Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-01-09 / 2. szám

1975. JANUAR 9. AZ ÚJSÁG 7. OLDAU- AKRON I EGYHÁZI ÉLET -V*N*V*VV*AAWlA*\A*VVVk*AAAAVVWA*A/VV*i*VSA/V*V*J JÉZUS SZENT SZIVE EGYHÁZKÖZSÉG i 734 Grant Street, Akron, Ohio — Telefon: 434-3842 Plébános: Ft. Bartkó J. Alajos Szentmisék rendje: Hétköznapokon: 7:00 Vasárnap 10:00 magyar szentbeszéd: 8:30 és 11:30 angol beszéddel. Jézus szíve ájlatosság a világbékéért minden csütörtök este 7:00 órakor. GYERMEKÖRZÉS A 10 órai szentmise alatt a Szociális Testvérek felü­gyelnek a gyermekekre, hogy a szülök nyugodtan vehesse­nek részt a szentmisén. A MAGYAR ISKOLAI TANÍTÁS január 11 -ig karácsonyi szünetet tart. OLTÁREGYESÜLET KÁR IT AFAR IIJA Január 19-én délután 2:30 órakor a Katolikus Körben (196 E. Voris St.) IMÁDSÁGOS RÉSZVÉTÜNK Dorner Dezső és családjának édesanyjuk, Horánszky Máriának halála alkalmával. SZENTHÁROMSÁG EGYHÁZKÖZSÉG 368 N. Wooster RdL, Barberton, Ohio — Telefon: 745-4735 Plébános: Ft. Mészáros György dr. O.F.M. Szentmisék rendje: hétköznapokon reggel 7:30 órakori szombaton este 5 órakor (vasárnapi vigilia-mise) vasárnap reggel 8:30, 10 és déli 12 órakor ünnepen reggel 10 és este 5 és 7 órakor. Gyóntatás: szombaton délután 4 és 5 óra között, valamint megbeszélt időben. GYERMEK ŐRZÉS - VASÁRNAPI ISKOLA Az 5 éven aluli gyermekek számára gyermek-őrzés, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istentisztelet MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ I 2625 Copley Road. Akron, Ohio — Telefon: 666-9777 Lelkész: Nt. Dömötör Tibor 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio — Telefon: 666-4600 Istentisztelet: 9:45 magyar és 11:00 angol. GYERMEKÖRZÉS - VASÁRNAPI ISKOLA Az 5 éven aluli gyermekek számára gyermekőrzés, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istntisztelet alatt. A MAGYARHÁZ HIRE! DISZNÓTOROS EBÉD JANUÁR 19-ÉN Közkívánatra, január 19-én, vasárnap déli 12:30-kor a Magyarház nagytermében. Ezt jelenti Nagy János elnök és Gyökér István, vigalmi elnök. Mindent házi lag készít a Vezetőség, és lesz hurka, kolbász, pecsenye, burgonyával, savanyúsággal. Egy terítek ára csak $3.30, míg a 12 éven alóli gyermekeknek $1.73. A Magyarbáz vezetősége szeretettel, és tisztelettel hívja a magyarságot, remélve bogy ezen a télies eseményt jelenlétükkel pártolni fogják. Ebédjegyeinket vásároljuk a tisztviselőinktől, hogy kiszámíthassuó, hány személy lesz ezen a szépnek és jónak Ígérkező eseményen. A SZILVESZTEREST SZÉPEN SIKERÜLT A Magyarház Szilveszter estje, úgy a lenti teremben, mint a nagy, lenti teremben nagyon szépen sikerült. A Ma gyarság színe-java részt, vett e két eseményen. A Ma­gyarbáz lenti bálján, az Újévre szóló lontos esemény a Királynő, Király választás szépen sikerült amikor a közön­ség megválasztotta az 1975 évre királynőnek Kőrösbázi Ginát, Kőrösbázi Gyula és felesége leányát; királynak Imasz Garyt, Ihász Sándorék fiát, udvarbölgynek Tuza Lizt, Tuza Istvánék leányát, és Rózsa Magdát, Rózsa Pálék leányát. Szép ajándékot kapott mindegyik, és Nagy János, elnök és Gyö kér István szép szavakkal üdvözölték a nyerte­seket, és azok szüleit. Ez a Bál volt az elmúlt év kimagasló, legszebb eseménye, mely telt házzal zajlott le. A programot hozzáértően Bank P. Jánosné, kultúr bizottság elnöke vezet­te, Meidlinger József közreműködésével. Akroni Esemény naptár Január 12: —- Magyarbáz Női Osztályának évi, tisztválaszr tó gyűlése du. 2 órakor. Január 19: — A Jézus Szentséges Szíve Rózsafüzértársula­­tának kártyapartija du. 2:30 órakor a Katolikus körben Január 19: — Disznótoros ebéd 12:30-kor a Magyarbáz nagytermében. Január 25: Szombat este 8-tól éjfélig bál a fenti szóra­kozó teremben, amikor Borisz Ferenc 5 tagú zenekara játszik. Ez szól csakis a Magyarbáz tagságának, mivel ekkor díjmentes az esemény. Február 8: — Farsangi bál a Magyarház nagy lenti bálte­remben. Játszik Gyürke Feri 6 tagú zenekara, 8-tól éj­félig. f ebruár 16: -— Királynő, Király, Udvarhölgyek tiszteletére bankett déli 12:30 órai kezdettel, a Magyarbáz nagy ter­mében . Március 16: -— Márciusi Bankett, déli 12:30 órai kezdettel a Magyarbázban. A VADÁSZ HALÁLÁRA írta: Inotay Zoltán, AMAC volt evezős bajnoka Ä magyar hegyvidékek egyik legszebbike: a Mátra­­begység. Legmagasabb csúcsa a’ Kékes-tető: 1015 m. Északkeletnek húzódva találjuk a Galya-tetőt, a Szederjest, a Kalapost, majd a Remetetetőt 625 méteres magasságával. A csúcsok, hegytetők és lejtők gyönyörű cser, tölgy és fenyőerdőkkel vannak borítva. Imitt-amott, kisebb-nagyobb tisztásokkal, avagy bokros, cserjés lapályokkal tarkítva hú­zódik le a verpeléti és a kálkápolnai műútakra. Eme szépséges tájat még vadrengényesebbé teszi a Balypatak kacskaringós, tekergős, csobogós vonulatával. A kisebb-nagyobb vízmosásait az átjáró vadak keresik fel, hogy szomjukat oltsák a patak bús vizével. Évszázadok, vagy évezredek óta az erdei vad kitaposta járatait, ezeket a járatokat járja, arról bizony le nem lér. A nap bizonyos óráiban váltási idők vannak, mikor jönnek, vagy mennek az állatok. A hegység lábai körül kisebb-nagyobb városuk, faluk terülnek el, vagy egy-egy remekbe szabott kastély fentebb a helyoldalakban, szinte az erdő sűrűjében. A kastélyok legszebbike: a parádi, az un. Kastély-fürdő. Itt volt Jókai Mór kicsi vadászlakja is. Parád-fürdőnek nincsen közvetlen vasútállomása, el­lenben 7, vagy 9 km-re eső recskei állomás szolgálja a köz­lekedést. Itt, ebben a mátrai falucskában élt és lakott Jrnrece Pista, idős édesapjával. Ö szabónak tanult ki és úgy is dol­gozott, de emellett még sok mindennel foglalkozott. Ha ideje engedte, amit ugyan önmaga szabott meg, vette az irányt fel a Mátra lejtőinek, fel az erdők rengetegeibe . . . Imádója, rajongója volt az erdőnek, a vadaknak . . . Ott csatangolt, bolyongott az erdők mélyén, a sűrű­ben. Ott leste, figyelte az erdő népét , az állatokat. Ha az alkalom úgy adta, az erdőben elrejtett puskáját a hóna alá vágta, s azzal bandukolt, járta az erdőt, mint egy igazi vadász. Fegyvertartási, vagy éppen használati engedélye nem volt, ennek ellenére, néha leterített egy kisebb fajta vadat, amit a kabátja alá rejtve haza tudott vinni. De gyakorta, mint az erdő szerelmes, csak magáért, az erdő. szépségéért hagyta abba még a legsürgősebb mun­káját is, csakhogy egy kicsit az erdőt járhassa egyedül. Akkor mondta, valahogy így: Apuka, kicsit elmegyek, nemsokára visszajövök . 1959 szeptemberében nagy változás állt be Pista éle­tében. Vippi (Verseghi) Pista, a nagyvadász, fivérével Gézával és barátijával, velem bérelt egy gyönyörű helyen, vagy 600 katasztrális boldnyi vadászterületet. Ez a terület magába foglalta a Remete-tetőt, le a kálkápolnai műútig. A tetőről lenézve jobbról az állami terület volt elkerítve, balról pedig a Baly-patak mély árka húzódott déli irányba. Vippi, mint parádi lakos, jól ismerte lmrece Pistát, a szabót, s ba egyedül ment le a vadászterületre magával vitte Imrecét is. lmrece barátunkhoz nagyon kegyes volt a sors, mert akkor már törvényesen használhatta Vippi pus­káját, mint vendég. Nagy volt az öröme, s boldoggá tette vadászati lehetőség, lmrece immár naponta felkereste s te­rületet, a kis vadászlakot, s most már nagyobb figyelemmel kisérte a vadak járását, vadőrré lépett elő. Vippi és én, szinte menetrendszerűen, 'minden pénte­ken délután a 3 óra 20-as hatvani gyorsan utaztunk a bérelt területre, lmrece minden pénteken este az állomáson várt bennünket. Ha nem jöttünk reggel, úgy fél 7 óra tájban, bekopogott a házacska ajtaján, illedelmesen jó reggelt kí­vánt, s belydt foglalt a kecskelábú asztalnál. Szemei ragyogtak a boldogságtól. Gyorsan, szinte hadarva mondta el, hogy hol és merre, milyen vad szokott mutatkozni. Kávé, vagy tea volt a reggeli itóka. lmrece is élvezettel szürcsölgette a forró italt, de közben osztogatta a tanácso­kat.: bol kell lesben állni, mert erre járnak a disznók, amott pedig egy szarvasbika járja az erdőt. A róka viszont beko cog a házig, s ott settenkedik. A nyesi is a ház előtt egeré­­szik. Az őzek délelőttönként, a Kiscseresznyés oldalán tanyáznak. A nyúlok viszont ott rágnak az új vágásban, de néha odajárnak a szarvasok is . . . Ezzel a beszéddel néha úgy felizgatta a kedélyeket, bogy a reggelizést abba hagytuk, s mentünk a jelzett he lyekre, ba már ennyi vad van a területünkön. Hogyan is nézeftt ki Imrece, a vadász? Közép termetű, szikár ^zárazhúmoru fickó volt , de bel sejében meleg szív dobogott. Igazi, jó barát és jó vadász volt lmrece. A boldog vadászat éveken át tartott, úgy, bogy a vé­gén közismertté vált lmrece, őt minden csendőr rendőr, ci­vil és polgár, szóval: a falu apraja és nagyja ismerte. Szeretettel és kedves mosollyal nézték őt a falu lakói ba irányt vett a Mátra gerince felé. Kitartóan, fáradhatat­lanul róta, bosszú, öles lépteivel az erdei útat, meg az erős emelkedőket. Bírta az iramot. Sietett, rohant fel az erdőbe, nézni, látni, lesni a vadakat, vagy kiszaglászni a nyomaikat. így élt, éldegélt boldogan, mígnem jött egy borús nap, amely fájó bánatot, gyászt hozott Recskére, a kis mátrai falura. lmrece Pistát magához szólította az Ür. Elcsendese­dett a falu, megfagyott a mosoly az emberek arcán, csend­ben beszélgettek a múlt kedves napjairól. Sajnálkoztak felette és fájlalták a távozását. A bázbozjáró cinkék gyors röppenő, röpükkel vitték a szomorú hírt fel az erdőbe. Az erdő népe csiripelve, csat­togva, rikácsolva adta tovább a bírt: lmrece, a vadász más tájak felé vette hosszú lépteit, más világ felé indult, az örök­kévalóságba az örök vadászterületre. A fák is szomorúan hajtották le lombjaikat, s egy­másra borúivá, kapaszkodva, suttogva, majd meg zúgva, süvöltve sírtak. Siratták a vadászt. Egyszerre csak megállt a zúgás, a madarak csiripelése, rikácsolása. Elcsendesedett minden, néma lett az erdő. A megdöbbentő, néma csendben nem tudták, mitévők legye­nek. Örüljenek-e, vagy búslakodjanak. Ki ennek, ki annak lett volna a híve, de hogy oly egyszerre neműit el az erdő,1 így lett eggyé a néma gyász. A nagy némaság után, csak egy valami törte meg a csendet: az erdő sunyi lakója, a róka. Ott lent a Baly patak sziklás mélyén vakkantott egyet. Kétlaki, ravasz lelke vívódott és küzködött önmagával. Nem tudott dönteni, most örüljön-e, hiszen legádázabb el-MEGNYÍLT az uj műszaki FŐISKOLA GYŐRÖTT írta: Dr. Heckenast Dezső v Ez év szeptemberében megkezdődött a részleges okta­tás a győri Közlekedési és I ávközlési Főiskola új épületei­ben. A hazai lapokból ismeretes, bogy a kormány az 1968/ 1969-es tanévben egy műszaki főiskolát állított fel GYŐR székhellyel közlekedési, közlekedésépítészeti, járműgyár­tási és távközlési tuclománykaro kkal. A Művelődésügyi Mi­nisztérium úgy határozott, hogy addig is, míg a főiskola épületei elkészülnek Győrött, Budapesten kezdődjék el az oktatás; erre a célra Budapest belvárosában, a régi Köz­­gazdasági Egyetem Szerb-utcai épületét jelölték ki, pár tanszak azonban Szegeden kapott elhelyezését. Ezalatt hoz­záfogtak a győri beruházáshoz, amely bárom szerv anyagi támogatásával indult meg: a Művelődésügyi Minisztérium, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium s Győr városi ta­nácsának segítségével. A tervezéssel megbízott Középület­­tervező Vállalat a kivitelező vállalatokkal együtt már 1969- ben munkához is látott. A főiskola helyéül a révfalui Duna­iad melletti több hektáros területet jelölték ki, ahol az 1953-ös szigetközi árvizban megrongálódott öreg, lebontásra megéreti házak állottak. Az új oktatási intézmény tehát a város belsejében, a pályaudvartól negyedórányira, a belvá­rostól pedig öt percnyi járásra van, tehát könnyen-gyorsan megközelíthető. Mielőtt azonban a főiskola feladatait, szervezeti felé­pítését és az építkezések előrehaladását ismertetnénk, váz­latosan szólunk Győr városának ipari-kereskedelmi szerepé­ről dunántúli, sőt országos viszonylatban is; s megindokol­juk azt, hogy miért éppen Győr kapta ezt a nagy jelentőségű íelsőoktatási intézményt, amely a régóta óhajtott győri mű­szaki egyetemnek lehet majd az, alapja. GYŐR, mai 110.000, a távlati tervezésben 150.000 főnyi lakosságával Észak-Dunántúlnak nemcsak a legnagyobb városa, hanem igazgatási, kulturális, ipari, kereskedelmi és közlekedési kö­zéppontja is. A városnak jelenleg van egy Katolikus Hittu dományi Főiskolája, Állami Tanítóképző Főiskolája, 6 gim­náziuma (köztük a bencések közel kétszáz éves gimnáziuma), 8 szakközépiskolája és 26 általános iskolája. A múlt szá­zadban volt egy akadémiája — bölcsészeti és jogtudományi karral, amelynek többek közt tanulója volt a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc igazság­ügyminiszter is. Győr, Miskolcot és Pécset megelőzve, Bu­dapest után az ország legnagyobb gyárvárosa: a Győri Vagon- és Gépgyár 16.000 munkást foglalkoztat, a többi gyárak együttvéve kb. 35.000 embert. Mint érdekességet említjük meg, bogy a cseh Skoda-gyár 1915-ban itt építette fel az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hadiüzemét, a Győri Ágyugyárat, ahol a hírhedt harminc-és-feles mo­zsárágyukat és az aknavetőket készítették; elszállításukra külön hajózható csatornát kellett építeni a győri Dunához, ez a mai Ipar-csatorna, amit napjainkban újra hasznosíta­nak. Győr város kereskedelme és közlekedése fejlett ipará­val állott szoros kapcsolatban. Már 1856-ban létesült a Lloyd Kereskedelmi Társulat, amelynek többemeletes szék­háza ma is a város főterén áll, a kisalföldi gabonakereske­dők védelmére alakult s székbázában volt az első vidéki tőzsde. Kezdeményezésére épült meg 1872-ben a Győr- Pápa-Szombalhely-Graz közti vasúti fővonal, hogy a Kis- Alföld gabonáját a leggyorsabb úton tudják 1 riestbe szál­lítani; sajnos, másik szép kezdeményezése, a Győr-Pápa- 1 apolca-Nagykanizsa közti vonal ináig sem épült meg. Üj, modern pályaudvaráról bét irányba ágaznak szét a vasút­vonalak. Mindezek az adottságok és főiskolai hagyományok Győr városát valósággal arra predestinálják, hogy egye­temi várossá legyen. Ez annál sürgetőbb, mert egész Dunántúlnak csak Pécsett van egy csonka tudományegye­teme (jogtudományi és orvosi karral), műszaki egyeteme pedig egyáltalán nincsen, kivéve a soproni erdészeti és a veszprémi vegyipari egyetemet. Leendő, helyesebben felál­lítandó “Deák Ferenc Tudomány-Egyeteméről már több cikkben-tanulmányban szóltunk különböző lapok és folyó­iratok hasábjain. Most egy kifejlesztendő műegyetemről akarunk pár érvel elősorakoztalni, éppen most megnyílt mű J szaki IőiskoIájával kapcsolatban. Ennek a leendő győri mű­szaki egyetemnek, amit