Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-03-14 / 11. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA, RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3633 EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent A HAMU TANÍTÁSA Mindszenty József bíboros szentbeszéde 1974. február 27-én Becs, Hamvazószerdán a Sal­­toriánus atyák templomában. NAGYOBB FEGYELEM Hamvazószerdán, a Nagyböjt kezdetén a bűnbánatra, böjtre és Urunk Jézus Krisztusnak keserves keresztútjára vezető Egyház hamut hint a mi homlokunkra. És mi gon­dolunk az otthoni Nagyböjt-kezdetekre, amikor énekeltük azt: Jézus szenvedéséről bűnösök emlékezzünk, fájdalmas szent Anyjával szent keresztúira menjünk! Sóhajtozva, szá­nakozva, zokogva szent keresztútra menjünk! Amikor a hamut reánk hinti, az Egyház, az a hamu figyelmeztet minket az Egyház szavával a halálra. A halál az embernek a müve az ősbűnön keresztül. Az ember sok mindenre büszke, de erre a művére egyáltalán nem lehet büszke. A halál megindult az ősbűnnel és az összülők meg­döbbenve látták az ősbűnnek ezt a következményét. Egy spanyol festő, Ribera megfestette Ábel halálát. Ádám meg­rettent és gyötrődött, amikor nézi bűnének az egyik első kö­vetkezését a halál terén. Az édesanya, Éva pedig össze­omlott és úgy nézett a halott fiúra és úgy gondolt a gyilkos bátyjára, hogy a képre Ábel halála helyett azt kellene írnunk: Ez hát a bűn? ez jött ki belőle? És azóta minden ember szemben áll a halál gondolatával, akár tetszik neki, akár nem. Kétféle halál van. Az egyik a boldog halál az Ur Jézus kegyelmével. Ez olyan, mint amikor napnyugtakor minden nap a munkás ember hazatér. Elfáradt, de bízik az isteni Gondviselésben és úgy tér családjához. Ez a jó nap­nyugta. De van egy boldogtalan rossz napnyugta is. Az Isten kegyelme őrizzen meg tőle mindannyiunkat. Ez pedig olyan, amilyen az élet, mert amilyen az élet, olyan a halál is. Ez a boldogtalan halál, örök halál; olyan, mint a romo­kat takaró csillaglalan égbolt. Hát mi ennek a jegyében, a halálnak a jegyében, de egyúttal a szent keresztnek a jegyében is éljük életünket, hogy ne örök halál, hanem a boldog halál legyen a mi osztályrészünk. A hamú hirdet a testre nézve az enyészetet és pusz­tulást, az Ítélet harsonájáig. De mi a sírban nem adunk oda mindent az enyészetnek. Nem adunk oda mindent a férgeknek és a szétfoszlásnak. Ha volt nekünk jó édes­anyánk, akkor mi mindent odaadunk, de őt, az ő jóságát, az ő lelkiségét nem adjuk oda az enyészetnek. Nemcsak ez az érzés beszél a föl támadásról, de beszél a mi hitünk még inkább, a mi Urunk Jézus Krisztus, aki az út, igazság és az élet. Ö leszállt, mint a Szentháromság második személye-. Elhagyta a boldog országot, leszállt a földre, mert megirgalmazott nekünk a halál és a bűn körül. O istállóban született i— nem volt kénytelen, —- de szeretett bennünket. Ö menekült, mint üldözött az akkori hatalom és erőszak elől. Volt számkivetett Egyiptomnak a földjén, aztán jött Názáretbe, annak a nyomorúságába és szegény­ségébe. Azután megkezdette a 30 év után a három eszten­dős nyilvános működést. Tanított, orvosunk és példaképünk is és amikor megjárta a 14 keresztúti állomást és fölment a Kálváriára, odaadta az utolsó csepp vérét is miértünk, mindannyiunkért, akkor nemcsak mondotta, — mint előbb de meg is valósította: Én vagyok a föltámadás és az élet. aki bennem hisz, az nem hal meg örökre. Ked vés Híveim! kezdjük a Nagyböjtöt, kezdjük Jézus kínszenvedésének az emlékezetét de egész odaadással a hamúnak a komolyáságával. Szeressük embertársainkat, le­gyenek azok emigránsok, vagy mások, egész komoly legyen a mi hitünk, egész komoly legyen a mi reménységünk és még odaadóbb legyen felebarátunk iránt a mi szeretetünk. De ha ezt így tesszük az emberrel szemben, akkor sohase halványuljon el előttünk a mi Urunk Jézus Krisztusnak a képe, aki segít bennünket a jó életre és a boldog halálra és aki segíti a hamú tanítását kellően kiaknázni. Amen. MINDSZENTY BÍBOROS FRANCIAORSZÁGBAN Mindszenty József hercegprímás, amerikai útja előtt, Párizsba látogat, ahová április 19-én érkezik meg. Franciaországi látogatása megoszlik a francia egyház és az ottani, mintegy 40 ezer magyar hívő között. Mindszenty bíboros, nem hivatalos jelentés szerint, április 22-én, kedden hagyná el Franciaországot. A NYUGATNÉMET PÜSPÖKI KAR MINDSZENTY BÍBOROS MELLETT A nyugatnémet püspöki kar most kiadott nyilatkozatá ban az elismerés hangján szól Mindszenty József herceg­­prímásnak az igazságtalanságnak és az erőszakkal szemben tanúsított bátor magatartásáról. A háttér teljes ismerete nélkül nehéz megérteni a döntést, amelyet VI. Pál pápa szükségesnek tartott — hangzik a nyugatnémet püspökök nyilatkozata. — Még mindenki élénk emlékezetében tartja azt a különös esemény -t, a­­melynek során a Fehér Ház területén váratlanul leszállt az a katonai helikopter, amelyet egy amerikai katona lopott el: katonai támaszpontról. Most megint hasonló eseményről hal­lottunk. Egy amerikai katona Nyugat-Berlinben katonai tankot lopott el a furnér laktanyából. Az MóO nehéz tan­kon 30 mérföldes óránkénti sebességgel végig robogott Ber­lin utcáin, átment a Charlie lalmenti ellenőrző ponton és a Berlinbe vezető főút Kelet- és Nyugat-Némeíországoí elválasztó ellenőrző pontján is. A kelet-német határőrség nem tüzelt a feléje robogó tankra. A lopás felfedezése után azonnal riadózott nyugat-berlini rendőrség gépkocsijai meg­előzték a tankot a város sötét utcáin és figyelmeztették a hajnali órákban vezető autósokat, hogy a tank útjából tér­jenek ki. A kelet-német határőrséget annyira meglepte az esemény , hogy tüzelésre, vagy bármilyen más intézkedés­re még csak gondolni sem tudott. A tankot az amerikai katonai rendőrség vette üldözőbe. J öbb mint egy órával később sikerült is azt megállásra kényszeríteni. A tudósítás nem említi, hogy ez miként történt. Csak arról számol be. hogy a tank vezetőjét letartóztatták. Az amerikai katona polgári ruhát viselt és állítólag részeg volt. Az ' esemény egymagában is feltűnően különös, akárcsak a helikopteres esemény volt. A kettő hasonlósága akaratlanul is elgon­dolkoztatja az embert. Nemcsak az amerikai katonai tele­pek ellenőrzésével kapcsolatban, nem is csak a belső és külső közbiztonság tekintetében, hanem elsősorban arról a véletlen -ről, amelyről sokan megállapították már, hogy <— nincs. Ha viszont ez a két esemény a maga megdöbbentő hasonlatosságában nem véletlen, jogosan merül fel az a kér­dés, hogy akkor mi. Messzemenő következtetések lehetősé­gének mellőzésével talán csak azt állapítsuk meg, hogy a haderő keretében itthon is, külföldön is nagyobb fegyelem, több éberség szükséges. E2 AMERIKA ~ Á new-yorki Elmontban az előző vasárnap az egyik házba a szom­szédok kihívták a rendőrséget, mert látták, hogy a kony- I hából nyíló nyitott ablakon át oda valaki bemászott. A I helyszínre siető rendőröket nem mindennapi jelenet fogad­ta. A ház nappalijában a távolbalátó készülékkel szemben elmúmiásodott halott ült, akiről kiderült, hogy a 48 éves Watts Harolddal azonos. A vizsgálat folyamán a halott közelében 1972 október 15-ről keltezett újságot — a New York Sunday News