Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Baranyavármegye általános jellemzése
11 telepet állított be 930 k. holdon. A szaporító telepeken kizárólag Bénkuti 1201-es búzát szaporítottad és pedig azért, mert beigazolódott, hogy ez a buzaféleség a rozsda kártételének jól ellent áll. Emlékezetes még a baranyai gazdák előtt, hogy 1932. év nyarán a rozsda Baranyában a legtöbb búzát tönkre tette, de a szaporító telepeken álló Bánkuti 1201-es búzán nem tudott erőt venni. A Bánkuti búza ezért is az érdeklődés központjába került. Állami vetőmagakció kapcsán a rozsdakárosultak köl- csönképen 8000 q.-át, készpénzért pedig 2800 q.-át, összesen tehát 10.800 q. Bánkuti 1201-es búzát kaptak a felügyelőség utján. Vagyis mintegy 10.000 k. hold vettetett el ezzel a búza- féleséggel. Ugyanezen évben a szaporító telepek is 775 k. holdon folytatták a Bánkuti 1201-es búza szaporítását. A következő 1933. év nyarán a rozsda ismét pusztított Baranyában, de a Bánkuti búza újból megállta a helyét, mert 82 kg.-nál nagyobb hl. súly mellett 12 q.-n felüli termést adott, holott a többi búzák alig hoztak 4—8 q.-ás 68—78 kg. hl. súlyú szemet. Az elért eredmények szükségessé tették a Bánkuti 1201-es vetőmagakció folytatását. Az 1933. év őszén újból kiosztott a felügyelőség 13.458 q. vetőmagot. Létesült ismét 15 szaporító telep 1241 k. holddal. Ugyanakkor az akción kivül magánúton is sok gazda vásárolt „6. 1201-es“ vetőmagot. Valósággal divatba jött Baranyavármegyében a vetőmagcsere, ugyannyira, hogy 1933. év őszén már 15.333 gazda 51.069 k. holdon vetett Bánkuti búzát, ami az összes buzavetés 45 százalékának felelt meg. Az 1933—34. gazdasági év terméseredménye véglegesen igazolta azt, hogy Baranya viszonyai között a B. 1201-es búza mindenképen megfelel. Újabb akció során kölcsönképen kiosztottak 10577 q.-t, készpénzért pedig 192 q.-t, összesen 10769 q. bánkuti 1201-es búzát. Az 1931—1934. év őszéig összesen 350 wagón 1201-es búzavetőmagot kaptak a baranyamegyei gazdák, közöttük mintegy 20.000 kisgazda. A felsoroltak szerint a búzával bevetett összes területnek ma már mintegy 85—90 százalékán Bánkuti 1201-es búza van elvetve Baranyavármegyében. Ez az eredmény a baranyai búzatermelők szempontjából azért bir nagy jelentőséggel, mert 1928—1933-ig termelt nem Bánkuti búza száraz sikértartalma átlagosan 8'51 százalék volt, addig a B. 1201-es búzának 1931—1933-ig 1U25 százalék volt száraz sikér tartalma. A kereskedelem ma már a baranyai búzát a minőségi búzák közé sorolja és azt a Futura által megállapított árnál magasabb áron is vásárolja. Az 1924. év őszén rendezett „Nemzeti Munka a Magyar Földön“ kiállításra felküldött mintegy 300 baranyai Bánkuti 1201-es buzaminta vizsgálati eredményei szerint a várme
