Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

IV. RÉSZ Életrajzok

lépcsőfokul, hogy 1932. évben mint a pécsi ágostai hitv. evan­gélikus gyülekezet vezető lelké­sze a boldogemlékü Jeskó Lajos és Baldauf Gusztáv örökébe lépett. Teleki Sándor m. kir. kormány­főtanácsos, szőlőbirtokos. Szüle­tett 1890 decemberben Pécsett. Érettségizett a pécsi főreáliskolá­ban, majd a wieni „ Handelsaka­demie “-n folytatta tanulmányait. 1910-ben átvette édesatyja, néhai Teleki Zsigmond villány-pécsi szoléi és vesszőtelepei vezetését, melyet bátyjával együtt a volt monarchia egyik legnagyobb ily­nemű üzemévé fejlesztett. A vi­lágháború kitörésekor hadbavonult és 26 hónapi frontszolgálatot tel­jesített a szerb, orosz és olasz harctereken ; az orosz harctéren 1916-ban súlyos koponyasebesü­lést szenvedett. Kitüntetései : a balkán haderők parancsnokságá­nak elismerése, a bronz és ezüst Signum Laudis a kardokkal, se­besülési érem, Károly csapatke­reszt és háborús emlékérmek. A szerb megszállás alatt a szerbek 14 hónapig fogva tartották a pé­csi ügyészségi fogházban a Kos- suth-nóta játszása miatt, utána a birtokát sequestrálták. Elnöke az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara szőlészeti osztályának, az Alsódunántúli Árlecsapoló Tár­sulatnak, az 1930. évi Országos Szőlészeti Kongresszusnak, a já­rási és községi mezőgazdasági bi­zottságnak stb. Alelnöke a Ma­gyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületének. Tagja az Országos Sző­lő és Borgazdasági Tanácsnak és igazgatósági tagja több társadalmi és kultúrális egyesületnek. Vár­megyei törvényhatósági bizottsági és kisgyűlési tag. Több magyar szaklap munkatársa, külföldi kon­gresszusokon képviselte több Íz­ben a magyar szőlősgazdákat. Foglalkozik szőlőnemesítéssel és az alanyfajok szelektálás útján való javításával. Tolnai Vilmos dr. egyetemi ny. r. tanár. Született Pozsonyban 1870-ben. Filozófiai doktorrá a budapesti egyetemen avatták. — Előbb a pozsonyi ág, ev. líceum, majd a budapesti ág. ev. főgim­názium tanára lett. 1906-ban az Erzsébet nőiskola tanárának s 1925-ben az Erzsébet Egyetem ny. r. tanárává nevezték ki. 1908- ban a Magyar Tudományos Aka­démia tagjai közé választotta. Itt, mint a szótárbizottság előadója, az Akadémia Nagy Szótárának adatgyűjtését végezte. — Számos cikket és tanulmányt írt szakla­pokba. Tóth Dezső, baranyavári j. fő­szolgabíró. Született Temesvárott 1882. évben. Közép- és felsőis­koláit Pécsett végezte. 1906. év­ben lépett Baranyavármegye szol­gálatába. 1906—1911. években a központban tb. alj egyző ,1911 —19. években Dárdán mint szolgabíró teljesített szolgálatot. A megszál­lás alatt Pécsett volt internálva. A felszabadulás után Villányban mint szolgabíró működött 1925. évig, amely évtől mint a bara­nyavári járás főszolgabírája áll szolgálatban. Tóth Zsigmond dr. egyetemi ny. r. tanár. Született Pécsett 1872- ben. Tanulmányait Budapesten el­végezve, az egyetem II. sz. ana­tómiai intézetének tanársegéde lett. 1902—1903-ban állami ösz­töndíjjal Freiburgban dolgozott. 1920-ban a pesti egyetemen az antropologia helyettes, 1922-től a 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom