Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-04-17 / 16. szám

4. OLDAL.

AZ ÚJSÁG

1975. ÁPRILIS 17.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig

Folytatás

4

EÖTVÖS JÓZSEF

A magyar irodalom romantikus korszakának egyik legtehetségesebb és legjellemesebb egyénisége Eötvös József báró (1815-1871) volt, aki államiéiból tevékenységének mintegy kiegészítéséül — a bölcselkedésen es regényíráson kívül — költészettel is loglalkozott. Különösen hazafias lírai költeményei révén emelkedett a legismertebb és leghatásosabb költők sorába, pedig a költészet öncélóságát nem fogadta el. Szerinte a költészet is csak eszköz a korszakalkotó eszme szolgálatában. Ennek megfelelően költeményeiben politikai és társadalmi nézeteit hirdette. Mint költő, kifejezetten romantikus hajlamú volt. Igen gyakran és nagy előszeretettel idézte a fájdalmas magyar mólt emlékeit. En is szeretném című költeményében azt mondja:

“Míg gyáva kor borul babáin fölébe.

Én szebb emlékivei nem gúnyolom:

Míg égő könny ragyog ez rel< szemébe ,

Szelíd örömről nem mesél dalom.

Nem vitás, hogy a múltra mindig csak a koreszme szolgálatában hivatkozik, amikor a romantikus költő-próféta ihfetettségével igyekszik meggyőzni kortársait politikai és társa dal mi törekvéseinek helyességéről.

Budán született Szatmár vármegyéből származó régi nemes családból, amelynek vásárosnaményi ága 1 /68-ban emelkedett a báróságra. Apja, Eötvös Ignác báró, 1836-tól j 1841-ig Magyarország főtárnokmestere' ,l volt, akit korábban is teljesen lekötött a közhivatali szolgá lat. A k is József nevelése teljesen édesanyjára, a német Lilién Anna bárónőre maradt. A ké sőbbi nagy magyar költő és államférfió anyai nagyszüleinek ercsi kastélyában töltötte gyermekkorát. Magyarul még 12 éves korában is csak törten beszélt. Ekkor került a budai gimnáziumba, majd annak elvégzése után a pesti egyetemre. 1831-ben hehér vármegye aljegyzője,

1833-ban ügyvéd, 1835-ben a királyi kancellária jegyzője lett. Trefort Ágostonnal két évet Nyugati Európában töltött; Német-, Angol és b ranciaországot járta be. 1838-ban a pesti árvíz idején a mentési munkálatokban tüntette ki magát, utána pedig — mint akkor már ismert költő — Heckenast Gusztáv, könyvkiatló támogatása céljából az ötkötetes ‘'Árvízkönyv” kiadását kezdeményezte. 1839-ben a Magyar tudományos Akadémia, amelynek már 1853 óta tagja volt, tiszteletbeli tagjává választotta. 1840-ben Szálo\ Lászlóval együtt megindította a Budapesti Szentlé -t. Az országgyűlésen is tekintélyt szerzett. 1842-ben feleségül vette Rosty Ágnest, irodalmi munkásságát és politikai tevékenységét azonban ez. nem befolyásolta. Széchenyi és Kossuth vitájában Kossuth pártjára szegődött. 1847-ben a Kisfaludy-1 ársaság elnökévé választották. 1848-ban az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Magatartásával Széchenyi és Deák törekvéseit támogatta. A Batthyány-kormány lemondása után Münchenbe meneküli és csak 1830 végén tért \ issza. Nagyarányú írói tevékenységet fejtett ki. I öbb műve jelent meg németül is. Lelélesztette a Kisfaludy- I ársaságót (1836-1860). A Magyar I udományos Akadémia 1836-ban alelnökévé, 1866- ban pedig elnökévé választotta. 1859-ben a Kazinczy ünnepen elmondott beszedővel rendkivü li sikert ért el. Az 1861-ben és 1865-ben egybehívott országgyűléseken Deák heretic kiegyezési politikáját támogatta. 1867-ben Andráss\ Gyula gróf kormányában újból a vallás és közoktatásügyi tárcát vállalta. Megfeszített munkássága hamarosan felőrölte minden erejét. 1871 február 2-án Pesten héinyt el. Földi maradványait Ercsiben helyezték örök nyugalomra.

írói munkásságát mindjárt tanulmányainak befejezése után megkezdte. ‘‘A kritikus apotheosisa című munkájában (1831-ben) Kazinczy Ferencet vette védelmébe Bajza Józseffel szemben. Kazinczyt már korábban, még egyetemi hallgató korában lelkes hangú levélben köszöntötte, ami Kazinczyt annyira meghatotta, hogy Pannóniái út című művét az iljú főórnak ajánlotta. Érdekes, hogy Eötvös költeményeinek stílusa leginkább éppen Bajza József költészetéhez hasonlít. Ünnepélyes és szónokiasan hazafias. Lírájának érzelmessége a német L hland példájának követésére vall. Uhland hatását tükrözik vissza balladái is, amelyek közül A vár és kunyhó az emberi egyenlőség megkapóan szép, romantikus álomképe, “A megfagyott gyermek pedig az árvaság végzetes következményének ugyancsak jellegzetesen romantikus leírása. A Búcsú (1856) és a Mohács ’ (1847) címmel magyar hazájához intézett romantikus ódája elégikus hangnemből kell hitet a jövőre. Végrenae let -e (1847) magyar és költői öntudatát juttatja kifejezésre.

Irodalmi tevékenységének első felében költeményein kívül drámákat írt. A házasulok (1853) és a Boss~ú (1854) után Hugo Viktor Angelo -ját fordította magyarra (1835), kilenc évvel később pedig Éljen az egyenlőség! címmel vígjátékot írj. Különösebb hatást egyikkel sem ért el. Annál nagyobb sikert aratott irányregényeivel. Ezeket megelőzően “Karthausi című érzelmes napló-regényével tűnt fel, .amelyet az Árvfykönyv -ben tett közzé. Főhősének. a karthauzi szerzetessé lett C Gusztávnak panaszosan áradozó visszaemlékezései, amelyek az előkelő Júlia iránt érzett szerelmében való csalódását, majd Betty, a kis varrólány elcsábítását mondják el, a regényt az első magyar lélektani regénnyé avatják. “A falu jegyzője a központosítás politikai céljának megvalósítása érdekében a megyerendszer hibáit állította pellengérre. Magyarország 1514 J/en című regénye (1847-1848) a jobbágyfelszabadítás gondolatát akarta népszerűsíteni. Harmadik irányregénye '‘A nővérek címmel 1857-ben jelent meg.

Politikai vonatkozású művei és cikkei közü I a ‘Vélemény a fogházjavítás ügyében (1859), A zsidók eman- Őipációja' (1841), a Kelet népe és a Pesti Hírlap című viatairata és a népképviseleti rendszerről kiadott ‘ Reform

című röpirata (1846) emelkedik ki. '1 A XIX. század ural kodó eszméinek befolyása az álladalornra címmel két kötetben (1851 és 1834) az emberiség fejlődésének nagy kérdéseit fejtegette. A német nyelven is megjelent mű állambölcseleti értéke nemcsak a múlt század derekán, hanem később is kimagasló volt, mindmáig figyelemre méltó maradt.

Eötvös József báró prózájának nyelvezete hosszú körmondatokban hömpölyög. A falu jegy zajé ben pé Idául a következő mondatot olvashatjuk:

Keleti nép vagyunk s nem azért jöttünk nyugatra, hogy itt újra fáradjunk, sőt miután egyik barátomnak talán igaza volt. midőn minap monda: hogy meggyőződése szerint őseik csak azért hagyák el hónukat, hogy oly hazát keressenek, hol a nap később kél, , s tovább aludhassanak, való igazságtalanság volna tőlünk, utódaiktól azt kívánni, hogy Isten által a legnemesebb népnek teremtve, életünket hosszú robotnak tekintsük.

