Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-01-09 / 2. szám
4. OLDAL. ÄZ ÚJSÁG 1975. JANUÁR 0. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1920-ig A magyar nyelv és irodalom történeti fejlődését lapunk előző évfolyamában a legrégibb Írásbeli emlékektől 1825-ig ismertettük. A rövid áttekintést követően szemelvényeket is közöltünk, hogy azok áttanulmányozása révén minden oh vasó saját maga nyomon követhesse a magyar nyelv kibon tokozását. Az 1974 február l én megkezdett és 1975 január 5 én befejezett 41 folytatásos közlemény anyaga a Kárpát Könyv kiadó sorozatában, A MAGYAR ÖN I Uh)A J FÓRRÁ SAV’ második köteteként könyvalakban is megjelent. A la púnkban közölt szöveget a könyvben 55 kép, köztük Németh Nándor kiváló festőművész néhány rajza, teszi színesebbé. Mai számunkban a magyar nyelv és irodalom történeti fejlődésének további szakaszait kezdjük folytatólagos cikk sorozatban ismertetni. Ez a rész a szerzőnek az egyik eleve landi rádió műsorán 1963 január 19 töl 1964 március 14 ig elhangzott 49, majd a Magyar Központi I ankönyvbizott súg keretében a clevelandi Magyar Iskolával párhuzamosan működő Magyarságismereti Kollégium irodalomtörténeti szemináriumi ülésein 1974 január 28-tól június 10-ig tar lőtt újabb 14 előadásának anyagát foglalja magában. Ez az anyag Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposzá nak megjelenésétől Ady Endre haláláig öleli fel a magyar nyelv és irodalom történetének művelődési szempontból jelentős eseményeit. Ady Endre haló la (1919) és a tria nőni békeparancs (1920) után a magyar nyelv és irodalom történetében új korszak kezdődik. A további fejlődés külön úlakon halad. A Kárpát medencében az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar irodalom eltér a megcsonkított anyaország irodalmától és jellegzetes irányzat bontakozik ki a Kárpát-medencéből kikerült magyarság körében, elsősorban Amerikában is. A Kárpát Könyvkiadó ennek a szétágazó fejlődésnek ismerte lését külön cikksorozatban, majd kötetben óhajtja lapunk olvasóinak rendelkezésre bocsátani. A fejlődés minden egyes különvált irányát a legilletékesebb szakember dolgozza fel. Az elméleti feldolgozást a most megkezdett cikksorozatban, meg a későbbi részekben is válogatott szemel vények gyű; töménye (antológiája) egészíti majd ki, amelynek anyagát külön erre a célra felkért kiváló szakemberek véleménye alapján szedjük össze és adjuk ki. KORSZAKALKOTÓ ESEMÉNYEK A magyar irodalom történetéi régi szokás szerint kél részre osztják. Régi és új magyar irodalomról beszélnek. A régi a legáltalánosabb felfogás szerint Bessenyei György testőríró Ág'is tragédiája című müvének megjelenéséig. 1772-ig tart, az új az iránykeresők és a preromantikusok fellépésével kezdődik. Inkább gyakorlati, mint elméleti meggondolások alapján újabban a magyar irodalomtörténet két részre osztásának időpontját Vörösmarty Mihá ly "Zalán futása című hősi elbeszélő költeményének megjelenéséhez, kapcsolódóan. 1825-ben szokták megállapítani. Hosszú idő óla ennek megfelelően állították össze a középiskolák kél legfelsőbb osztályának irodalomtörténeti tananyagát is. Általános köztörténeti és különleges művelődéstörténeti szempontból ez a felosztás helyesnek és célszerűnek látszik. Érdekes véletlen, hogy 1825-ben három olyan esemény is történt, amely a magyar nyelv és irodalom további fejlődésére korszakalkotó jelentőségűvé vált. Az előző korszakok irodalmi alkotásai még csak a magyar nyelv élő voltát igazolják, belső értékét mutatják és fejlesztésének szükségességét szorgalmazzák. A magyar nyelv megőrzése, ápolása és fejlesztése csak 1791-ben kezd közüggyé válni. Nem árt felidézni, hogy a magyar nyelv rendkívüli tantárgyként való tanítását csak