Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-06-19 / 25. szám
4. OLDAL. AZ ÜJSÄG 1975. JÚNIUS 19. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig i— Folytatás -PETŐFI SÁNDOR ÉLETRAJZA Petőfi Sándor 1923 január 1-én, Kiskőrösén született. Apja, Petrovics István, Aszódon született, szerb eredetű magyar nemes család sarja volt, mészárszéket — később időnként kocsmát bérelt és kis birtokon gazdálkodott. Anyja, Hrúz Mária a felvidéki Turóc vármegyéből származó tót cselédlány volt, amikor férjhez ment. A költő családi neve természetesen eredetileg szintén Petrovics volt, ennek magyar fordításaként használta eleinte a Petőfi nevet, amelyen országos hírnévre tett szert, ezért később hivatalosan is erre változtatta családi nevét. Vérségi származásával kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, hogy 1824-től 1830-ig Kiskunfélegyházán töltötte gyermekéveit, ahol színmagyar (kiskun) környezetben nevelkedett s ennek megfelelően kora ifjúságától kezdődően ingerült érzékenységgel mindig magyarnak vallotta magát. P Iskolába sok helyen járt142) és tanulmányait változó eredménnyel végezte. Aszódon kitűnő tanuló volt, Selmecén azonban (1837-38-ban) magyarellenes felfogású, tót nemzetiségű történelemtanára elkedvetlenítette, meg is buktatta. Ugyanekkor édesapja vagyoni helyzete is megromlott. AT'kettős ok arra kényszerítette, hogy iskolai tanulmányait nlégszakítsa. Előbb a Nemzeti Színház statisztája lett, aztán egyik rokona Salkovics Péter mérnök a vasi Ostfiasszonyfára vitte magával. Fiával együtt a soproni evangélikus líceumba akarta beíratni. Petőfi azonban inkább katona lett. A soproni Gollner-gyalogezred kötelékébe került, Grácban és Karlsbadban teljesített szolgálatot. 1840-ben az őszi nüfgygyakorlatokon megbetegedett. Kórházba került. 1841 február 28-án el is bocsátották. Iskolai tanulmányait most Pápán folytatta, ahol Jókai Mórral és Orlai Petries Somával került barátságba s önképzőköri sikereket aratott. Hamarosan mégis megint vándorbotot vett kezébe. Színész akart lenni. Pozsonyban, Győrött keresett társulatot, de csak — Dunavecsén lakó szülei nygglátogatása után i—> Ozorán jutott be Sepsy Károly társulatába, amely azonban Mohácson rövidesen feloszlott. ' • Petőfi visszatért Pápára. Befejezte a középiskola VII. osztályának tanulmányait, az önképzőkörben több jutalmat nyert, az évzáró ünnepségen nagy sikert aratott, 1842 május 22-én pedig az “Athenaeum -ban “A borozó című költeménye is megjelent. A nyári szünidőben Jókaival és Orlaival megtlátogatták egymás szüleit Komáromban, Dunavecsén és Mezőberényben, aztán Debrecenen át a Hortobágyi rándultak ki, mielőtt Pápára visszatértek. Petőfi kereset hiányában nem tudta folytatni tanulmányait. Vándorszínész lett. Előbb Székesfehérvárott, később Kecskeméten játszott kisebb szerepeket. Sokat nélkülözött. Pozsonyban keresett új elhelyezkedést, az ottani színtársulat azonban hely hiányában nem tudta alkalmazni. Az Országgyűlési Tudósítások ’ kiadója juttatott neki másolásért szerény díjazást. Közben megismerkedett a fiatal írókkal. Vachott Sándor közbenjárására hamarosan Pestre került, ahol Nagy Ignác a Kisfaludy-Társaság Külföldi Regény tár’ -a számára németből regények fordításával bízta meg. * A színjátszás iránt érzett vonzalma itt