Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Zalavármegye általános jellemzése

513 Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés Szőlő és borgazdaság Bár a járás domborzati viszonyai általában alkalmas fek­véseket biztosítanak a szőlő- és bortermeléshez, Zalaegerszeg megyei város közvetlen környezetétől és az uradalmi szőlő- területektől eltekintve, nemesebb szőlőkulturákat a járás terü­letén nem igen találunk. A kisgazdák kezén lévő szőlők na­gyon kevés kivétellel amerikai direkttermőkkel vannak teiepitve. A Zalaegerszeg megyei várost övező dombvidéknek európai vesszőkkel telepitett és jó fekvésekben lévő szőlőterülelein jobb minőségű fehér és színes pecsenyeborokat és jóminőségü asztali borokat szüretelnek, sőt a járás egyéb vidékein tele­pített uradalmi szőlők is jó minőségű fehér és színes asztali borokat adnak. A kizgazdák kezén lévő és túlnyomó részben amerikai direkttermőkkel telepitett szőlők bortermése jellegtelen. A járásban olyan község nincs, amelynek lakói szőlő- és bor­termeléssel nem foglalkoznának. Termelésük — Zalaegerszeg közvetlen környezetétől és az uradalmi szőlőterületektől elte­kintve — csupán a házi szükséglet kielégítésére szolgál s ha feleslegeik vannak is, legfeljebb kifőzésre alkalmasak. A járás csemegeszőlő termelése is csupán a Zalaeger­szeg megyei várost övező dombvidék szőlőterületeire korláto­zódik s mennyiségileg nem számottevő. Neves szőlő- és bortermelők a járás területén : Csertán Ferenc szőlőgazdasága Nemesapáti, gróf Festetics Sándor szőlő és pincegazdasága Söjtör, Kemény Ödön szőlő és pincegazda­sága Kávás, Mihály Gyula szőlő- és pincegazdasága Zala- besnyő. Botfai Hűvös Salamon szőlő- és pincegazdasága Botfa, Zalavári Apátság szőlő- és pincegazdasága Csácsbozsok. Gyümölcstermelés A járás gyümölcstermelése számottevő. A járást behálózó dombvidék adta jó fekvések, a talaj erős kötöttsége, hidegebb természete és a hűvösebb éghajlat az egész járás területét külö­nösen tömegtermesztésre teszi alkalmassá téli almából és kör­téből, Besztercei szilvából és cseresznyéből, dióból, mogyoró­ból és nemes gesztenyéből. Kevés járás van a vármegyében sőt az Alsódunántulon is, amelynek természeti viszonyai alkal­masabbak volnának a diónak, mogyorónak és Besztercei szil­vának nagytömegű termelésére, mint a Zalaegegerszegi járásban. Hogy például csak néhány községre hivatkozzunk, Zalalövő, Zalaháshágy, Nagylengyel és Söjtör évenkint sok vasúti kocsi­val szállít diót, szilvát és téli almát. Ezeket a községeket pedig a járás küjönböző s egymással ellentétes vidékéről mutatjuk ki, ezzel is igazolni akarván a járás egész területének alkalmas­ságát nagy tömegű gyümölcsnek a termelésére. Az utóbbi II. 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom