Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
15 törzskönyvi munkáról, amelyet az Alsódunántuli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetségébe tartozó Baranyavárme- gyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület végez. Ennek adatai pontos állományfelvétel és szigorú bírálat alapján alakulnak ki, rendszeres és szakszerű ellenőrzés alatt állanak s igy a tenyészértékre nézve kétségen kívül a legmegbízhatóbb és leghitelesebb támpontokat nyújtják. Ez a törzskönyvezés annyira gondos, lelkiismeretes és hű, hogy azt hírneves külföldi szakemberek az összes európai országok legkiválóbb törzskönyvezési rendszerének ismerték el. E törzskönyvezésnek az 1933—34-es ellenőrzési évre szóló adatait az alábbi összeállítás tünteti fel : Az éti. évi tejhoEves te- Átl. élő- Átl. te- Átl. évi Átl. évi Zsir zára emelkedése az hén drb. súly kg. jelő nap tej kg. zsir kg. °lu alapévhez képest kg. °/o Uradalmi tehenészetek: 477 655 305 3736 139.77 374 1376 58'3 Kisgazda tehenészet: 570 — 306 2816 106.48 3 78 — — Lótenyésztés A 49.931 főnyi lóállományból 21.726 meleg-, 28.205 pedig hidegvérű. A nehéz lóanyag tehát fölényben van és évről-évre nagyobb térséget hódit. Számbeli túlsúlya főként a szentlőrinci, hegyháti és pécsi járásokban tűnik szembe, mig a pécsváradi és siklósi járásokban kb. felesen van a melegvérű lóval, a mohácsi és villányiban pedig kisebbségben marad mögötte. A Baranyavármegyei Hidegvérű Tájfajta Lótenyésztő Egyesületnek a szentlőrinci és kisebb részben a siklósi járás a működési körzete. Bár a hidegvérű lótenyésztés ebben a vármegyében főképp a kisgazda rétegeknek egyik igen fontos erőforrása és nagyon sok kisgazdaság megélhetésének jelentős tényezője és elősegitője, a fejlesztést mégsem lehet oly mértékben előmozdítani, mint ahogyan arra szükség volna. A nehézségek legfőbb oka a gazdák nagy lerongyolódottsága és erős anyagi vérvesztesége. Az exportőrök a legjobb kancákat keresik, veszik meg és szállítják Német- Olaszország és Svájc részére. A gazdák egyenesen rá vannak utalva, hogy a legjobb állataiktól váljanak meg és azt adják oda a kereskedőnek, amit keres és megvesz. Mi sem természetesebb, minthogy ilyképp a legjava te- nyészanyag elveszik a köztenyésztés számára, a visszamaradó állomány minősége pedig évről-évre romlik. Ez áll nemcsak Baranya vármegyére, de a kamarai körzet másik három vármegyéjére nézve is.
