Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
173 marhát tenyésztik. Ez a járás Somogyvármegye legkiválóbb szarvasmarha tenyésztő vidéke, ugyannyira, hogy az országos viszonylatban is híressé vált. Itt szarvasmarha tenyésztéssel számos község foglalkozik már régi idő óta nagy szeretettel, hozzáértéssel, sőt áldozatkészséggel. A sok közül is kiválik Fonó. Ez Somogyvármegye egyik legrégibb szarvasmarha tenyésztő községe, amelynek lakosai a szarvasmarha tenyésztésnek és a tejtermelésnek köszönhetik gazdasági megerősödésüket és jobb anyagi helyzetüket. Tenyészanyaguk kiváló, úgy, hogy ezt a községet messze vidékről, sőt külföldről is sokan felkeresik tenyészállatokért. A fonói bikák a budapesti országos mezőgazdasági kiállításon is számos dijat nyertek már. Ez a község arról is nevezetes, hogy itt indult meg az Alsódunántulon a szarvasmarhák törzskönyvezése. (1926-ban) Ma pedig ez és a csurgói járásban lévő Alsók nemcsak a vármegyének, de Csonkamagyarországnak is legkiválóbb szarvasmarha tenyésztő községei közé tartoznak és mint ilyenek, méltán büszkeségei Somogyvármegyének. Fonón kívül ebben a járásban még 6 község van, ahol tejellenőrzés és törzskönyvezés folyik. Ezek : Attala, Büssü, Gölle, Kazsok, Magyaregres és Zimány. Közülük Kazsok arról is nevezetes, hogy itt alakult meg a vármegye legelső tejszövetkezete és ez ma is a legerősebbek közé tartozik. Az uradalmak közül törzskönyvezés alatt állanak : Barta Pál Magyaratád, Gaál István Patalom, Jeszenszky Imréné Büssü, Marschall Lajos Gerézdpuszta, (Somogyacsa) és a veszprémi püspökség németsürüi és toldipusztai (u. p. Andocs) gazdaságai. Lótenyésztés. A hidegvérű ló van többségben. Legnagyobb tenyésztő községek : Gölle 337, Igái 188, Somogyszil 170, Magyaratád 126, Szentgáloskér 117 és Ecseny 115 anyakancával. A vérbeliek főfészke Andocs, ahol az anyakancák száma 186. Ezenkívül többségben van még a vérbeli ló Kisbárapáti- ban, ahol 167, Balatonujlakon, ahol 81, Somogyacsán, ahol 78, Balatonberényben, ahol 73 és Miklósiban, ahol 71 a vérbeli anyakancák száma. Feles a létszám Somogyszilben 160—160 anyakancával. Az uradalmi melegvérű lótenyészetek közül hírneves a Bánó Iván-féle felsőmocsoládi ménes. Sertéstenyésztés A vezető szerep a zsirsertésé, bár itt már a hússertés is meglehetősen nagy teret hódított. Ennek oka a járás nagyarányú tejtermelése és a sovány tejnek a hússertések részére való gazdaságos és általánosan elterjedt felhasználása. A köz- tenyésztésre engedélyezett york-kanok száma 21, sőt Ráksi községnek tiszta hússertés köztenyésztése van.
