Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
263 N övényter mêlés A tabi járás egész területét kötött vályogtalaj borítja s a patakok medrében és a patakok mentén agyagtalaj található. Az egész járás területén igen sok helyen márgás altalaj van. Ebben a járásban a mészszegény talaj aránylagosan sokkal kevesebb, mint Somogyvármegyének bármely más járásában. A talajok általánosságban jóminőségüek, csupán müvelhetőség szempontjából mondható kissé nehéznek, mert erősen dombos kivéve a Balatonmelletti és a Sió csatorna környékén végighúzódó talajokat. A csapadék eloszlás a járás területén már nem mondható a legkedvezőbbnek. A járás északkeleti részének évi csapadéka mindössze 550—600 mm., amely délíelé, illetve nyugatfelé fokozatosan emelkedő tendenciát mutat, azonban 650 mm. fölé már csak nagyon kis területeken emelkedik, a járásnak legdélibb részén. A járásnak jellegzetes mezőgazdasági terményei nincsenek, általában mindennemű gazdasági terményből közepes átlagok érhetők el. Van egy-néhány gazdaság a járásban, amely nagyobb területen foglalkozik komló termeléssel elég szép eredménnyel. — A járásnak szelidebb lankás oldalain jóminőségü sörárpát termesztenek s e járásban több kisgazda is foglalkozik sörárpa termeléssel. Bevetett termőterületén legnagyobb részben búzát, kisebb mértékben rozsot termelnek. Búzatermő terület kb. 20.000 kát. hold, rozsot kb. 7000—8000 kát. holdon termelnek. Jellemző a járásra a sörárpa termelés. 7000 kát. holdon való sörárpa termelésével messze felülmúlja a járás a többi járásokat. Szálas-takarmány termelését illetőleg jellemző az egész járásra a nagymennyiségű baltacím termelés, amely azzal magyarázható, hogy a járás egész területén az altalaj márgás. A járásban jó eredménnyel folyik a lencse, mák és lenmag termelés is s ennek következtében Somogyvármegye járásai között a legtöbbet fentiekből itt termelik. Lencsével közel 300 kát. hold, mákkal kb. 450, lenmaggal kb. 240 kát. hold van évente bevetve. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Teljes mértékben nyugati jellegű. Törzskönyveztető községek: Nyim és Ságvár. Uradalmak: Hertelendy Miklós Csicsal- puszta (Kötcsecsicsal), Polatsik Géza Bábonymegyer, özv. Satz- ger Pálné Bálványos, a Tihanyi Apátság balatonendrédi, ka- polyi és szántódi tenyészetei. Vásárhelyi Ernő és István Ádánd és Vogl László Rebecpuszta up. Szabadhidvég. #
