Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
458 Nagykanizsa megyei város. Területe : 12.931 kát. hold. Lakossága : 30.869 A város két részből áll. A nagyvárosias jelleggel biró részből és a központtól 3 km-re fekvő, de vele 1698-tól egyesített Kiskanizsa, egészen falusias jellegű, városrészből. E két városrész közti térségen feküdt hajdan Kanizsa hires vára, melyet mocsár vett körül. Kanizsa az Árpád-kori oklevelekben „Kenesa“ néven fordult elő. Régi időktől fogva vár volt, melyet hajdan a Kani- zsay család birt. A család férfiágának 1532-ben történt kihaltával a nagykanizsai vár és uradalom leányágon a Nádasdy családra szállt, majd 1566-ban Miksa császár vette birtokba s azt Dunántúl leghatalmasabb várává építtette. Szigetvár eleste után Nagykanizsa volt a törökök elleni legfőbb védbástya. Többszörös sikertelen ostrom után azonban Nagykanizsa 1600 október 20-án a törökök kezére került és csak 1690-ben került ismét magyarkézre. 1702-ben a vár falait lebontották és Nagykanizsa nyilt várossá lett. Majd a várost körülvevő mocsarakat kiszárították és igy Nagykanizsa a modern városok közé emelkedett. A trianoni békekötés előtt Alsódunántul egyik legélénkebb kereskedelmi gócpontja volt. A Horvát-Szlavonországgal és Fiúméval való közjogi kapcsolat megszakadása óta azonban forgalmából sokat veszített, de még ma is nagyon jetentékeny, főleg állatkereskedelmi központ. Mezőgazdaság Nagykanizsa megyei város csapadéka az 1901-1930.-ig terjedő évek átlagában 763 mm. volt. Kedvező a csapadék eloszlás is az egyes hónapok között, ami a város területén a kapás és kerti termények nagyarányú termelését teszi lehetővé. A 12931 kát. holdnyi határból 1200 kát. hold esik a belterületre, 5330 kát. hold a kisbirtokra és 6401 kát. hold a közép és nagybirtokra. A város határának területe hullámos, talaja sárga agyag és homok. Gabonafélékkel bevetett termőterület mintegy 2000 kát. hold, melyből 1000 hold búza, 750-800 k. hold rozs, 50-60 hold árpa és mintegy 100 hold zab. A város tengeritermelése mintegy 800-1000 k. hold. Burgonyát, főként korai rózsa burgonyát mintegy 600-700 holdon termelnek. A rétterület kevés, nem haladja meg a 300 k. holdat. Legelőterülete 1563 k. hold. A rét és legelő mellett a város gazdái mintegy 400 k. holdon termelnek szálastakarmányt. A nagykanizsai és a vele határos kiskanizsai gazdák nagymértékben foglalkoznak kerti terményeknek szántóföldi termelésével. Főként káposztát, dinnyét, főzelék-tököt, vöröshagymát, paradicsomot és sárgarépát termelnek.