sem hagyta nyugton. Erdélybe indult, útközben azonban a debreceni társulat igazgatója (1843 október elején) meghívta együttesének tagjai közé. Petőfi csak egy hétten később tudta meg, hogy Kolozsvárott majd énekelnie is kell. Erre nem vállalkozott, inkább kisebb társulathoz csatlakozott, amely néhány hétig Diószegén és Székelyhidon játszott, aztán feloszlott. Petőfi a telet Debrecenben vészelte át. Fűtetlen szobában lakott, sokat éhezett, de rengeteget olvasott, megtanult franciául, Hugo és Béranger munkáit tanulmányozta, Shakespeare-rel is behatóbban foglalkozott.144* 1844 februárjának elején gyalogszerrel Pestre indult. Azt remélte, hogy ott kötetnyi versét ki tudja adatni és így némi pénzt is tud magának szerezni. Útközben Egerben meglátogatta Túrkányi Bélát,H5) aki a kispapokkal együtt igen lelkes fogadtatásban részesítette. Pesten a kiadók távolról sem tanúsítottak iránta hasonló figyelmet. Mindenütt elutasították. Végső elkeseredésében Vörösmarty Mihályhoz fordult, aki rögtön felismerte Petőfi verseinek értékét. Ajánlására a “Nemzeti Kör” március 27-én elhatározta, hogy á verskötetet kiadja, Vahot Imre pedig ugyanekkor meghívta a “Pesti Divatlap” segédszerkesztőjének. P_ Sikerében az volt az első dolga, hogy meglátogatta szüleit, akik érthető boldogsággal fogadták már-már elveszettnek hitt fiúkat, aki 21 éves korában hamarosan országos hírű, befutott költő lett. Népszerűségének a régies, finomkodó verselés hívei részéről meginduló támadások sem ártottak. A Pesten összegyűlt fiatal írók között jól érezte magát, a fesztelen viták megtermékenyítették istenadta tehetségét. Megírta két elbeszélő költeményét, “A helység kalapácsait és a “János vitéz”-t, amely Vörösmarty Mihálynak különösképpen tetszett.1 tl,) 1844 végén Petőfi beleszeretett Vachott Sándorné 14,1 húgába, Csapó Etelkába, aki lírai költészetének ihletőjévé lett. Amikor a leány 1843 január 27-én váratlanul elhúnyt, emlékét “Cipruslombok Etelka sírjáról címmel külön kiadott verskötetben örökítette meg. ,, 1845 tavaszán Kerényi Frigyes meghívására felvidéki körútra indult. Eperjes, Késmárk, Losonc és Rimaszombat népe fáklyásmenetekben vonult fel előtte. Gömör vármegye táblabírájává választotta. Hírnevét és népszerűségét ősszel á korszakalkotó “János vitéz” megjelenése még inkább fokozta. Az év második felében gyakran rándult ki Gödöllőre, ahol az előkelő, szép Mednyánszky Bertával találkozott, akit levélben meg is kért, mert azt hitte, hogy szereti. Amikor a leány apja.kikosarazta, csalódását hamar kiheverte, érzelmeit azonban “Szerelem gyöngyei” címmel kiadott verskötetében megörökítette. Ez a kötet foglalja magában az akkori szerelmi líra legszebb alkotásait. 1846-ban sok támadás érte, csak a legjobbak — Vörösmarty, Bajza, Szemere Pál, Toldy és Eötvös József báró «— álltak melléje. Ebből az időből származó alkotásain érezhetővé vált bizonyos tépelődő keserűség, de az elkedvetlenedésnek nyoma sem akadt. Gyakran fordult meg Szalkszentmártonban szülei házánál, ahol több költeményét is írta. Az év derekán otthagyta Vackot Imre lapját, a Pesti Divatlap -ot, kilenc fiatal írótársával együtt megalakította a tízek társaságát,U8) amely önálló, új lap megindítását tűzte céljául, de szándéka meghiúsult, mert a gyanakvó hatóságok nem adták meg