Hasonló körmondatokat találunk Magyarország 1314-ben című regényének szövegében is. Gondolatmenete ráadásul mindig általánosít és a maga korának jelenségeire utal. Dózsa György jellemzése után például a következő megjegyzést teszi:

“Mit nagy népmozgalmaknál sokszor látunk, azt látjuk itt is: a vezér nem osztja seregeinek lelkesedését; míg mások eszmékért, ő csak saját emelkedéséért küzd; míg hadait minden szenvedések között dicső jövőnek reménye tartja fel. őt csak nyomorult bosszúvágy, törpe, emberi indulatok lelkesítik; nem annyira vezére, mint zászlója pártjának, mely öntudatlanul egy bizonyos irányban ragadtatik. s széttépve csatákban, a győzelem dicsőségét élvezi, de nem örömét, mert amiért győzött, lelkét érzéketlenül hagyja.

Ez az általánosító, bölcselkedő, korára utal ó. né ha kissé mesterkélten okozkocló hang jellemzi verses költészetét is, de jóval élvezhetőbb mondatfűzéssel, bár még mindig régies jellegzetessé S geh

A MEGFAGYÓ'!”! GYERMEK

Ily késő éjszaka ki jár Ott kinn a temetőn/

Az óra már r jfélt ütött,

A lölcl már néma lön.

Egy árva gyermek andalog,

Szívét I )Ú tölti el;

Hisz az, ki őt szerette még,

■> 1 öbbé már fel nem kel.

Anvja sírjára ül, zokog Az árva kis fiú:

Anyám, oh kedves jó anyám!

Szívem heh szomorúi

Mióta eltemettek itt,

Azóta I >ús fiad.

Nincs a faluban senki most,

Ki néki csókot ad;

Nincs senki, aki mondaná:

Szeretlek, gyermekem I Puszta a ház. hideg szobám,

Nem fűtenek nekem.

Melléd temetve én is itt.

Miiért nem nvughatom?

Szegény és elhagyott vagyok,

Hideg a tél nagyon!

Az árva búsan zengi így Kínos panaszait:

Felel ve rá a téh szél Üvöltve felsivít.

A gyermek Jázik, könnyei Elállnak arcain;

Borzadva néz körül, de itt A holtak hantjain

Mély nyúgalom uralkodik;

A csend irtózta tó,

Csak szél sóhajt a fákon át,

Sziszegve hull a hó.

Fölkelne, jaj! de nincs erő;

Lankadva visszadül A kedves dombra, — felsohajt S mély álomba merül.

És ím az árva boldogul.

Jól érzi most magát:

El mű Itak minden gondjai;

Az álom. hív' barát.

Szíve még egyszer feldobog,

Mosolygnak ajkai;

Csöndes-nyugodva alszik ott. —

Meghaltak kínjai.

1833

B Ú C S Ü

Isten veled, hazám, bátrak hazája,

Isten veled, te völgy, ti zöld hegyek! Gyermek-reményim s bánátim tanyája,

Isten veled, én messze elmegyek;

Ha visszatérek, boldogúlva, hon,

Hadd lássam népemet virányidon!

Nem mint Helvétia hótakart tetői.

Nem nyúlnak oly magasra hérceid,

S tán szebbek a P, ovence daltelt mezői,

Mint zöld kalászt hullámzó téreid:

Virág mit ér, mit ér a bérc nekem?

Hazát kíván, hazáért ver szívem.

Az ég egy kincset ád minden hazának S a nemzet híven őrzi birtokát;

Császárról szól a francia fiának,

Büszkén mutatja Róma ó falát,

Hellásznak kincse egy elomló rom:

Tiéd, hazám, egy szentelt fájdalom.

Hallgatva áll Rákosnak szent határa,

Ah, regen hallgat immár a magyar!

S az ősök elenyészett nyomdokára Az esti szellő új fövényt takar;

Hallgatva áll a tér. szívünk szorul.

S egy könny beszél hazánk nagyságúul.

S egy könny Budáról, mely magas tetőjén Sötéten áll, egy bús emlékezet,

Nagy sírköve hazámnak temetőjén,

S ráírva mind. mi véle elveszett;

Régen szétdönté az idő falát,

Kövén meglátni a csaták nyomát.

S még áll Mohács, még áll! Magasbra nőnek Az új barázdán s régi hősökön Kalászai, erőt ad a mezőnek,

Bár rég lefolyt, a féri ivéd-özön.

Nincs kő határán, nincsen kúnbalom,

De áll a tér s nem vész a fájdalom.

S nem veszhet el, míg az ezüst Dunának Nagy tükörén egy honfiszem pihen,

S magyar lakik a parton, s a hazának Csak egy romlatlan gyermeke leszen;

Buda-, Mohács-, Nándornál elfutó,

Tán honnom könnye vagy te, nagy folyó?

S oh én szeretlek néma bánatodban,

Hazám, szeretlek könnyeid között,

Égőn szeretlek özvegy-fátyolodban,

Nehéz keserved, melybe öltözött;

Bájlón mosolygsz, mert bár sorsod kemény, Él még a sír lelett is egy remény.

És most Isten veled, talán sokára,

Örökre tán, hazám, Isten veled!

Rég eltűnt ismeri béreid kék határa,

S tovább siet vándorló gyermeked;

Ha visszatérek, boldogulva, hon,

Hadd lássam népemet virányidon!

1836

ÉN IS SZERETNÉM

Én is szeretném nyájasabb dalokban LJdvözleni a szép természetet, Ábrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket.

Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és búsongva dalíani,

S nyájas arcáról, jéghideg szívéről Érzékenyen sok szépet mondani.

Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz J okajnak tűzborát,

Szabály szerint kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát.

De engem lölver nyájas képzetimből Komoly valónak súlyos érckara;

Fajom keserve hangzik énekimből.

Dalom nehéz koromnak jajszava.

Mit ezrek némán tűrve érezének.

Eltölti égő kínnal lelkemet;

Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bűt ébreszthetett?

Míg gyáva kor borúi hazám fölébe,

Én szebb emlékivel nem gúnyolom;

Míg égő könny ragyog ezrek szemébe,

Szelíd örömről nem mesél dalom.

Miként az aeol-hárln viharokban

Feljajdul a magas tetők felett:

ügy zeng a dalnok bús dalt bús napokban,

Ki várna tőle nyájas éneket?

Ha éji v'ész borítja látkörünket,

Villámokért sóhajt a tévedő:

Ha régi bánat kínozó szívünket,

Nem könnyeket kér-e a szenvedő?

S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, Egy könny, kimondva ezrek kínjait;

Kit nem hevít korának érzeménye.

Szakítsa ketté lantja húrjait.

1846 ...

MOHÁCS

Eldődeink siralmas harchelyén,

Zöldebb a fű Mohácsnak mezején;

J öbb illat tölti a virágokat,

S a gazda, mondják, szebb kalászt arat.

E földet hősök vére áztatá,

, Azért küld Isten ily áldást reá;

Mert szent határ az s puszta nem lehet, Hol honfiszív honáért vérezett.

Oh ne sírasd meg annak végzetét,

Ki a hazáért adta életét!

Édesen alszik anyja kebelén,

S áldások őrzik csendes nyughelyén.

Mely a hazáért élt, a hű kebel.

Földet termékenyítve hamvad el;

És szelleme a sír körül marad,

Tettekre intvén az utódokat.

1847

VÉGRENDELET

Ha majdan átfutottam Göröngyös útamat,

S hová fáradtan érek,

A sír nyugalmat ad:

Márvány szobor helyébe, Ha fennmarad nevem. Eszméim gvőzedelme Legyen emlékjelem.

S ha majd kijőtök néha S megálltok síromon, Zengjétek el a legszebb Dalt néma hantomon.

Magyar dalt, lelkesítőt, Melynél a szív dobog,

I án halva is megértem. S keblem hevülni fog.

És sírjatok egy könnyet Barátotok feletl:

Dalt érdemelt, mert költő, Könnyet, mert szeretett.

1847

JEGYZETEK

w) A főtámokmester , vagy “tárnokmester" (tavernicorum regalium magister) a királyi jövedelem, kincstár, pénzverő, tárház felügyeletével megbízott országos főtisztviselő, az ország nagy zászlósára (igazi bárója), rangban a prímás, a nádor és az országbíró után a negyedik méltóság betöltője volt. aki a koronázáskor a keresztet vitte a király előtt.

