Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Somogy vármegye általános jellemzése

158 Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés A köztenyésztés képe úgyszólván teljesen nyugati piros­tarka jellegű. Csupán egyetlen községben, Berzencén van még kevés magyar marha. A járás kiváló tenyészanyagáról és magas színvonalon álló tenyészeteiről hires. A községek közül messze kiemelkedik Alsók pompás szarvasmarha állo­mányával. Ez Somogyvármegyének az igali járásban lévő Fonó melleit a legkiválóbb és legrégibb szarvasmarhatenyésztő községe. Ebben a községben van a vármegye legnagyobb tej­szövetkezete is. A község és a közelében lévő Porrog és Por- rogszentkirály élénken látogatott beszerzési forrásai nemcsak a Csonkaország legkülönbözőbb vidékeinek, hanem az utóbbi években a külföldnek is. E három község tejellenőrzés és törzs­könyvezés alatt is áll. Törzskönyveztető uradalmak : Festetits György herceg Berzencze, (ez nemcsak a járás, de az egész Somogyvármegye sőt a Csonkaország egyik legkiválóbb simmenthali tenyészete.) ifj. Szirtes Sándor Perdóczpuszta és Inkei Pál báró Csicsópuszta. Lótenyésztés A lóállomány háromnegyedrésze hideg-, egynegyede pedig melegvérű. A legtöbb nehéz kanca az alábbi községekben van: Iharos 138, Iharosberény 123, Gyékényes 127, Somogyszent- miklós 103, Berzencze 92, Sand 88, Miháld 83, Alsók 81 és Csurgó 81. A melegvérüek főfészkei : Inke 95, Szenta 56 és Bagola- sánc 43 anyakancával. Sertéstenyésztés A köztenyésztés túlnyomó többségben zsirsertés jellegű­nek mondható. A pór évvel ezelőtt erősebb lendületnek indult hússertés tenyésztés a községben ma már nagyon visszaesett és legfeljebb csak keresztezésekről, de semmi esetre sem tisz- tavérü hússertés tenyésztésről beszélhetünk. Sertéstenyésztése minden uradalomnak is van. A hus- sertéstenyésztők közül törzskönyvezés alatt állnak : Meller Henrik csurgói és ifj. Szirtes Sándor perdócpusztai tenyészetei. A zsirsertés tenyészetek közül pedig Festetits György herceg berzencei gazdasága. Juhtenyésztés. Teljes mértékben a nagy és középgazdaságok űzik. A tenyészirány leginkább fésüsgyapjas merinó. A tenyészcél : gyapjunyerés. A községek közül mindössze egyetlen egyben Surdon van egy kb. 200 anyával biró vegyes községi juhnyáj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom