Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
IV telten fellépett pestis pusztításain kívül a Rákóczi mozgalmak idejében a kurucok dúlásának s ennek hatásaként fellángolt szlavóniai rác-garázdálkodásának tűzében égett. A főíspáni székbe a katonás Nesselrode püspök jutott, akinek hajthatatlansága, mellyel a tisztújító gyűléseken hatalmaskodott, keserű összecsapásokra adott okot. A feszült viszony csak királyi ítélettel símúlt el, mely a jövőre nézve támasza lett az önkormányzatnak. Az autonómia érvényesülése előtérbe juttatta a vármegyei székház kérdését. ■ Az épület 1731-ben elkészült s 1886-ban nyugat felé folytatott kibővítésével ma is szolgálja hagyományos hivatását. Az idők tanúlsága újabb szabályrendeletekkel tökéletesíti a közigazgatást s az igazságszolgáltatást. Ilyenek a megyei tisztviselők okmánykiállítási s eljárási díjait, úgy az alispán, mint a szolgabírák bírói hatáskörét tárgyaló 1728. évi, a közbiztonság előmozdítását célzó 1729. évi és az igazságszolgáltatás emelése érdekében kiadott 1742. évi szabályrendeletek. Ezen kiemelkedőbb mozzanatok mellett a vármegye erejének és működésnek jelentékeny része a katona-ügyekre volt lekötve. Az állandó katonaság mindennemű kiszolgálása, az átvonúló hadak ellátása, Eszék és Szigetvár megerősítéséhez kívánt pénz és munkaerő előteremtése, utak építése, hídkészítés, a katonai kihágások elleni panaszok körül forogtak a gyűlések tanácskozásai. Ezekkel párhuzamosan a vallási sérelmek orvoslása foglalta le az igazgatás tevékenységét. Vallási téren mint országszerte, nálunk is a korszellem érvényesült: védeni a katholicizmust és csökkenteni a többi hitfelekezet terjeszkedését. A katholikus egyház anyagi és hitéleti viszonyainak rendezése körül az első lépést Radonay Mátyás püspök tette ; az ő nevéhez fűződik az áriánusok megtérítése. Munkáját folytatta Nesselrode, aki egyházmegyei zsinatot is tartott. Az ő és utódai tevékenykedése nyomán számos templom és plébánia létesült. A többi keresztény egyházakkal a vármegye saját belső szervezetének kiépítéséig nem igen foglalkozott. Gazdaságilag a XVIII. század derekán is még pangás észlelhető. A falvak száma a század első felén túl is állandóan növekedőben van, de kevés a művelés alá vont föld. A gazdálkodás jobbára csak belszükségletre szorítkozott. Rossz és csekély az állatállomány, mégis is az állattenyésztés lassan a földmívelés fölé emelkedik. A bornak nincs piaca, azért a szöllőtermelés is hanyat16