az egyik legnagyobb fizikus-fe Ita 1 kilónkról, Jedlik Ányos győri bencés tanárról, majd pesti egyetemi professzorról lehelné elnevezni, több tudománykar­ral kell majd rendelkeznie. Mindenekelőtt, a helyi nehéz­ipari üzemeket figyelembevéve, rendelkeznie kell gépészmér­fenségét veszítette el lmrece ben, vagy talán ő is álljon oda a siránkozók mellé? Ilyen vegyes érzésekkel lépkedett a patak sziklával borított alján. Töprengve meg-megállt, s közben ravaszul pillantott fel a fákon ülő madarak felé. Fellopakodott a patak szélére, osonva indult a falp irányába. Lépteit felgyorsította, lobolásnak eredt. Üge)Ve loholt, már a nyelve is lógott, de csak rohant a falu felé. Látni akarta a vadász utolsó útját. Éhes, üres gyomra kor gott, de a kaján káröröm nagyobb volt hitvány lelkében még az éhségnél is. Libegve, lógó nyelvvel ért be a falu szélére, bogy a kertek alatt osonva érjen a vadász háza közelébe. Látni akarta a vadászt, mert ravasz lelkében, nagy káröröm­mel akart ő is búcsúi venni a halottól. Nem jutott le a házig, mert már jött a gyászmenet. Beosont a temetőbe. Ott lapult mega cserjék tövébe. Pofáján ravasz mosoly ült ki, nyalogatta a szájaszélét, meg az égő. fájó talpát. Eddig ugyan ravaszul mosolygott, de a gyászmenet őt is megfogta: megdöbbent. Elfogta a Jélelem, elszállt belőle a káröröm. Megrendült, jobban összekuporodott. Midőn a gyászoló nép szétszéledt, ő is lassú léptekkel indult vissza az erdőbe. így volt ez a rókával, aki röhögve, teli ravasz érzésekkel és kárörömmel jött búcsút venni ádáz ellenfelétől. És most bánatos fejjel, megnyúlt orral lassan som­­polygott vissza az erdőbe, Fogy még a madarak se lássák ezt a változást rajta. / Hogy meddig ette bensőjét a bánat, nem tudni. Egy azonban igaz: sokszor lehet rókát látni savanyú ábrázattal... A falu márcsak emlékszik a szép és kedves napokra. A vadász életét és történetét apa meséli fiának és így ma rad meg a recski vadász emléke az utókornak . . . nöki karral, villamosmérnöki karral és vegyészmérnöki kar­ral, a közlekedési adottságok miatt meg kellene szervezni az építőmérnöki és építészmérnöki kart; a legutóbbi kivételé­vel, valamint a vegyészeti kar kivételével a lenti tudomány­karok már a mostani főiskola keretében is megvannak, sőt annak még van egy külön közlekedésmérnöki kara is, mint a Budapesti Műszaki Egyetemnek. Ebhez járulhatna idő­vel a ma még önnálló soproni Erdészeti és Faipari Egyetem és a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem. Egy évtizeddel ezelőtt Győr már majdnem egyetemi város lett: idehelyezték a Budapesti Műszaki Egyetemből kivált közlekedésmérnöki és építészmérnöki kart, amely mint új egyetem a Püspök­erdőben, új épületekben nyert volna elhelyezést. A szép tervek azonban abbamaradtak, a két műszaki egyetem Bu­dapesten ismét egyesült és Győr vigaszdíjként kapta a mos­tani műszaki főiskolát. A főiskolai komplexumot négy, egyenkint 6-7 emele­tes tanulmányi épület köré csoportosítják, tehát mind a négy kar külön épületet kap. Külön központi épületben lesz az igazgatás, egy két általános tanszékkel (matematika, fizika, kémia), továbbá a könyvtárral és a műszaki dokumentációs központtal. Az épületek mögött Károm laboratóriumi csar­nok helyezkedik el. Minden tanulmányi épületben a lölcl­­szinten lesznek az előadótermek, az e!ső;második emeletre kerülnek a rajztermek s a további emeleteket az egyes tan­székek foglalják el, a tömegforgalom tehát az alsó szinteken bonyolódik le. A nagy eőadótermeket vetítőfülkés, audiovi­zuális oktató-b erendezésekkel szerel ik fel. A főiskolai épület­tömbhöz 2000 személyre méretezeti konyhát és