Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
443 Tótszerdahely : kk. kj. p. t. uv. Murakeresztur 7 km. 1735 1. 97 százalék horvát, 3 százalék magyar. 2200 kh., az egész kisbirtokosok kezén. Sik, fekete agyag és homoktalaj. Éké. 100 q. búza, 600 q. sz. tengeri, 130 q. bab. Molnári : kk. p. ut. Tótszerdahely, uv. Murakeresztur 4 km. 970 1. 98 százalék horvát, 2 százalék magyar. 2200 kh., az egész kisbirtokosok kezén. Sik, fekete agyagtalaj Éké. 120 q. búza, 80 q. rozs. 5 q. sz. tengeri, Hangyaszöv. Kjző. Imrék Gyula T., kmgb. elnök Balazsin Balázs J. kb., alelnök Kovács Lajos T. kb., jegyző Imrék Gyula kjzo. Rt. : Kovács Lajos T., Jankovics István T., Kobra György T., Blagusz József T., Styer József M., Vük Márton M., Vük István M., Lukács Tamás T„ Proszenyák István T., Varga József T., Kuzma József T., Jalsek Vince T., Balazsin Balázs T„ Proszenyák Rémus, Kuzma István T. Pt : Kanizsai György M., Szalai József M., Huiler Handrás M.. Proszenyák Márton T., Prémec Rémus T., Zsigulics József T., Horváth Márton M., Járnec József T., Varga József T., Jakopovics Rémus T., Steyer Rémus T., Mautner József M., Lukács Márton T., Dobos Rémus T., Biskopics Rémus T. Nagykanizsai járás Területé: 87.821 k. hold. Lakossága: 34.217 A trianoni békeparancs előtt nagyjelentőségű és óriási kereskedelmi forgalmú járási székhelyen, Nagykanizsán, mint gócpontban, 3 vasúti fővonal találkozik, és pedig, a Wien Sopron—zalaegerszegi, a Budapest—székesfehérvári, és a Pécs —Barcs—gyékényesi fővonalak. A járás területén fekvő Murakeresztur Olaszországgal való forgalmunk legfontosabb kilépő állomása. A járástól Trianon egy községet, Légrádot csatolta el. Ez valaha Zrinyi birtok volt. II. Rákóczi Ferenc idejéden a kurucok itt verték meg a labanc Jallasich Gábort. Sajnos, a békeidőkhöz mért jelentőségéből a járás székhelye nagyon sokat vesztett, ami nagyon érezhető e járás gazdaközönségének helyzetén is, állatvásárai azonban ma is nagyon látogatottak. Növénytermelés A nagykanizsai járás talaja nagyrészben fakó szürke vályog, altalaja szürke agyag, a járás északi részén az altalaj márgás. Korpavár, Hosszuvölgy, Homokkomárom, Eszteregnye, Sormás, Bajcsa és Nagykanizsa között elterülő hosszúkás terület homok, nagyrészben, Balatonmagyaród, Kiskomárom homokos Komárváros községek határa is. A járás egész területe kivéve a homoktalajokat, általában jó minőségű termő föld. A nagykanizsai járás csapadékviszonyai jók, évi átlagban 760—780 mm.
