újból elnyerte. Ferenczy Andor dr., orvos, nő­gyógyász. Született 1890-ben Pé­csett. Ugyanitt tett érettségi vizs­gát a főreáliskolában, majd a bu­dapesti egyetemen 1913-ban or­vosi diplomát nyert. Budapesten közkórházi alorvos volt. A hábo­rú alatt, mint katonaorvos műkö­dött és a Károly keresztet kapta. Jelenleg a legnépszerűbb orvosok közé tartozik. Fenyvessy Béla dr. (zalai), egye­temi ny. r. tanár. Budapesten, 1873-ban született. Egyetemi ta­nulmányait a budapesti egyetem orvosi fakultásán végezte és 1897 november hó 10-én sub auspiciis Regis avattatott doktorrá. 1897 április hó 1 -tői 1906 december hó végéig a gyógyszertani tanszék mellett működött mint tanársegéd. 1905-ben a gyógyszertan magán­tanára lett. 1907-ben lépett a buda­pesti egyetem közegézségtani in­tézete kötelékébe, mint tanársegéd, illetve ugyanezen évben április hó 1 -tői kezdve mint adjunktus. 1908- ban a közegészségtan magántanár, 1909-ben pedig címzetes rendkí­vüli tanára lett. 1913-tól fogva a budapesti egyetem bölcsészeti ka­rán is előadója volt a közegész­ségtannak. Amikor a pozsonyi egyetemen az orvostudományi kar megalakult, 1918 április 3-án oda a közegészségtan nyilvános ren­200

Next

/
Oldalképek
Tartalom