Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
IV. RÉSZ Életrajzok
Győrffy G ha. Született 1886- ban Újpesten. Középiskoláit Budapesten, majd a technológia vegyészeti szakát ugyanitt végezte 1905- ben. Ezt követöleg állami szolgálatba lépett. Az 1925. év óta a pécsi m. kir. mértékhitelesítő hivatal főnöke. H Habich György, gazdálkodó. Született 1872-ben Dunaszekcsőn s iskolái elvégzése után a gazdálkodást választotta életcéljául. Apja elhunytával átvette a 121 kát. holdas családi birtok kezelését s azt modern gazdasággá fejlesztette. A várm. törv. hat. bizottságának 22 éve, a közs. képv. testületnek pedig 33 éve tagja. Az ípa- roskörnek és a 48-as körnek sok éven keresztül egyik vezetője s a községnek 3 évig bírája volt. Halász Ármin dr„ városi állatorvos. Született Mohácson 1882 augusztus 25-én. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelet 1904-ben, doktorátust 1926-ban nyert. Pályáját, mint községi állatorvos Békéscsabán kezdette, majd 1905 január 19-én Mohács állatorvosa lett. A háború alatt a 12. tábori tüzér- ezred főnök állatorvosa. Mint ilyen küzdi végig a világháborút. A közvágóhíd egészségügyi vezetője. Több egyesület választmányi tagja. Hamerli József, kereskedelmi tanácsos, a Pécsi Kereskedők Testületé elnöke. Pécsett, 1878 jan. 31-én régi pécsi családból született. Középiskoláit itt végezte, majd a 44. gy. e.-nél 1 éves önkéntes volt és tiszti vizsgát tett. 1894- ben kezdte pályáját, 1896-ban lépett be a Matros János céghez, 1907-ig pedig Auber Gyulával társas viszonyban vezette a céget, azóta önálló. A mozgósításkor a 19. honv. gyalogezredhez vonult be. 1915-ben nevezték ki kér. tanácsossá. A Kereskedők testületének a megszállás óta elnöke, a Pécs-Baranyai Közp. Takp. Rt. alelnöke és számos vállalat igazgatósági tagja. Sokat szereplő tagja a város törvhat. bizottságának és több helyi egyesületnek. Herger Zoltán, főszámvevő. Született Mohácson 1901-ben. Középiskolai tanulmányait a pécsi állami főreáliskolában végezte, a jegyzői oklevelet Szombathelyen szerezte meg. 1921-ben jegyzőgyakornok, 1924 szeptember 24-én számtisztté választják, 1925-ben városi alszámvevő, 1929-ben Mohács város főszámvevője. Választmányi tagja a Mohácsi Iparosok Olvasókörének. Hoffer Kálmán, Baranyavárme- gye főjegyzője. Született 1879- ben Kisharsányon. Középiskoláit Kiskunhalason, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte és itt tett államtudományi államvizsgát is. Közszolgálatát Baranyavár- megyében kezdte meg 1901-ben mint közig, gyakornok, 1904-ben tb. aljegyzővé neveztetett ki s 1907-ben tényleges aljegyzővé választatott. A szerb megszállás alatt Sásdra kirendelve a csonka vármegye területén a vármegyei főjegyzői teendőket látta el, majd az ellenséges megszállás alól történt felszabadulás után 1922-ben várm. másodfőjegyzővé lett és 1925-ben először, 1929-ben újból vármegyei főjegyzővé választatott. Vitéz Horváth István dr., pécs- váradi főszolgabíró. Született 1895 máj. 25-én Siklóson. Középiskoláit Pécsett a r. kát. főgimnázium205
