Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Gazdateendők naptára

605 körölbelül megegyeznek a januáréival, mégis amennyiben a szántóföldi munkálatok megkezdhetők, fontos lesz a megren­delt vetőmag megsürgetése. Felhívandó a gazdaközönség figyel­me, hogy kora tavasszal nem szabad újra szántani, elég az őszi szántások boronálása és ezután már lehet vetni. Ha a községben valamely tanfolyam volt, úgy e hónapban azt lehe­tőleg be kell fejezni vizsga tartásával, az esetleges készítmé­nyekből rendezett kiállítással. A bizottságok közgyűlésére vo­natkozólag az a helyes, ha azok negyedévenkint megtartatnak és igy minden időszaknak különleges kérdései megtárgyalásra kerülnek, vagyis ha februárban, májusban, augusztusban és novemberben tartatnak községi mezőgQzdasági bizottsági köz­gyűlések. Csupán a bizottságok tisztikarától függ, hogy ezek a közgyűlések tényleg milyen mértékben felelnek meg rendelte­tésüknek, milyen mértékben képesek a gazdák érdeklődését felkelteni. A tárgysorozat helyes összeállítása, annak letárgya- lása kell, hogy a gazdákban a bizottságok működésének fon­tosságát bebizonyítsa. A Kamara körleveleinek ismertetése az elnök által fontosnak tartott és a helyi viszonyoknak megfelelő észrevételekkel történjék. A bizottságok hivatalos lapja a „Dunántúli Szántóvelő“, a benne közöltek mindenkor felhasz- nálandók a közgyűlések alkalmával. Az ügyesen vezetett köz­gyűlések sohase lehetnek tartalomnélküliek, a jól megszerkesz­tett határozatok, kellő indokolás mellett, nem maradhatnak eredmény nélkül. A felszólalásokra és a felvetődött kérdések megvitatására mindig időt kell adni. Minden bizottsági tagnak éreznie kell, hogy a kamarai szervezeten keresztül szava eljut­hat oda, ahová felszólalásának természete szerint el kell jutnia. Március ; A februárban esetleg már megkezdett vetési munkákat folytatjuk és pedig a lóhere, lucerna, borsó, bükköny, baltacím, majd répa, korai burgonya elvetésével. A felfagyott vetéseket lehengereljük, a kellően megerősödött őszi vetéseket boronáljuk, a tömődött talajú lóheréseket, lucernásokat szintén. Gyenge őszi vetéseinket műtrágya, vagy trágya fejtrágyázásával segélyezzük, ezirányban is kérjük a Kamara szaktanácsát, ahol szakértő vegyészmérnök áll rendelkezésre. Kertünkben meleg­ágyba vetjük folytatólagosan a magvakat és gondoskodunk a melegágyak megfelelő szellőztetéséről. A paradicsom, paprika, korai káposztafélék palántáit kitüzdeljük, majd a fővetést elvé­gezzük. A második vetéseket (borsó) elvégezzük. A gyümöl­csösben az almástermésüek átoltását folytatjuk, bevégezzük a nyesést, visszaiTietszést. Rügyfakadás előtt a fákat 2 százalékos bordói lével permetezzük. Szőlőkben József-nap körül a nyitást elvégezzük. Ezt követi a metszés, a gyökeres vesszők kiültetése. Elvégezzük a szénkénegezést. (Beszerzés a községi mezőgaz­dasági bizottság, esetleg gazdakör utján.) Ezek után következik az első kapálás. A pincében a hó végével elvégezzük a má­sodik fejtést és az egyéves borok fejtését is ; a vörös borok fej­tése későbbre maradhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom