Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)

Baranyavármegye általános jellemzése

13

A lucerna termőterülete kevesebb változással 18.000 kát. hold, a lóheréé 17.000, baltacímé 3000, a takarmányrépáé pedig 10.000 k. hold.

A vármegye területén intenzív bab-termelés is folyik, melyből tisztán, főterményként 750 k. holdat, mig köztesnövényként 45—50.000 holdat vetnek.

Repcét a baranyavári, mohácsi és siklósi járásban termelnek jó eredménnyel és nagyobb kiterjedésben.

Az alábbiakban feltüntetjük Bar any avár megye 6 főterményének 9 éves átlagát 1924—1932-ig.

Járás

Búza

Rozs

Árpa

Zab

Tengeri

Burgonya

métermázsa

k. holdanként

Baranyavári

97

7'8

9'8

8'4

131

4L6

Hegyháti

7'6

5'6

7'2

6‘5

11 '5

34 —

Mohácsi

8'6

8'4

8’8

8'2

126

40'9

Mohács város

8'6

8'5

8‘6

7’9

11 '9

34 —

Pécsi

7’9

7'5

77

6'6

Il33'2

Pécsváradi

7'8

7,n

6'8

ii—

329

Siklósi

8'25

7'4

81

7’5

1P6

33'5

Szentlőrinci

8’6

8'2

8'4

7'6

10'5

35’9

Állattenyésztés

A vármegye állatlétszáma az 1934. évi tavaszi állatössze- irás alapján a következő :

Szarvasmarha 89.970 drb.

Ló 49.931 „

Sertés 115.984 „

Juh 46.316 „

Kecske 737 „

Szamár 148 „

Öszvér 18 „

Baromfi 1,300.206 „

Szarvasmarhatenyésztés : A 89.970 főnyi szarvasmarhából 79.604 piros-tarka nyugati fajta és 10.366 drb. magyar.

A vármegye szarvasmarhatenyésztésének két főjellegzetessége van. Az egyik a magas színvonalon álló nyugati pirostarka községi és uradalmi tenyészállomány, a másik pedig a vármegye déli részén, a Dráva-völgyben ma is fennálló ormánysági magyar marhatenyésztés.

Baranyavármegyének az ország nyugati piros-tarka szarvasmarhatenyésztésének fejlesztésében és elterjesztésében már évtizedekkel ezelőtt kiemelkedő szerep jutott. Ez és a szomszédos Tolnamegye volt a tejelő jellegű bonyhádi tájfajtának igazi bölcsője és legnagyobb erőforrása. Még a múlt század 90-es éveiben innen indult ki a tejtermelés első nagy lendülete és itt alakultak meg az ország legelső és ma is virágzó köz