31) Trefoil Ágoston (1817-1888) kiváló államférfiú és közíró. 1863-ban Eötvös József báróval együtt ‘ Politikai Hetilap” címmel újságot indított. Eötvös halála után vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották.

M Német nyelven megjelent politikai művei: “Über di$ Gleichberechtigung der Nationalitäten in Oesterreich” (Wien, 1851), Die Garantien der Macht und Sinheit Oesterreichs” (Leipzig, 1859 s még bárom további kiadás), Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands” (Leipzig, 1860).

holylaljuk

Göre Gabor: Kálsa (8-cadik eresztés) 1.00

Jaszovszky Józsel dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.50

Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.21

I t. Király Kelemen: Naplóm 8.00

Kossányi József: Szent György meg a sárkány , 1.73

Kossányi József: Végtelen út (vászonkölcsben) 5 OÍ)

Kővari Károly S.J.: A tur/.ovkai jelenések 1,25

Márai Sándor: Föld, föld 8.00

Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.25

Somogyi Lerenc dr.: Küldetés. A magyarság

története 12.00

Somogyi Lerenc dr.: Magyar nyelv és

irodalom 1825-ig 12.00

Or. lótli libamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50

Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25

I )r. Várdy Béla : Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (1 armlmány) 1.8(1

Vaszary Gá bor: A nő a pokolban is úr 6.00

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 6.00

Vaszary Gábor: () 6.00

Vaszary János: A macska felugrott az asztalra ó.Oé

Vaszary János: bubák csodálatos élete 2.00

W áss Albert: I avak könyve (meséskönyv) 1.25

YVillam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának

élete (Kötve) 7.00

VALLÁS ÉS ÉLET KIADVÁNYOK

Kővári Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Obio 41134) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szemzőnél.

/ est és [.ólok —1.1 áplálkozás 288 old. papírkötésben $5.0(1 / est és Lelök — 2. Lélektan 316 old. papírkötésben 5.00

/est és Lélek — 3. Lelkiélet 326 old. papírkötésben 5.0Ö

Vallás és ízlel — előlizetés tíz füzetre 3.00

Lelkiéletünk —I. kezdők (2 10 oldal) 3.00

Jézusról:

Jézus Szíve — I. Jelenések, 2. Gyakorlatok.

3. Körlevél $1.50

Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat — 1.) .50

így szenvedtem! (Szeretetszózat — 2.) .50

Kövess Engem! (Jézus szenvedése Baij M. C.

szerint) 1.00

Urunk kínszenvedése (EmmericK Katalin szerint) .50

A legnagyobb ígéret (Az üdvösség biztosítása) .10

Szemlélőkről és erényekről:

# .

A Szentlélek korszaka — 1. Új pünkösd, 2. Ajándékok

3. Közösségek, 4. Püspöki bizottság nyilatkozata) 1.60 A karizmatikus megújúlásról (A nyilatkozat külön) 10

A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya műve) .50

Boldogok a tisztaszívűek! (Fiatalok oktatása) .50

A Szenvedő Egyház (Látomások a tisztítóhelyről) .50

Máriáról és követőiről:

A tökéletes Mária-lisztelet (M. Sz. Lajos felajánlása) .50 íme a le Anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50

En vagyok a Szegények Szüze (Beauraing és Bnnneux) .25 Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .50

A Szeplőtelen l ovagja (Boldog Kolbe Maximilian) .50

Sátánról és bűnökről:

A Sátán hatalma — 1. Támadásai, 2. Legyőzése,

3. Kiűzése 1.50

Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .50

Világkatasztrófák (Amelyek megismétlődhetnek) .50

Égbekiáltó bűn! (Magzatgyilkosság. Színes képekkel) .50 Ismertető a megjelent füzetekről .10

I Öl-nyolc füzet egybekötése papírkötésben .50

Csomagolási és postaköltség öt dolláron alúli

rendelésnél .50- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE h RENDELÉS

KÁRPÁT Publishing Co.

P.O. Box 5348

Cleveland, Ohio 44101 \

Megrendelem az alábbi könyveket:

. ...........................................

A csekket mellékelem.

Név: .........................................................................................

Utca: ................................................................................................

Város: ............................................................. i«• •

Állam:..................................................... Zip rod«: ........