a szükséges engedélyt. A különös helyzetet az * Életképek szekesztője, Frankenburg Adolf oldotta meg azzal, hogy a tízek társaságának lapját tapintatosan rendelkezésére bocsátotta s így annak tagjai, akik az év derekától kezdődően már egyik lapnak sem írtak, ismét nyilvánossághoz jutottak. Az érintett írók erre a tízek társaságát feloszlottnak nyilvánították. Petőfi 1846 augusztusának végén Erdélybe indult. Szeptember 8-án Nagykárolyban megismerkedett Szendrey Ignác leányával, az alig 18 éves, de nagyműveltségű Júliával, aki iránt komoly szerelmet érzett, amely erdélyi útjáról történt visszatérése után se múlt el. 1847 májusában tehát újból Szatmárba utazott és megkérte Júlia kezét. Szendrey Ignác eleinte hallani sem akart a házasságról, később leányára bízta a döntést. 1847 szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában a fiatalok végre egybekelhettek. A mézesheteket Teleki Sándor gróf költői kastélyában töltötték, aztán Kolozsvárra mentek, ahol igen melegen ünnepelték őket, majd Szalontán Arany Jánosékat látogatták meg. Pesten telepedtek Id, a Dohány-utcában béreltek emeleti lakást. A házasság révében Petőfi szerelmi költészetének lángja az eddiginél is magasabbra lobogott. A ‘Minek nevezzelek túlnő a Reszket a bokor Iíraiságán, a “Szeptember végén borongó hangulata pedig messze felülmúlja a ‘‘Fa' 'leslek, ha fának vagy virága megkapó költői szépségeit. De feszülten figyeli a világ folyását, a politikai élet forrongó fejlődését is. 1848 tavaszán a szabadság halhatatlan költőjévé válik. Március 15-én maga szavalja el a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a magyar ifjúság és a nemzet vértelen forradalmának zengő riadóját, a Nemzeti dal -t. Szenvedélyes szabadságszeretete később elragadta, szélsőségesen radikális és köztársasági álláspontra sodorta. Többször kifakadt a kormány ellen is, ellentétbe került Vörösmarty Mihállyal és Jókai Mórral. Az országgyűlési képviselőválasztáson megbukott. Önként jelentkezett katonai szolgálatra. Októberben századossá nevezték ki és Debrecenbe vezényelték, ahol a katonák kiképzésével fog-1 lalkozott. December 1 5-én itt született meg fia, Zoltán, akinek Arany Jánosné lett a keresztanyja. 1849 január derekán Bem József erdélyi seregéhez helyeztette át magát, főbb ütközetben vett részt. A piski csata előtt Bem futártiSztkén küldte a debreceni kormányhoz, ahol nyakkendő és keztyű nélkül jelent meg Mészáros Lázár hadügyminiszter előtt, aki ezt kifogásolta. Petőfi sértődötten lemondott rangjáról, de február 23-án polgári ruhában jelentkezett Bemnél, aki katonai megbízatással Kolozsvárra küldte. Április 1-én Nagyszebenben .— mint köz-* katona — újból jelentkezett Bemnél, aki visszaadta neki századosi rendfokozatát, hadsegédévé nevezte ki és egyik kedves lovával ajándékozta meg. A szászsebesi előnyomulás után érdemrenddel tüntette ki, május 3-án pedig Temesvár közelében őrnaggyá léptette elő, majd a várható véres csaták elől, mint futártisztet, újból Debrecenbe küldte Kossuthhoz és Klapkához. Klapka — Bem egyik levele miatt ,—■ szemrehányással fogadta, mire Petőfi megint lemondott rangjáról. Ekkor értesült apja haláláról, mire Pestre sietett, ahol néhány nappal később édesanyja is meghalt (május 17-én). A költő most nehéz anyagi körülmények