az 1791. évi XVI. törvénycikk rendelte el és az 1792. évi VII. törvényei kk emelte a rendes tantárgyak sorába, de I lorvát- és Szlavónország területén továbbra is rendkívüli tantárgyként hagyta meg. Csak az 1805. évi IV. törvénycikk rendelte el. hogy az országgyűlésnek a királyhoz intézett feliratait magyarul és latinul kell szerkeszteni. Ugyanez a törvénycikk engedte meg Ma gyarországon a magyaroknak, hogy a királyi kancelláriához és a helytartótanácshoz a korábbi latin helyett magyar nyelven írhassanak s ez kívánta meg, hogy a magyar nyelvű beadványokra magyarul adjanak választ. A rendi országgyűlések 1807-ben, majd 1811-ben hiába kísérleteztek a magyar nyelv előnyben való részesítésével, tanításának és használatának fokozottabb kiterjesztésével. A magyar nyelv törvényes alapon, történő érvényesülése, kibontakoztatása reménytelennek látszott. Csak az írók és költők sürgették tovább a magyar nyelv művelésének intézményesítését. Ez a tevékenységük nem volt új keletű. Bőd Péter már 1760-ban felújította a magyar tudós társaság alapítását célzó évszázados törekvést. Bessenyei György előbb 1778-ban Magyarság című röpiratában, később 1781-b en Egy magyar társaság iránt való Jámbor szándék című munkájában sürgette a magyar nyelv intézményes ápolására hivatott akadémia életre hívását. Javaslatára meg is alakult a Hazafiúi Magyar I ársaság , amelynek működését azonban nem engedélyezték. Bessenyei munkáját Révai Miklós adta ki, aki azt kiegészítő javaslatokkal együtt II. Józsefhez is felterjesztette. Javaslatának elutasítása után a helytartótanács elnökének felszólítására részletesebb tervet is kidolgozott. A tervezetet a nádor a helytartótanács tanügyi bizottságának adta át, amely azonban érdemileg nem foglalkozott vele. Révai nem tehetett mást, mint egykor Werbőczy tett Hármaskönyvével: munkálatát -könyv alakjában hozta nyilvánosságra.'* 1791-ben Aranka György marosvásárhelyi királyi táblabíró Erdélyi Kéziratkiadó I ársaság -ot szervezett, két év Vei később, I 793-b an pedig •— Aranka kezdeményezésére — Erdélyi Magyar Nyelvművelő I ársaság ’ alakult. Az utóbbi a királyi jóváhagyás hiányában 1810-ben kénytelen volt működését beszüntetni. 1802-ben Széchenyi Ferenc gróf (István apja) 20.000 kötetből álló könyvtárát és kéziratgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta s ezzel a Magyar Nemzeti Múzeum alapját vetette meg. Példáján Teleki Sá muel gróf is felbuzdult s 1816-ban 36.000 kötetes könyvtárát Marosvásárhelyt megnyitotta a nyilvánosság előtt. Ez lett a ma is meglévő leleki- I éka magva. 1818-ban Széchenyi Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeum anyagát újabb 3.000 ihűvel, 6.000 rézmetszettel és térképpel gyarapította. A magyar nyelvművelés intézményesítésének gondolatát később Kultsár István. Kis János2* és leleki László gróf " tartotta életben. 1807-ben az országgyűlés is tárgyalta, de az anyagi előfeltételek hiányában megfelelő intézkedést hozni nem tudott. 1815-ben Marczibányi István irodalmi alapítványának gondozására magyar irodalmi jutalmazó intézetet alapított. Kerek tíz évvel később, 1825 november 3-án a nem régen összeüli reformországgyűlés egyik kerületi ülésén Felsőbüki Nagy Pál mondott a magyar nyelvművelés intézményesítése érdekében nagyhatású beszédet. Ezt végighallgatta Széchenyi István gróf huszárkapitány is, aki a főrendiház tagjaként vett részt az ülésen. Aztán fel szólalt. Nem sokat beszé It. A szóba került akadémia megalapítása céljából egyszerűen felajánlotta birtokainak egy egész évi jövedelmét, amelyet mintegy 60.000 forintra becsültek. Széchenyi István gróf bőkezű felajánlását hamarosan mások is követték. Károlyi György gróf 40.000, Andrássy György gróf 10.000, Voy Ábrahárn borsodi követ pedig 8.000 forintot adományozott, kisebb összegekkel más főrendek is követték a négy első alapító példáját. Sándor István 10.000 forintos hagyatékának hozzáadásával a magyar tudományos akadémia megalapítását kimondó 1827. évi XI. törvényei kk megalkotásakor már 250.000 forint volt a tervezett akadémia vagyona. 1827 november 50-án a nádor 7 eleki József gróf elnökletével választmányt nevezett ki az akadémia megszervezésére. A választmánynak a négy első alapító és 22 szaktudós lett a tagja. A választmány 1828 március 25 és április 7 közt megalkotta az akadémia szabályzatainak tervezetét, amelyet kissé késedelmesen a király is jóváhagyott. Ennek alapján 1850 november 17-én. Pozsonyban, Cziráky Antal gróf elnökletével végre megalakult a Magyar 1 udós I ársaság , amely a nemzeti nyelv kiműveltetésén igyekszik egyedül . Ezzel a magyar nyelvművelés intézményesítése valóra vált, a magyar nyelv és irodalom történeti fejlődésének ríj korszaka kezdődött. Az új magyar irodalmi korszak kezdetének másik nagy, korszakalkotó eseménye ugyancsak 1825-ben Vörösmarty Mihály nagyszabású remekművének, a Zalán lutása című romantikus hősi műeposznak a megjelenése. Ebben az. ősi magyar nyelv egyszerre és váratlanul olyan erővel zendült fel, amilyenről kevéssel azelőtt legjobbjaink sem álmodtak. Megjelenése már sajátosan irodalmi esemény volt, amely a nyelv költői szépségeinek, bámulatos kifejező erejének valóban művészi megnyilatkozása szempontjából is lorradalmian korszakalkotó eredményt jelentett. A harmadik eseménynek, amely ugyancsak 1825-ben történt, látszólag semmi köze sincs sem az újabb irodalmi kor, sem annak első — romantikus — korszaka kezdetéhez. Irodalomtörténeti vonatkozásban nem is szokták megemlíteni. Pedig — főként művelődéstörténeti szempontból —< hatása tekintetében alig csekélyebb jelentőségű az előbbi kettőnél. Ez a harmadik esemény Horváth István 11 Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történetéből című művének megjelenése. A szerző Révai Miklós tanítványa volt. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Ürményi-családnál nevelő, majd 1816-ban az új Országos Szécheriyi Könyvtár tudós őre lett. 1823-ban a pesti egyetemen a diplomatika (oklevéltan) tanárává nevezték ki. Elragadó szónoki hévvel megtartott előadásait, nyelvészeti és történelmi fejtegetéseit sokan és szívesen hallgatták. Már tíz évvel korábban első munkájában is a "nemzeti nyelv ügyében védelmezte Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást, alapjában téves tudósi képzelete azonban a Rajzolatok -ban igyekezett szabadon szárnyaló csapongással a magyar nyelv és nép világszerte páratlan múltját kimutatni és jelentőségét bebizonyítani. Nem a nyelvet belső törvényszerűségeiből, hanem az egyes szavak alaki hasonlóságából, vagy azonos hangzásából indult ki s ilyen összehasonlítási alapon minden valamire való népet a magyarral rokonnak minősített. Nemcsak a paradicsomban. hanem Perzsiában, az ókori Görögországban, Itália földjén, általában minden régi nagy népnél a magyarok őseire bukkant. 1árgyi megállapításaiban bizarr eltévelyedések hosszú sorozatát halmozta lel, de a nevek hasonlósága után romantikus lelkesedésében .