Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

és János. Pécs városa, mint püspöki város, hol a püspök volt már a főispán is, eleinte Ferdinánd pártján volt, de később János király pártjára állott 1541-ig, mely idő alatt több ízben járt Pécsett János király. Halála után csak két évig volt Ferdinándé Pécs városa, mert 1543-ban már a töröké lett. 1541-ben Szulejmán Budavár elfoglalása után visszajövet Pécs várát ostromolta, de Athinay Simon várnagy győzelmesen védte a roppant török ellen s a hatalmas szultánnak szégyennel kellett felhagynia az ostromot. Csak 1543 július 20-án foglalták el Pécs városát és várát a törökök s ez időtől kezdődik Pécsnek török hódoltsága 1686-ig. Ez idő alatt városunk történetéről vajmi keve­set tudunk, Emlékeink egyáltalán nincsenek és csak török def­terekből tudunk néhány adólajstromot, katonai beosztást. Tudjuk, hogy Pécs szandzsákság székhelye volt és a budai beglerbég ható­sága alá tartozott. A törökök a város falai közt voltak s nem igen érintkeztek a magyarokkal, kik a várfalon kívül laktak. Egyetlen keresztény templom, a mai Mindenszentek temploma volt s a Zidina-kömyék helyén apáca-zárda állott. A Tettyéről lefolyó patak ez időben is malmokat hajtott, melyek száma negyven volt. 1664 január 28-án Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Hohen­lohe Gyula gróffal megjelent Pécs alatt. Hozzájuk csatlakoztak Batthyány, Eszterházy, Puchard csapatai. Pécs ostromlására Zrínyi lovas hadaival előre jött. A török ezt látván, kirohant a budai kapunál, de Zrínyi a kirohanást megtudta akadályozni, míg a többi csapat is megérkezett. A várost hamarosan bevették. Zrínyi más­nap felégette az eszéki hidat. Öt napi távolléte után Hohenlohe csapatai nem tudták a várat bevenni. Február 7-ig hiába ostro­molták a várat, ekkor a várost felgyújtva vissza vonultak Pécstől Kanizsa felé. I Pécs ebben az időben a legszebb török városok közé tarto­zott. Tizenhat mecset a városban, két fürdő márvány padozattal, ércből készült kutakkal és kristály ablakokkal. Az utcákon szá­mos kút s az épületek száma hétezer volt. A városnak négy kapuja volt és pedig a budai, siklósi, szigeti és vaskapu. A várat a várostól csak egy árok választotta el. A mecsetek legjelesebbje a mai belvárosi templom volt. 1686 október 16-án Lajos badeni herceg hadaival Pécs alá érkezik és október 21-én véglegesen elfoglalta Pécs várát a török­31

Next

/
Oldalképek
Tartalom