Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
377 Zala vármegye Területe : 845.481 kát. hold. Lakossága : 365.266 Területe Trianon előtt 5996 km2 volt. A trianoni békeparancs azonban a vármegyét megcsonkitotta, amennyiben a Csáktornyái és perlaki járásokat egészen, az alsólendvai járás 48 községét, továbbá a letenyei és nagykanizsai járások 1—1 községét, összesen 1118 km2 területet, 154 községgel és 130.509 lakossal, a szerb államhoz csatolt. Zalavármegye egyike a legősibb magyar vármegyéknek. Lakosságának egyrésze még azon ősök ivadéka, kiket a honfoglalás alkalmával Vérbulcsu vezér vezetett ide. Nevét némelyek szerint a területén átfolyó Zala vizétől, mások szerint Zala várától vette, amelynek alapjait I. vagy III. Béla királyunk rakta le. A kereszténység megalapítása után számos egyházi intézmény létesült a vármegyében : a zalavári apátság, a csatári bencés apátság, az örsi prépostság, a kapornaki bencés apátság, stb. A szerb államhoz csatolt Csáktornyát 1271-ben a Csák nemzetség alapította, nevét is ettől nyerte. Jelenleg romokban heverő hires várai közül Tátika, Csobánc, Strigó máraz 1200-as években, — Szigliget, Hegyesd, Rezi, Sümeg, Kemend és Lindva már az Anjouk korában fennállottak. Zalavármegye a törökök elleni védelem céljából mintegy 30 várat erősített meg és 1681-ig folyton figyelme tárgyát képezte ezen erősségek fenntartása. Székhelye Zalaegerszeg, erődített hely volt. Uj-Zerin várát Zrínyi Miklós a Mura és Dráva összefolyásánál építtette fel. Légrád is Zrinyi birtok volt. II. Rákóczi Ferenc hadai itt verték meg a labanc Jellasich Gábort. 1848-ban, az alkotmányért vívott küzdelem kezdetén, Percei tábornok e megyében, a Muraközben, aratta első babérait. Zalavármegye Deák Ferencnek a „Haza bölcsének“ vármegyéje, a magyar állameszmének mindig legbátrabb harcosa volt. Ennek az Ausztriával határos vármegyének népe csodálatos ellenálló képességével mindig megőrizte magyarságát, amit mindennél világosabban bizonyít az, hogy a megye lakosságának jelenleg alig fél százaléka német nyelvű. Vizekben Zalavármegye rendkívül gazdag. A Balaton északi partját csaknem egész terjedelmében Zalavármegye határolja. Legnagyobb folyója a Zala. Csodálatosan szépek a Balaton északi partját díszítő vulkánikus eredetű zalai hegyek.
