Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
77 részt a járás fejlett növénytermelését, másrészt azt is, hogy a a járás területe kapásnövények termelésére különösképen alkalmas. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés A járás csaknem 100 százalékban nyugati fajta szarvas- marha tenyésztése kimagasló szerepet visz nemcsak megyebeli, de országos viszonylatban is. A tenyésztés már a háború előtt is magas színvonalon állt, azóta pedig a tejellenőrzés és törzskönyvezés révén még inkább javult. A legkiválóbb tenyésztő községek kivétel nélkül törzskönyvezés alatt állanak. Ezek a következők : Berkesd, Eilend, Feked, Kékesd, Mária- kéménd, Nagypall. Lovászhetény, Nyomja, Palotabozsok, Pécs- várad, Püspökszenterzsébet, Szebény és Véménd. Uradalom : Kövách Antal Szilágypuszta (Pécsvárad.) Ez a vidék nemcsak a Dunántúl, de az egész ország legrégibb és legnagyobb tejtermelő vidéke. Máriakéménden alakult Magyarország első tejszövetkezete 1889-ben. Véménd pedig ma a legnagyobb tejszövetkezet az egész Alsódunán- tulon, napi 3500—4000 liter tejjel. Lovászhetény kitűnő tenyészbikáiról, Palotabozsok pedig befogni való jármosökreiről is hires. Magyar marha csupán egyetlen községben van, Fazekas- bodán, kb. 70—80 tehénnel. Lótenyésztés A köztenyésztés felesen meleg- és hidegvérüekből áll. A nehéz ló állandóan terjed. Ennek főfészkei Püspöknádasd, Véménd és Nyomja. A vérbeliek közül legtöbb kanca van a következő községekben: Máriakéménd, Maráza, Szederkény, Szilágy, Hidas, Geresd, Nyomja, Szebény és Fazekasboda. Sertéstenyésztés A höztenyésztésre jellemző a hússertéseknek az utóbbi években való nagyarányú térhódítása. Fz a járás Baranyának legtöbb tejet termelő járása, ahol a kisgazdák a sovány tejet a csarnokból hazaviszik és sonka süldőket hizlalnak vele. A járás területén 31 községben van engedélyezett york-kan. Nagyobb arányú községi tenyésztés folyik a következő helységekben: Feked, Kátoly, Lovászhetény, Máriakéménd, Nagypall, Nyomja, Palotabozsok, Pécsvárad, Püspökszenterzsébet, Szederkény és Véménd. Zsirsertés-tenyésztése minden egyes községnek van ugyan, de a nagyarányú tejtermelés mellett jellemző és szembeszökő a hússertések erőteljes előrenyomulássá.
