Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
5 Baranyavármegye Területe : 753.207 k. hold. Lakossága : 249.997. Hazánknak e természeti kincsekben gazdag vármegyéje a honfoglalás idejétől kezdve élénk részt vett a nemzet történelmében. Az Árpáddal bejött magyarok Ete vezérlete alatt Dunaszekcső várát foglalták el, mely római erődítmény volt. A népes és gazdaságilag fejlett vármegyében Szt. István a pécsi püspökséget s a pécsváradi apátságot alapította. Baranya már virágzó vármegye volt, amikor II. Endre idejében itt vonultak keresztül a keresztes hadak. Az 1241. évben a tatárjárás a vármegye népét teljesen kipusztitotta. A XVI. században, az 1526. mohácsi csata után a vármegye 1689-ig török uralom alá került. A törökök kiűzetése után indult meg az a nagyarányú telepítés, amelynek hatása a vármegye néprajzi összetételében ma is érezhető. I. Lipót idejében lepték el a vármegye földjét a felsőrajnai területekből, Schleswig- Holsteinből, Würtenbergből, Badenből az idetelepitett németek, akiknek utódai a mai napig is megőrizték nemzetiségi jellegüket és kultúrájukat. I. Lipót a vármegye földjének nagy részét királyi adományképpen kiosztotta. Ekkor kapta Veterani tábornok Dárdát, Jenő herceg Béllyét, Batthyány Ádám Németbolyt, Caprara herceg Siklóst, Preyner gróf Szent- lőrincet, özv. Bücheirn grófné Üszögöt a hozzátartozó falvakkal. A Rákóczi-fölkelés és az 1848—49-iki szabadságharc alatt is sokat szenvedett a vármegye. A XIX. század második felében Baranyavármegye kulturális és közgazdasági fejlődése hatalmas lendületet vett. Ennek a fejlődésnek egyik fontos tényezője a pécsi püspökség tulajdonát képező és az Első Dunagőzhajózási Társaság bérletében levő, a Mecsek-hegység déli lejtőjén feltárt Liaszkorbeli kőszénvonulat, amelyen Csonkamagyarország legmodernebb ' kőszénbányászata virágzik. — A világháború után Baranyavár- megyét 1918 decemberétől 1921 augusztus 20-ig az S. H. S. állam szállotta meg. A trianoni békeszerződés Baranyavármegye délkeleti részét, a Duna—Dráva szögét, 1136 négyzet kilométernyi területet 50.980 lakossal a Jugoszláv államhoz csatolta.