közé került, mert lemondása következtében tiszti fizetését nem kapta meg. Szemere Bertalan miniszter segített rajta. A honvéd című költeményét 25.000 példányban kinyomatta és kiosztatta a honvédek között, Petőfinek pedig szerzői tiszteletdíjként 500 forintot utalt ki. Petőfi családjával együtt Pesten maradt, csak akkor költözött Mezőberénybe, amikor a kormány (július 3-án) elmenekült Pestről. “Szörnyű idő című költeményét még Mezőberényben, Orlai házában írta július 18-án, az oroszok előrenyomulásának hírére azonban kéziratait és emléktárgyait Orlaira bízta, aztán ismét Bemhez indult Erdélybe. Feleségét és kisfiát Tordán hagyta, maga pedig Bereckre sietett, hogy Bemmel találkozzék. Bereckről július 29-én Márosvásárhelyre érkeztek. Két nappal később folyt le Fehéregyházá és Segesvár között az utolsó erdélyi ütközet, amelyben Bem 2500 főnyi serege 16.000 orosszal küzdött. Petőfi a csata kezdetén — ló és fegyver nélkül Bem közelében tartózkodott, később a hadvezér a tartalékhoz rendelte. További sorsáról semmit sem tudunk. Csak annyi bizonyos, hogy ott esett el, ahogy kívánta, “a harc mezején , valahol a segesvári síkon, az orosz túlerő áradatával szemben. Halálának hírét a köztudat sokáig nem akarta tudomásul venni. Sokáig visszavárták. Személye köré mondák fűződtek. Földi maradványai ismeretlen sírba kerültek, hírneve és költészete azonban az örökkévalóság birodalmába került. Üstökösként robogott fel a magyar irodalom egére és állócsillag, fénylő nap gyanánt maradt ott örökre. Petőfi Sándor az egész világon legjobban ismert magyar költő lett. KÖLTÉSZETE Petőfi Sándor költészete sok regényes, még több népies elemet ölel fel, valójában azonban lírai realizmus. Tükör, amely a valóságos élet jelenségeihez kapcsolódó érzelmeket közvetlenül vetíti vissza. Nyelvezetében is, előadási módjában is egyszerű és természetes. Szakít a régi költői hagyományokkal. Elveti a fennkölt stílust, amely Kazinczy Ferenc óta kötelező volt és nem használja azt a választékos nyelvezetet sem, amelyet az almanach-líra lantosai vezettek be. Mellőzi Vörösmarty Mihály ízig-vérig magyar, bár szónokias, regényes irányzatának követését is. ' Byron és Heine méltó kortársa. Még romantikus, de már nem nemzeti, hanem népi vonatkozásban. Ugyanígy egyúttal klasszikus is. Nem követi a régi klasszikus költészet versformáit, kifejezésmódjait, de népies költészetének nyelve nem póriasodik el; tiszta és valóságos irodalmi nyelv marad. Mindez együtt sokszor ellentmondó, mégis teljes és tökéletes, szerves egység költészetében, amelyben a régi magyar dicsőség történeti emlékeinek romantikus felidézgetése mellett a mindent lerombolni akaró vad forradalmiság is egyaránt megtalálható. Igaza van egyik életrajzírójának, amikor azt mondja, hogy Petőfi "életrajzi költő . Valóban, költészetét csak életrajzának pontos ismeretében tudjuk maradéktalanul megérteni. Költeményeit sokféleképpen osztályozhatjuk, legújabban azonban ezt az osztályozást már mellőzni szokták.14,) Ha mégis osztályozást akarunk, akkor családi, szerelmi, népies, elbeszélő, leíró és hazafias költeményeit kell megkülönböztetnünk. Ez az osztályozás azonban korántsem kielégítő, mert van Petőfinek például bölcselő költeménye is ("Az ember”). Családi költészetéből kiemelhetjük a Füstbe ment terv , A jó öreg kocsmáros’ , az Egy estém otthon”, az Apám mestersége és az enyém , továbbá az “Anyám tyúkja , valamint az István öcsémhez című, többnyire jól ismert költeményeit. Szerelmi költészetének legszebb gyöngyei: a Fa leszek, ha fának vagy virága ”, a Reszket a bokor”, a Minek nevezzelek”, a Feleségek felesége , a Szerelmes vagyok én’ és a Szeptember végén”. Népies költeményei közül legismertebbek: a "Befordultam a konyhára”, az Árvalányhaj a süvegem bokrétája” a "Fürdik a holdvilág”, a "Megy a juhász szamárom” és a "Falu végén kurta kocsma”. Elbeszélő költeményei közül a “János vitéz , "A helység kalapácsa , a "Szerelem átka , a Tündérálom”, a Salgó , a Szilaj Pista”, a "Bolond Istók”, a “Szécsi Mária és Az apostol említhető. Leíró költeményei közül szemléletességében különösen kiemelkedik "Az Alföld”, A Tisza , a Kiskunság”, “A csárda romjai , a "Kutyakaparó és A puszta télen ’ című. Leíró költeményeihez csatlakoznak mesteri életképei: A vándorlegény , A téli esték”, “Panyó Panni”, “Sári néni”, "Téli világ és a “Vándorélet”. Hazafias költeményei közül ki kell emelnünk A hazáról, "A magyar nemzet”, a "Magyar vagyok”, az "Erdélyben”, a "Honfidal , a Rég veri már a magvart a Teremtő”, a “Nemzeti dal”, "A nép nevében”, a "Palota és kunyhó , "A honvéd”, "A vén zászlótartó”, a Csatadal”, a “Csatában”, "A székelyek” című költeményeit és időrendben két utolsó, alig ismert Föl a szent háborúra és Szörnyű idő tímű versét. A felsorolt költeményeken kívül és részben azok közül csak kis csokorra valót mutatunk be. Lássuk először is a költő hivatásáról szóló érdekes vallomását, amelyet A költő és a szőlővessző’’ című befejezetlen, alig ismert költeményében tett 1845 őszén: Semmi vágyam, semmi kedvem A borostyánkoszorúhoz! Magyarország szép Ieányi, Szőiővessző-koszorúval Koszorúzzatok me^ engem! Mert a szőlővesszó és a Költő sorsa oly hasonló. Költő és a szőlővessző A világnak adja lelkét. Szőlővessző lelke a bor, A költőnek lelke a dal, Lelkünket, ha általadtuk Borban, dalban a világnak: Elhervadunk, elenyészünk. És mikor már elenyésztünk: Leikeink — a bor s dal — mellett Vígad a világ!. .. Jövendölés című költeményében már 1843-ban megjósolta halhatatlan hírnevét, amikor azt írta: Anyám, az álmok nem bazúdnak: Takarjon bár a szem födél: Dicső neve költő-fiadnak. Anyám, soká, örökkön él. Három évvel később, 1846-ban az akkor már országszerte ünnepelt költőóriás "Halhatatlan a lélek” kezdetű költeményében is ugyanez a költői hivatástudat nyilatkozik meg: Halhatatlan a lélek, hiszem, De más világba nem megy át. Csak itt lenn, a földön marad. A földön él és vándorol. Többek közt: én, emlékszem, Rómában Cassius valék, Helvéciában Teli Vilmos, Párizsban Desmoulins Kamill.. . Itt is leszek tán valami. És lett. A szabadság és a szerelem legnagyobb költője. JEGYZETEK 142) Félegybázán, Kecskeméten, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecen, Pápán. Aszódon tanult meg németül és latinul, itt tűnt ki a magyar fogalmazásban és itt kezdett verselgetni. W3> “A koros hölgy” Bernardtól 1843-ban, a ‘‘Robin Hood ’ Jamestől 1844-ben jelent meg. I4i) A debreceni kollégium főiskolai könyvtárát használta. H5) Tárkányi Béla (1821-1886) kanonok, jeles költő és kiváló egyházi szakiró volt. 146) A “János vitéz’-nek nem akadt kiadója. Vackot Imre vette meg 100 forintért s a következő évben ő adta ki. ni) Vacbolt Sándorné Csapó Kiária (1830-1869) kiváló író volt, lapokat és kiadványokat szerkesztett, bárom regényt írt — “Derű és ború”, “Margit” és “Irma hagyományai” címmel, emlékiratait is kiadta. 148) A Tízek Társaságának tagjai: Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókai Mór, Kerényi Frigyes, Lisznyai Damó Kálmán, Obernyik Károly, Pákb Albert, Pálffy Albert, Petőfi Sándor és Tompa Mihály. H,) Ezt teszi az 1959-ben 50.000 példányban megjelent gyűjtemény is; Petőfi Sándor Összes Költeményei, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959., 544 oldal. «—r Folytatjuk <—* A SZERENCSE FIA Abdul Azisz egyiptomi herceg addig kérlelte Gály Lajost, a világ legnagyobb kártyását, amíg az kijelentette, elutazik a herceghez Kairóba. A hajóút kellemes volt. Megérkezése után a Shepheards-hotelben szállt meg, holott barátja invitálta, hogy a palotában lakjék. Másnap kikocsizott. A város szépségei hidegen hagyták. A herceg minden reggel megjelent a hotelben és kora délelőttől estig kártyázott barátjával. Akkor Gály megvacsorázott és lefeküdt. így tartott ez két hétig. Bár a herceg megismertette magyar barátját a Shepheards-hotel összes előkelőségeivel, Gály estéit magányosan töltötte, mert a társaságot halálosan unta. Egy szeretetreméltó angol főúr, Lord Montague egyszer így szólt Gályhoz: — Roppant érdekes ember lehet ön. Eljön Kairóba, hogy ecartét játsszék. Az rendben van, hogy egyetlen piramist még nem látott. . . Hogy nem érdekli Afrika . . . Ezt a közönyét egyenesen tiszteletreméltónak találom. Én csak azon csodálkozom, hogy itt a Shepheards-hotelben tőlünk, angoloktól nem sajátította el a whisky imádatát. ,;i Egyetlen eset kivételével Gály mindennap, nyert. A herceg már kezdett bosszankodni. <— Amikor játszunk — mondotta a herceg, n~ érzem, hogy süt a tekintete. Ahogy keveri a kártyát, minden akarata az ujjaiban gyűlik össze. Tudom, hogy vesztenem kell. És mégis játszom Önnel. Azt hiszem, mazohista vágyok. Egy este Gály tekintélyes nyereséggel akarta abbahagyni a játékot. Á herceg újabb és újabb partikat kért. A helyzet ekkor már kezdett kínos lenni, a herceg annyira erőszakoskodott, hogy Gály nem tudott ellentálfni, mindig újra és újra osztott. Végül a nyerő játékosok régi flekkjéhez folyamodott. Hosszú ujjaival végigsimította, ,homíok,át. / — Fáj a fejem ... : ,fí.j A herceg belenyugvóan mosolygott, de Iátszptt rajta, hogy a fejfájást üres kifogásnak találja. Gály, hogy szavainak hitelt adjon, fogta felöltőjét és botját és olyan feladatra vállalkozott, amely lényétől teljesen idegen volt. Sé■ tára indult ő, aki sohasem sétált, hogy amint ő rnóndta »—< kiszellőztesse a fejét. Abdul Azisz herceg egy darabig, kísérgette barátját, aztán kocsiba ült és elhajtatott. Gály folytatta útját a szűk, kanyargós utcákban, gondolta, majd ha elfárad, kocsiba ül. Egy sötét sikátorban ijesztő alak került melléje, az utca néptelen, sehol járókelőt nem látott. Hirtelen hosszú tőr villant meg az idegen kezében. Gály szempillantás alatt észrevette ezt és hatalmas öklével kicsavarta a tőrt az idegen kezéből. Az balkezével orronütötte Gályt, aki megtántorodott és a vére eleredt. Most iszonyú dulakodás kezdődött a tőrért. Üttötték, rúgták és harapták egymást. A földön hemperegtek és a verekedés hevében a tőr belefúródott a támadó szívébe. A szerencsétlen azonnal meghalt. Gály felállt, letörölte vérző arcát. Megnézte óráját. Fél kile ne volt. Na, most mit csináljon? Ott állt Kairóban, a szűk sikátorban, egy emberrel, akit ő ölt meg. Verejték gyöngyözött a homlokán, ez valóban súlyosabb eset, mint az, hogy megrakja-e a manqueot maximummal vagy sem? A halott arcát letakarta zsebkendőjével, aztán hosszú keresgélés után kocsit kerített és megkérdezte egy járókelőtől, hogy van-e itt rendőrség? Egy angol világosította fel, hogy természetesen van, kocsiba ült és egy másik kocsiban pedig a halottat szállította el a rendőrség épületébe. Kis várakozás után bejutott ahhoz a tisztviselőhöz, aki kihallgatta. Bemutatkozott, majd így szólt: — Abdul Azisz herceg meghívására tartózkodom Kairóban. A Shepheards-hotelben lakom. Ma este sétára indultam. Egy ember megtámadott. Tőrét belém akarta szúrfti. Verekedtünk és a dulakodás hevében én öltem meg ot. Azért jöttem, hogy ezt bejelentsem és ezennel feljelentem magamat. ‘ / — Ki volt az az ember, aki Önt megtámadta? Gály Lajos széttárta karjait: »/ — Honnan tudjam? Igazán nem mutatkozott be, mielőtt le akart volna gyilkolni. Persze, persze ... A rendőrtisztviselő pillanatra magára hagyta Gályt, hogy megtekintse a halottat. A hulla ruhájában talán akad valami írás, amiből meg lehet állapítani, hogy ki volt. Néhány perc múlva visszatért a rendőrtisztviselő. * — Az az ember, akit Ön leszúrt, Ali Lativ volt. Ismerte ezt a nevet? * -r— Nem ... A rendőriisztviselő kulcsával kinyitotta íróasztalának egyik fiókját, kiszedett belőle néhány bankjegyet és átnyújtotta Gálynak. , ? — Mi ez? >— kérdi és a tisztviselőre bámul. — Akit Ön megölt, Ali Lativ, Egyiptom legveszedelmesebb rablógyilkosa volt. Eddig ötvennégy áldozatáról tudunk. Egy héttel ezelőtt falragaszokon közöltük Kairó lakosságával, hogy aki Ali Lativot élve vagy holtan előkeríti, az háromszáz font jutalomban részesül. Nos,, Ön előkerítette Ali Lativot i— holtan. Tessék ezt a nyugtát aláírni és a háromszázfontos jutalmat átvenni. Gály kocsiba szállt és arra gondolt, hogy aki szerencsében játszik, az embert is ölhet, azon is nyer háromszáz fontot... A LEGRÉGIBB ÁLLATI KÖVÜLET A Virginia Polytechnic Institute földrajz-tanára, Glover Lynn dr. és egyik végzett hallgatója, Wright E. James a múlt év folyamán North Carolinában, Piedmont környékén olyan kövületre bukkant, amelyről a szakemberek megállapították, hogy több mint 620 millió, éves, az úgynevezett pre-Cambian korból származik. A kövület valójában óriási tengeri giliszta maradványa, több mint,egy láb hosszú és világosan mutatja az őslény testének szelvényes felépítettségét. A kövületet a Duke egyetem, szakértői most tárták fel, de valószínűleg a VPI őrizetére bízzák. A kövület hasonló azokhoz, amelyeket korábban Angliában, Ausztriában és Newfoundlanden találtak. A newfoundlandiről eddig úgy tudták, hogy Észak-Amerikában a legrégibb állati kövület. Korát ugyan még nem állapították meg pontosan, de a leletek kőzeteinek összehasonlításából arra következtetnek, hogy a mostani ásatások eredményeként színre került north-carolinai kövület régibb, mint a .newfoundlandi.
