Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
511 Albrecht Károly Z., Balogh József Gy., Vásáros István Z., Molnár László Gy. vendéglős, Rónay Pál Z., Eggenhoffer Gyula Z. Zalaegerszegi járás Területe: 100.523 kát. hold. Lakossága: 41.105. A Vas megyei Zalafő községnél eredő Zala folyó szeli át egész Zalaegerszegig keleti irányban folyva és innen északkeletnek fordulva. A Zala által elmocsarasitott terület a középkorban a török betörés nagy akadálya volt. A járás területén fekvő Csatár községben 1137-ben Jáky Márton zalai főispán apátságot alapított, melyet a Szent Benedek-rendnek adományozott. Zalaegerszegtől északkeletre állott Kernen vára, Nagy Lajos és Zsigmond királyok idejében számottevő erősség. A járás délnyugati része a „Göcsejéhez tartozik. A járás déli nyúlványában fekvő Söjtör község Deák Deren szülőhelye. N ö vény termelés A zalaegerszegi járás legnagyobb része vályog, a patakok völgye hordalék talaj, kis részben agyag. Az egész járás dombos, mely domboknak szelidebb lejtőin mezőgazdasági termelés folyik, többi részeit erdő és legelő borítja. Az altalajban márga az egész járás területén majdnem mindenütt található, azonban a márgarétegek olyan mélyen vannak, hogy ennek dacára a talajok legnagyobb része mészszegény. A zalaegerszegi járás csapadéka 30 éves átlag szerint 709-730 mm. 1933-ban azonban a baki csapadékmérő állomáson 982 mm. csapadékot mértek. A zalaegerszegi járás területén 33—34.000 kát. holdon termelnek gabonát, ezzel szemben a kapásnövények termelése csak 9—10.000 hold körül van. Búzát 15—16.000, rozsot 11 —12.000, tavaszi árpát 2000—2500, őszi árpát 2—300, zabot 3000—3500 kát. holdon termelnek. A járás állattenyésztésének szálastakarmányszükségletét mintegy 11.000 kát. holdnyi rét, 3600 kát holdnyi legelő és 9000 kát. holdnyi szántóföldi szálastakarmány termelés fedezi. A szántóföldi takarmányfélék között első helyen áll a lóhere, melyet a járás területén 4—5000 kát. holdon, a lucerna, melyet 1400—1700 holdon, a biborhere, melyet 1000 holdon s a tavaszi bükköny, melyet 800—1000 holdon termelnek. A kapásnövények közül a tengerit 3500—4000, a burgonyát 3000—3500, a takarmányrépát 1500—1700 kát. holdon termelik. Ipari és keseskedelmi növények közül a repce és mák termelését karolják fel a közép és nagygazdaságok, mig a kisebb gazdaságok a kender és lenrost termelését kultiválják.
