Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
411 A járás csapadékviszonyai kedvezőtlenek. Zalavármegye összes járásai közül a balatonfüredi járás területén legkevesebb az évi csapadék. A járás területén búzából csak 2200—2500 kát. holdat, rozsból 2500—3000 kát. holdat termelnek. Jellemző a tavaszi árpa nagyarányú termelése. Az évi 2000—2300 kát. holdnyi összes árpa termelésből alig 50—70 hold az őszi árpa. Kedvező időjárás esetén a balatonfüredi járás sörárpa termelése igen figyelemre méltó. A zabtermelés a járás területén nem jelentős és alig évi 400—500 kát. holdat tesz ki. Takarmányfélék közül a lucerna és a baltacím termelését karolják fel inkább. Lucernát 600—700 kát. holdon, baltacímet 500 kát. holdon, lóherét 200—250 kát. holdon termelnek. Tengerit is aránylag kis területen termelnek, mert az évi termőterület az 100Ö kát. holdat alig lépi túl. Burgonya termelése 650—750 kát. hold. A kereskedelmi és ipari növények közül egyedül a mák termelését lehet megemlíteni, bár ezt is főleg takarmányrépával együtt háziszükségletre termelik. Tengeri közt bab és takarmánytök termelése folyik. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Mindenütt a nyugati piros-tarkákat tenyésztik. A járás összes községének ily állománya van. Magasabb színvonalú, vagy kiemelkedőbb szarvasmarhatenyésztés itt nincs. Nincs törzskönyveztető gazdaság sem. Lótenyésztés Jellemző, hogy a köztenyésztésben több a vérbeli ló, mint a hidegvérű. A könnyű íóállomány egy-két község kivételével mindenütt többségben van. Sertéstenyésztés Nagy általánosságban a zsirsertés van elterjedve. A hússertést csak itt-ott tartják s ennek tenyésztésével a kisgazdák csak szórványosan, konjunkturaszerüen foglalkoznak. Céltudatos hussertéstenyésztés csak a járás egyik-másik nagyobb gazdaságában található. • Juhtenyésztés Jellemző, hogy van a járásban néhány falu, amelynek van községi juhnyája. Ez igen vegyes összetételű, legnagyobb részben racka és különböző racka keresztezés. Ily községek : Akaii, Balatonfüred, Felsőőrs és Nagypécsely. A juhállomány értékesebb része a nagygazdaságok kezén van. Ez többnyire fésüsgyapjas merinó. A tenyészcél elsősorban gyapjunyerés.