— mint Szekfű Gyula mondta — nemzetének a legdicsőbb múltat nyitotta meg, ábrándos szómagyarázataiban a magyarokkal, mint szittyákkal azonosította Európa, Ázsia és Alrika minden híres népét. Magyar vért fedezett fel Ádámtól kezdve minden nemzet nagyjaiban. A titánok és gigászok óriás-népét is csak ott találhatjuk, szerinte, ahol magyarok, kunok, jászok, laknak. A Szentírás is pözsög mindenfelé a régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól . * Ezek a "bizarr eltévelyedések" azonban felcsigázták a pesti egyetem hallgatóinak érdeklődését. A továbbiakban, különösen amikor Horvát István 1830-ban a magyar nyelv, irodalom és történelem tanára lett, több mint 300 hallgató figyelte, itatta leikébe, hogy aztán később romantikus elgondolásait a nép legszélesebb rétegeiben is tudatosítsa. S a nép, a közvélemény fogékonynak bizonyult a régi dicsőséget felnagyító képzelet követésére s a hősi tetteken lelkesülő romanticizmus nemzeti öntudatot erősítő törekvéseinek megértő, lelkes támogatására. Horvát Istvánnak minden tudományos tévedése dacára korszakalkotó hatása volt s elévülhetetlen érdeme marad, hogy az elnyomatás es tespedés korában felébresztette és fokozta a régi magyar dicsőség és nemzeti, népi nagyság felemelő tudatosítását. JEGYZETEK 9 Planum erigencfae societatis Eruditae Hung', alterum elaboral ius. Pest, 170. 9 A magyar nyelvnek mostani állapotjáról. Pest. 1806. 9 A magyar nyelv előmozdításáról. Pest. 1806. 4> Horvát István (1784-1846) Székesfehérvárott született és Pesten halt meg. Idézett műve előtt 1813-ben adta ki Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás védelmeztetésök a nemzeti nyelv ügyében című munkáját, utána pedig 1828-ban “A magyarokról, mint Agarenusokról . 1829-ben "A jászokról mint magyar nyelvű népről és Nyilazókról cimű könyveit. Fia. Horvát Árpád (1820-1894) 1846- ban a diplomatika helyettes, 1848-ban pedig rendes tanára lett. PRILESZKY ISTVÁN 1897-1974 Az Óév utolsó órái mély gyászba borítottak egy magyai családot es az erdélyiek nemzet politikai szervezetést: az 1 .rdélvi Bizottságot. December 51-én hajnalban, több hónapos ^ szenvedés után 77 éves korában meghalt PRILESZKY ISTVÁN, Mármaros vármegye utolsó magyar számvevőségi főtanácsosa, aki 1945-ben hagyta el Erdélyt, amidőn a betörő orosz csapatok segítségével a románok birtokba vették azt a löldet. amihez száműzetése alatt, élete utolsó percéig mindig szeretettel és honvágoval ragaszkodott. Prileszky István 1897. január 15-án született Szolnokon, 1951 óta él Amerikában. Minden jó magyar ügyet áldozatosan támogatott és szolgált. Éveken át volt a new yorki Szabad Magyarság című hetilapnak pénzügyi vezetője, majd Clevelandba érkezve az Erdélyi Bizottságnak tagsága őt választotta meg ügyvezető főtitkárnak. Példás működése nagyban hozzájárult, hogy az Erdélyi Bizottság az erdélyi ügyet, az erdélyi magyarság érdekeit becsülettel tudta szolgálni az elmúlt években is. Prileszky István halálával a szabadföldi magyarság egy nagyszerű magyar embert, az erdélyi Bizottság pedig egy pótolhatatlan munkatársat vesztett el. VALAKI MEGINT A FEHÉR HÁZBA HAJTOTT — 'A Fehér Ház karácsonyi hívatlan vendégének látogatása után tíz nap sem telt el s valaki megint a Fehér Házba hajtott. Nem személygépkocsival. hanem lapos teherautóval és nem a zárt kapun keresztül, hanem a Fehér Ház hivatalnokai számára fenntartott parkolóhely kijáratán keresztül. Az egyirányú közlekedés következtében a vele szembe jövő gépkocsik útját állták s így nem jutott be a parkolóhelyre sem. Igazoltatásakor nem tudott szándékára magyarázatot adni. A titkos szolgálat emberei a St. Elizabeth kórház elmegyógyászati osztályára szállították, hogy ott elmebeli állapotát megfigyeljék. Személyazonosságát nem fedték fel. Arra a kérdésre, hogy az újabb hivatlan vendégnél volt-e valamilyen fegyver, a Fehér Ház szóvivője nem adott választ. Könnyen lehetséges, hogy a rossz útra tévedt teherautóvezetőt semmi különösebb szándék nem vezette, csak véletlenül került a tilosba, bár az ellenkezője sem teljesen kizárt. MEGINT MOZGOLÓDNAK AZ INDIANOK — A wisconsini Keshena közelében az indiánok egy fegyveres csoportja újév napján megszállotta az Alexian-testvérek monostorát. A 37 acre területet a megyei, állami és szövetségi rendőrök teljesen körülzárták. Az indiánok kijelentették, hogy készek meghalni azért-, miit hisznek. M eggyőződésük szerint a szerzetesek tulajdonában lévő monostor és a hozzá tartozó 37 acre területi jog szerint őket illeti meg. A megszálló csoport “Menominee w arror Society -nek nevezi magát. Szóvivője a 27 I eves I lawtetoss Neal. aki azt állítja, hogy a társaság tagjainak száma mintegy 400. Az illetékes hatóságok szerint alig vannak 40-en—50-en. A megszállt épületet az Alexian-testvérek rendje 1968 óta noviciátusnak használta. Az indiánok két testvért népük életének biztonsága érdekében túszként a monostorban tartanak. A hatóságok szerint a megszálláskor lövöldözés történt, de szerencsére senki sem sebesült meg. Az indiánok szóvivője, Hawtetoss tagadja, hogy lövéseket adtak le. Szerinte az indiánok íjat és nyilat használnak fegyverül. Más indián azonban elismerte, hogy bizonyos vadász felszereléssel rendelkeznek. A monostor gondnoka. Plonka Joe az indiánoktól egészen eltérő módon nyilatkozott. Szerinte az indiánok megérkezésükkor tele voltak kézi és más lőfegyverekkel, amelyekkel edényekre és járókelőkre lövöldöztek. A monostorba betörő indiánok Plonkát feleségével és két gyermekével együtt elűzték. Plonka Chicagóba sietett, hogy Eberle l lorian testvérnek, az Alexian rend vezetőjének jelentést tegyen az esetről. Az átvétel idején ő csak 10- 12 indiánt látott. Shawano megye hatóságai a szomszédos megyéktől erősítést kértek, de a nemzetőrség segítségét még nem vették igénybe. AZ ÉV EMBERE - Köztudomású, hogy a lime folyóirat 1927 óta minden évben kiválasztja az év emberét, aki a folyóirat szerkesztőinek megítélése szerint a legtöbb ember életére volt befolyással és cselekményének következményével kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Az idén sokan gondoltak arra, hogy a "lime" az 1974. év embereként talán majd a nagy orosz írót. Solzhenitsyn I. Aleksandr-t. vagy éppen korunk legnagyobb magyarját, Mindszenty /ózsef bíborost nevezi meg az év emberéül. A fiatal clevelandi magyarok "Pátria" néven ismert együttese az utóbbi céllal mozgalmat is indított a közvélemény megnyilatkoztalására. A “Time" szerkesztőinek megítélése szerint azonban az év embere Saudi Arabia királya, Faisal volt, akinek az olajjal kapcsolatos döntései "lényegileg minden egyes ember életére és pénztárcájára hatással voltak . Ez az éles eszű. hivatott király — a folyóirat szerint — kulcsszerepet játszott az arab világ összefogásának és erejének növelése tekintetében is, ezért mind a saját maga jogán, mind pedig a többi új és erős olajhatalmasság képviselőjeként ő az év embere. A folyóirat egyik munkatársa beszélgetést folytatott Faisal királlyal. Ennek során Faisal azt hangsúlyozta, hogy Saudi Arabia szoros kapcsolatot kíván fenntartani az Egyesült Államokkal és ez a kapcsolat akkor válik igen értékessé, ha a Közép-Keleten sikerül "igazságos és békés elrendezési" teremteni. 1848-ban az egyetemi légió első kapitányává választották. Később Szendrey Júliát vette feleségül. Kitűnő szaktudós volt. 5) Szekfű Gyula: Magyar Történet. V. kötet, 6. kiadós Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1939. 280. oldal. Folytatjuk <— GISCARD DICSÉRTE FORDOT - De Gaulle francia elnök emlékezetes politikai magatartása óta a franciák többször ellentétbe kerültek Amerika európai politikájával. Közvetlenül a martiniquei találkozás előtt is a franciák voltak azok, akik a Közös Piac országainak,az Egyesült Államokkal való egyetértését az olajvásárlás tekintetében elutasították. Úgy látszik, a martiniquei találkozás megváltoztatta a korábbi francia felfogást, mert Giscard d Esta'mg Valery elnök a sajtótudósítók előtt újévkor tett nyilatkozatában I ord R. Gerald elnökről a legteljesebb elismerés hangján beszélt. Véleménye szerint az amerikai sajtó igazságtalanul bánik Ford elnökkel, aki nagyon jól ismeri a nemzetközi problémákat. A továbbiakban arról a benyomásáról adott számot, hogy Ford elnök és Kissinger külügyminiszter között sokkal közvetlenebb a viszony, mint Nixon volt elnök és Kissinger között volt. Forddal és Kissingerrel ő maga is könnyebben tudott tárgyalni, mint korábban Nixonnal és Kissingerrel. Végül a francia elnök arról is meggyőződött, hogy Ford az 1976-os elnökválasztáson jelöltként indul. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Jaszovszky József dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.50 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.23 Ft. Király Kelemen: Naplóm 8.00 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában törtéht valami (regény) 7.00 Mialyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.0G Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története «2.00 Somogyi Ferenc clr.: A Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyorországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr 6.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 6.ÓQ Vaszary Gábor: Ö 6.00 Vaszary János: A macska felugrott az asztalra 6.00 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1225 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 VALLÁS ÉS ÉLET KIADVÁNYOK Kővári Károly S.J. (6765 Slate Rd. Parma, Ohio 44134) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél. Test és Lélek — 1. Táplálkozás 288 old. papírkötésben $5.00 Test és Lélek 2. Lélektan 346 old. papírkötésben 5.00 Test és Lélek — 3. Lelkiiclet 326 old. papírkötésben 5.00 Vallás és Élet előfizetés tíz füzetre 5.00 Lelkiéletünk kb. 500 oldal lesz. Előfizetés 5.00 Jézus — a következő ha t füzet egybekötve papírkötés 2.50 Jézus Szíve — 1. Alacoque Sz. Margit látomásai .50 Jézus Szíve — 2. A Jézus Szíve tisztelet gyakorlása .30 Jézus Szíve — 3. XII. Pius körlevele .50 Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat 1.) .50 így szenvedtem! (Szeretetszózat — 2.) .50 A legnagyobb ígéret .10 Szentlélek A következő öt füzet összekötve 2.50 A Szentlélek korszaka — 1. Új pünkösd .50 A Szentlélek korszaka — 2. A Sz. ajándékai .50 A Szentlélek korszaka — 3. Keresztény közösségek .50 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya ) .50 Boldogok a tisztaszívűek! (Fiatalok oktatása) .50 Mária — a következő hat füzet összekötve 3.00 A tökéletes Mária-tisztelet .50 "íme a te anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50 Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .38 A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe M. élete) .5(1 Sálán a következő hat füzet összekötve 3.0(\ A Sátán hatalma — 1. Hogyan támad? .50 A Sátán hatalma — 2. Legyőzésének módja .50 A Sátán hatalma — 3. Ördögi megszállás .50 Égbekiáltó bűn! — Magzatgyilkosság! .50 Világkatasztrófák (A bűnök büntetésekénl) .50 Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .50 Life in the Holy Spirit (angolul a lelkiéletről, 832 o.) 10.00 Csomagolás és postaköltség öt dolláron aluli rendelésnél .30 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • • t •«*»•»»•»•••« t •••«••«*•*•«• i • é # ............................................................................... .... i »»•••••« k t • I « A csekkel mellékelem. Név: ....................................................................................... • Utca: ..................... • ; *• :;-*V .• • • Város: ......................................................................... IIfíÍ-ÍJ ■ 9a 9 » • * t i s e * » » » i i ' /nip PodliÉS Síi *..* 9 i I
