Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
236 Jellemző a járás mezőgazdasági termelésére a nagyfokú dohánytermelésen kivül a repcetermelés, amellyel közel 400 kát. holdon foglalkoznak, továbbá a babnak és takarmánytöknek, mint köztes növénynek a termelése, amelyet kb. 7000 kát. holdon termelnek. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés Az egész járás tiszta nyugati fajta jellegű. Törzskönyveztető uradalmak : Hertelendy Andor Kutaskozma és Somssich Eszter grófnő Barrapuszta, up. Nagyatád, község Alsósegesd. Lótenyésztés Többségben van a hidegvérű ló, sőt annak ez a járás igen erős tény észkörzete. A legtöbb nehéz anyakanca az alábbi községekben van: Tarany 254, Kutas 215, Felsősegesd 213, Csököly 202, Mike 154., Nagyatád 145, Szabás 141, So- mogyszob 136. Háromfa 122, Nagykorpád 112, Lábod és Gige 109—109 és Ötvöskónyi 101. Melegvérű többségű község mindössze 3 van a járásban. Kivadár, Kuntelep és Vízvár. Nagyobb számú vérbeli anyakanca azonban csak Vízváron van 125 drb. Sertéstenyésztés. A köztenyésztés teljesen mangalica jellegű. A falvakban érdemleges hússertés tenyésztés nincs, csak szórványos. A hússertéssel itt is főképp az egyes uradalmak foglalkoznak. Mindössze 3 községben van tenyészigazolvánnyal ellátott york kan. Az uradalmi mangalicatenyészetek közül egyetlen egy áll országos törzskönyvezés alatt, Fekete Aladár báró szabási tenyészete. Juhtenyésztés Úgyszólván teljesen az uradalmak kezén van. A tenyész- irány elsősorban gyapjunyerés és pedig főképp fésüsgyapju. A tenyészanyag ennek megfelelőleg fésüsgyapjas merinó. Községi juhnyája csupán Rinyabesnyőnek van. Az állomány itt vegyes, racka és különböző rackakeresztezésekből áll. Kérjen ingyen mutatványszámot a Dunántúli Szántóvetőből.
