Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

r. tanárrá az Erzsébet egyetem közgazdaságtani tanszékére. Mun­kái : Der ungarische Gesetzent­wurf zur Bekämpfung des unlaut­erend Wettbewerbes (Jena 1901). A magyar közigazgatási jog köz­ponti alapszervei; Bevezetés a ma­gyar közigazgatási jogtudomány­ba ; A magyar közigazgatási per- rendtartás vezérfonala. A város törvényhat. bizottságának hosszú évek óta tagja. Vidákovich Lajos dr., Baranya- vármegye tiszti főorvosa. Krassó- Szörény várm. Uj-Moldova köz­ségében 1874. évi július hó 1-én született. A középiskolát Szege­den, Temesvárott és Fehértemp­lomban végezte. Az orvosi egye­temet Wienben látogatta, ahol 1899. évben doktorrá avatták. Ez­után 2 évet a bécsi egyetem bel­gyógyászati osztályán töltött, majd 1901 —1903. év április hó 1-ig az egyesitett északmagyarországi kő- szénbánya-társulatnál mint kórház- vezető bányaorvos szolgált. 1903. évi április 1-én közszolgálatba lé­pett és mint kör-, majd járásor­vos teljesített szolgálatot. 1914 július 27-én önként lépett be ka­tonai szolgálatra és a világhábo­rúban súlyos felelőséggel járó rend­kívül fontos egészségügyi felada­tok teljesítésére rendelte ki felet­tes par.-noksága. A háború után Lúgosra tért vissza, ahonnan a román megszállás idején menekül­nie kellett. 1922. évi március hó végéig átmenetileg Kalocsára mint kir. törvényszéki orvos, 1922. évi április hó 27-én Baranyavármegye tiszti főorvosi állásába került. Virág Ferenc, pécsi püspök. Született 1869-ben a tolnamegyei Bonyhádon. Középiskolai tanul­mányait Bonyhádon és Pécsett végezte, majd Pécsett a teológiát hallgatta. 1892-ben pappá szen­telték. Ettől fogva az egyházme­gye területén több kápláni állást töltött be. Később Szekszárdra került mint hittanár, majd Pécsett karkáplán, 1901-ben a szeminá­rium spirituálisa, a tanítóképző intézet hitoktatója, a kath. legény- egylet elnöke lett. A város hit­élete és társadalmi mozgalmaiban tevékeny részt vett. Később Paks- ra került plébánosnak, hol körül­belül 10 éven át működött és eközben esperessé, majd pápai kamarássá nevezték ki. 1922-ben Szekszárd plébánosa, c. apát, m. kir. kormányfőtanácsos lett s ezen tisztségében érte 1926 áprilisban a pápa kinevezése a pécsi egy­házmegye püspöki székének be­töltésére. Baranyavármegye tör­vényhatósági bizottságának örö­kös tagja. Visnya Ernő, Pécsett, 1879. évi július hó 21-én született. Ugyan­itt végezte a felsőkereskedelmi iskolát és érettségi vizsgát tett 1898-ban. M. kir. kincstári főtaná­csos, a Magyar Országgyűlés Fel­sőházának Pécs szab. kir. város törvényhatósága által választott tagja, a Felsőház pénzügyi, vala­mint népjóléti és munkaügyi bi­zottságának tagja, — a Pécsi Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke s a Kamarák Közös Irodájának vidéki elnöke. Immár 21 év óta tagja Pécs szab. kir. város tör­vényhatósági bizottságának, mely őt 1929. évben örökös tagjává választotta. Jelenleg is tagja a törvényhatóság kisgyűlésének, a közigazgatási bizottságnak és szá­mos albizottságnak is. A Ferenc József rend lovaskeresztese. A Pécsi Takarékpénztár vezérigaz­237

Next

/
Oldalképek
Tartalom