egyidejűleg 550 személyes éttermet terveztek, így a váltakozó órarendek miatt két óra alatt az egész diáksereget kiszolgálhatják. Ä négy kollégiumi épület mindegyikében kettő, egyenkint két­ágyas szoba alkot egy-egy lakóegységet; minden egység ré­szére, tehát négy személynek van egy mosdója és zuhanyo­zója. Minden emeletnek 23 szobája van (30 diák részére), egy-egy melegítő konyhával és közös társalgóval. A főisko­lai komplexumot hatalmas tornacsarnok egészíti ki (E Sorok írója a két háború közt egy előkelő tanárképző kollégium ösztöndíjas növendéke volt, de még az is egészen primitív volt a mai koll égiumokboz képest; a diákszociális intézmé­nyeket mennyiségileg és minőségileg egyaránt, ellogulatla­­nul a rendszer javára kell elkönyvelnünk!) A fent említett négy tanulmányi épület közül kettő kész lett a nyáron, a laboratóriumi épületek közül is elké­szült egy, ezekben már megkezdődött az oktatás. A kollé­giumi épületek közül egy ugyancsak elkészült s az átköltöz­tetett 360 nappali tagozatú balígató számúra 500 kollégiumi hely már készen áll; sajnos a konyha és az étterem még nincsen használható állapotban. Jelenleg a szegedi részleg költözött Győrbe: a vasútgépészeti szak, a vasútüzemi, a vasútbiztosítói és a postaüzemi ágazat; a következő évek­ben fokozatosan költözik át Budapestről a többi tagozat, s a főiskola teljes vezetősége és igazgatási részlege. A teljes átköltözés után (1976-1977) kb. 2000 lesz a hallgatók szá­ma, amihez még ugyanennyi levelező hallgató járul. A képzési idő a rendes hallgatóknak 3 év, a levelezőknek 4 esztendő és a végzettek üzemmérnöki diplomát kapnak. A különböző vasút igazgatóságok tói érkezett hírek szerint igen nagy a kereslet az idén végzett üzemmérnökök iránt, ezért a MÁV és a Közlekedési Minisztérium vasúti főosztálya kü­lönleges segítségben részesíti a főiskolát és hallgatóit. A főiskola építése nemcsak az új mérnöki gárda kép­zése szempontjából nagy jelentőségű, hanem maga Győr városa is különleges hasznát látja: a kétezer löt kitevő lő­­iskolai hallgató élénkíti-színesíti a város életét, az 1350 diák részére épülő kollégiumok nyájon turistaszállásként hasznosíthatók, modern sportcsarnoka a győri sportegyesü­leteknek is rendelkezésére áll s a főiskola előadótermei a nyári és karácsonyi szünidőben konferenciák céljára is igeny­­bevebetők. Éppen ezért a városi és a megyei vezetők szívü­gyüknek tekintik a főiskola építését és ismételten hangoz­tatják, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy ez a felsőoktatási intézménv,a 700 éves jubileumát ünneplő városukba kerülhetett. Mi, dunántúli lokálpatrióták pedig akkor lennénk a legboldogabbak, ba ez a főiskola mielőbb műegyetemi rangra emelkedhetne, amit követne egy észak­dunántúli tudomány-egyetem alapítása is. MAGYAR NÉP! EGYÜTTES AKRQNBAN Magyar népi balett és cigány zenékar előadása 1975 január 12-én, Akronban az egyetem Edwin J. Thomas Performing Arts Hall termében, vasárnap este 8.13 órai kezdettél. A társaságot 20 évvel ezelőtt alapította Molnár János, aki egyben a társaság igazgatója is. A 45 tagú társaság és zenekara Magyarország különböző vidékeinek táncát és zenéjét fogja bemutatni. A társaság egy népi balett Magyarországból, mely több nemzetközi dijat nyert. Alapítójának az Volt a célja, hogy megőrizze a múltat összekapcsolva a jelennel. Bemutatásra kerülnek a régi to­­borzók, falusi jelenetek és a tradicionális cigány zene és tánsok. Jegyek az előadásra már most kaphatók a I barnás Hall jegyirodájában, vagy hívja az irodát (216) 575-7570 számon. Jegyárak: 6.50, 5.00 és 3.50 $.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom