Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
220 a járás déli részén Mesztegnyő, Keleviz, Hossziv községek határában. Márgás altalaj van Balatonberény, Balatonszent- györgy, Hollád, Horvátkút, Somogysámson és Somogyfehéregy- háza községek közötti területeken. A járás északkeleti részén — a tőzeg alatt — tiszta, finomelosztásu mész található. A járás talaja általánosságban véve mészszegény. A marcali járás csapadékviszonyai a vármegye többi járásaival összehasonlítva közepesen kedvezőek.. Évi 680—740 mm. csapadék-átlagot mértek a járás területén az utóbbi 30 évben. Az 1933. évben azonban kivételesen nagyobb volt a csapadék, 770—780 mm. A marcali járás területén a búzával évi átlagban mintegy 18.000 kát. holdat foglalnak le, mig a rozstermő terület évi átlagban mintegy 14—15.000 kát. hold. A tengeri termelés a járás területén eléggé felkarolt, mert tengerivel 11.500—13.000 kát. holdnyi területet foglalnak le. A szálastakarmány termelés a marcali járásban eléggé nagy területeken folyik. Fő szálastakarmány növény a lóhere, amelyet közel 5000 kát. holdon termelnek, a lucerna inkább csak a márgás altalaju vidékeken diszlik s ezért mindössze 1503—1600 kát. holdon termelik a járásban. Biborherével, továbbá csalamádéval szintén eléggé nagy területek vannak bevetve. Termésátlagok a marcali járás területén közepesek. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés A köztenyésztés nyugati jellegű és a tenyészanyag háború óta évről-évre javult. Törzskönyveztető községek: Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid. Uradalmak : Nemestóthy Szabó Tivadar Sávoly, Nemestóthy Szabó Károly Balatonkeresztur, Nemestóthy Szabó György Battyán up. Balatonszentgyörgy, Sennyey Ferenc gróf Varászló és a Kund hitbizományi uradalom Somogyfajsz. Szilajmarha már csak egyetlen községben, Pusztakovácsiban van. Itt is elég gyéren, kb. 20—25 tehénnel. Lótenyésztés Nagy többségben van a nehéz ló és ennek keresztezése. A legtöbb nehéz kanca az alábbi községekben van : Böhönye 267, Somogyszentpál 292, Marcali 240, Nagyszakácsi 112, Sávoly 106. A nehéz ló tenyésztésének ez a járás igen erős körzete és a nehéz ló a kisgazdáknak egyik legfőbb bevételi forrása. Az uradalmi tenyészetek közül kiváló a Festetics Sándor gróf féle böhönyei hidegvérű tenyészet. A melegvérű lovak fogyóban vannak. Legtöbb könnyű
