Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
389 Szarvasmarhalenyésztés A 115.733 szarvasmarhából 111.412 nyugati piros-tarka, 4233 magyar és 88 borzderes. Zalavármegye szarvasmarha tenyésztése a háború után indult erőteljesebb fejlődésnek. Ezen a téren igen áldásos munkát fejtett ki az Alsódunántuli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége és az annak kötelékébe tartozó Zalavármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület. Eme eredményes munkásság következtében ma már 5Í nagy- és középgazdaság tehenészete áll tejellenőrzés és törzskönyvezés alatt. Ezek között többnek országos hire van. A kisgazdák szarvasmarháit ezidőszerint még nem ellenőrzik. Ennek egyrészről az az oka, hogy a nép kezén lévő tenyészállatok ma még sokkal kevésbé értékesek, semhogy törzskönyvezésre és tejellenőrzésre alkalmasak volnának, másrészt, hogy Zalavármegye nagyon sok községében a szegénység oly nagy, hogy a nép alig tudna áldozatot hozni értékesebb, jobb tejelő szarvasmarhák beszerzésére. Néhány vidék örvendetes kivételétől eltekintve a kisgazdák nagy tömegei között nincs is még eléggé kifejlődve a szarvasmarha tenyésztés iránti kedv és érzék, nem is beszélve arról, hogy a mai nagy pénztelenség és folyton erősbödő elszegényedés mellett erre a célra nem is lehet tőlük áldozatot várni. Zalavármegye az utóbbi időben Somogy-, Baranya- és Tolnamegyék példájára törvényhatósági bikákkal akarja a köz- tenyésztést ellátni és előrevinni. Annak ellenére, hogy e téren itt még meglehetősen nagy kezdeti nehézségekkel kell megbirkózni, a vármegye máris tekintélyes összeget, 30.000 pengőt fordított erre a jelentőségteljes célra. Emellett a kétségtelenül nagy horderejű lépés mellett a vármegye ugyancsak a legutóbbi időben vérfelfrissités céljából 3 telivér szimenthali bikát vásárolt Svájcból a köztenyésztés számára 7780 P értékben. A nyugati piros-tarka szarvasmarha tenyésztés színvonalának tekintetében elől haladnak a nagykanizsai, zalaegerszegi, keszthelyi, pacsai és zalaszentgróti járások. Itt a nép körében is jobban biztat a tejellenőrzés megindításának lehetősége és itt van a legtöbb törzskönyveztető uradalom is. A törzskönyvezésnek az 1.933-as évre szóló adatait az alábbi táblázat tünteti fel. Atl. évi áh. évi Az átl. évi tejhoÉves te- Átl. élő- Átl. te- tejhozam zsirhozam Zsir zam emelkedése az hén drb. súly kg. jelő nap kg. kg. u/o alapévhez képest kg. %. Uradalmi tehenészetek: 908 617 311 3447 12671 3'68 1323 62'3 A magyar marhának Zalavármegyében csak szükebb körű szerep jut. A köztenyésztés teljesen nyugati piros-tarka jellegű és a magyaroknak a tenyésztésével csupán néhány nagy gazdaság foglalkozik.