példányát — találtak. Ebből követ­keztettek arra, hogy Watts 17 hónappal ezelőtt halhatott még'. Amióta édesanyja meghalt, Watts teljesen egyedül lakott a kis házban. Rokonairól, barátairól senki sem tu­dott. Éjszakánként dolgozott, mert pék volt s így a szom­szédok is csak nagy ritkán látták. Postáját rendszeresen kivitték, de amikor leveles ládája megtelt, a küldeményeket nem oda, hanem a szomszédhoz vitték. A szomszédok a 17 hónapon át legalább kétszer hívták a rendőrséget, hogy törjön be a lakásba, mert annak lakója semmi életjelt sem ad magáról, a rendőrség azonban mindkét esetben megta­gadta ezt, mivel a ház magántulajdon , amelynek meg­sértése esetén nemcsak a tulajdonos, hanem bármelyik — akár legtávolabbi -— rokona is pert indíthat a megyei ha­tóságok ellen. Körülbelül félévvel később a gázt és a vil­lanyt is egyszerűen kikapcsolták. A házzal és eltűnt lakó­jává! senki sem törődött. Most is csak úgy derült ki a do­log, hogy valaki .— a rendőrség feltevése szerint gyermek ,— betört a házba, de a halott felfedezésekor halálra rémültén elmenekült anélkül, hogy bármihez hozzányúlt volna. A szomszédoknak is csak a nyitott ablak tűnt fel, ezért hívták az előző két sikertelen próbálkozás után megint a rendőisé­get. Érdemes még megemlíteni, hogy Wattsot munkahelyén sem hiányolták, mert az édesanyja betegségének súlyo­sabbra fordulása után többé nem dolgozott. 20 évi munka után otthon maradt, hogy minden idejét édesanyja ápolá­sának szentelhesse. Az eset egyébként világos példája az amerikai életnek. Valaki régen azt mondta: itt azt csinálhat mindenki, amit akar. Ha törvényt nem sért, senki sem törő­dik vele. Akár el is pusztulhat. Ezért nem jó egyedül élni, A POSTÁDNAK EMELÉSE _ Március 2-án életbelépett a posta új, felemelt díjszabása. Nemcsak a belföldi, hanem a külföldi küldemények díját is lényegesen felemelték. Bel­földön az első osztályú levelező lapra az eddigi 6 centes bélyeg helyett 8 centeset, levélre 8 centes helyett 10 centes, légipostái levélre pedig 1 I centes helyett 13 centes bélyeget kell ragasztani. Külföldre a nyugati féltekén küldött levélre az eddigi 15 centes bélyeg helyett 18 centes, a légipostái levélre pedig az eddigi 17 centes bélyeg helyett 21 centes bélyeg szükséges. Kivétel csupán Kanada és Mexikó. Ebbe a két országba továbbra is a belföldi postai díjakkal egyező bélyegköltséggel lehet a küldeményeket feladni. A nyugati féltekén kívül eső külföldre — tehát például Európába, Magyarországra — szánt légipostái levélre az eddigi 21 cen­­( tes bélyeg helyett 26 centes bélyeget kell ragasztani. Az emelés más küldeményekre is kiterjed. A nemzetközi cso­magküldemények díjai 15%-kal emelkedtek. A katonai postákhoz címzett levelek díja a belföldi levelek díjával azonos. A folyóiratok postaköltségé az eddigi 6.8-17.8 cent ről fontonkint 6.9-17.9 centre, a hirdetések nélkül megjele­nő nyomtatványok díja az eddigi 4.9 centről fontonként 5 centre emelkedett. A könyvek és katalógusok postadíja — az első 250.000 példányra vonatkozóan az eddigi 4.8-5.0 centről 6.1-6.5 centre változott. Ez a harmadosztályú kül­demények díjszabásához igazodik. A negyedosztályú cso­magok díjszabását átlag 6%-kaJ emeltí ?k. A megfelelő bé­lyeggel el nem látott leveleket kikézbesítik a címzettnek, de ha tőle a hiányzó bélyegköllséget behajtani nem tudják, a hiányosan felbélyegzett küldeményt visszaküldik a feladó­nak. NYÍLT JOGSÉRTÉS - Az Egyesült Államok el­nöke hónapokkal ezelőtt kérte Amerika népét, hogy az energia-válságra való tekin­tettel a közúti gépkocsi-forgalom sebességét önként csök­kentse le óránként 50 mérföldre. A túlnyomó nagy többség azonnal eleget tett az elnöki kérésnek. Sokan voltak azon­ban, akik azt mondták, ők az elnök szavára nem adnak, d ovábbra is gyorsabban hajtottak. Akkor jött a Kongresz­­szus intézkedése az 55 mérföldes óránkénti sebesség beve­zetésére. Az előbb említett kisebbség ezzel sem törődött. A főútakon kitett figyelmeztető táblákat sem vette figyelembe. Csak az állami törvény tekintélyét volt hajlandó elismerni. Most végre — például Ohioban is ,—■ megtörtént az állami törvényhozó testület alkotmányos intézkedése. Az óránként 55 mérföldes hajtási sebességet hatályos törvény írja elő. A korábbi helyzet azonban továbbra is változatlan. Az egyik nagy napilap tudósítójának megfigyelése szerint mindössze 22 mérföldes útszakaszon 55 gépjármű kerülte el 55 mér­földes óránkénti sebességgel hajtott kocsiját. Ezek közül 15 mintegy 5-10 mérfölddel hajtott gyorsabban 15 pedig a j megengedettnél legalább 15 mérföh Idei sebesebben. Az utóbbiak közt volt két nagy ún. tractor trailer ’ is. Mi ebből a tanulság? Semmi más, mint az, hogy a felséges nép egy meglehetősen jelentős része még mindig nem érett meg a demokrácia társadalmi életünket a közösség érdekében sza­bályozó irányelveinek betartására. Magatartásuk mindig nyílt jogsértés, amelyet csak a törvény legszigorúbb végre­hajtásával lehet kiküszöbölni. Az engedékenység — mint például az az intézkedés, hogy ahol az új sebesség-határ jelzése még nincs kint, ott a törvény megszegőjét csak fi­gyelmeztetik — nem segít. Már a régi rómaiak azt vallot­ták. hogy a törvény nem-ismerése senkit sem mentesít. A törvénytisztelő nagy többség nevében s a köz érdekében sür­getnünk kell a nyílt jogsértés határozott megtorlását. MUNKANÉLKÜLISÉG _ A jelek szerint a min­den háborút követő gazdasági visszaesés törvényszerűsége .alól a vietnámi há­ború sem kivétel. A munkaügyi minisztérium közlése sze­rint a február 2-án végződött hét végén a biztosított mun­kások 4.1 %-a, 2,549.500 munkás részesült munkanélküliség esetére szóló biztosítási juttatásban. Ez a tavalyi 5.7%-os munkanélküliséghez! viszonyítva 0.4%-os emelkedést jelent, ami egymagában nem éppen túlságosan rossz. A baj csak ott van, hogy a helyileg megfigyelhető jelensé gek a mun­­kanélküliség további emelkedésére utalnak. Nagy-CIeve­­lancl körzetében például a 57.800 munkanélküli a biztosított munkások 5.9%-át tette ki, az újabb adatok azonban ennél 0.5-től 1%-ig terjedő növekedést mutat. Február hó folya­mán hetenként 5000-en jelentkeztek. Ez a szám 1500-zal több, mint tavaly ugyanebben az időben volt. Az egy-két hétre elbocsátott munkások száma februárban 14.550 volt, ami megint közel 1000-rel magasabb, mint a múlt évi volt. F igyelemre méltó jelenség, hogy a munkanélküliek a leg­különbözőbb csoportokból kerülnek ki. Van közöttük évi 24.000 $-os jövedelmű ellenőr ugyanúgy, mint 2.0 $-os óra­bérrel alkalmazott munkásnő, ifjú és öreg, fehér és fekete, bel városi és külvárosi egyformán. A munkanélküli juttatás az előző kereset nagyságától és a családtagok számától füg­gően változik, heti 114 $-náI több azonban nem lehet. McCarthy Michael professzor szerint a clevelandi munka­­nélküliség növekedése azt mutatja, hogy a háborúkat rend­szerint követő gazdasági visszaesés felé haladunk, amilyen legutóbb 1958 és 1961 között volt észlelhető. A következő két éven belül a Case Western Reserve egyetem tudós tanára szerint — a nehéziparban közel 40.000 munkalehe­tőség szűnik meg. LÁZADÁS ARGENTÍNÁBAN _ Az arg'enti nai Cordo ba városában Cano Obregon Ricardo kormányzó elbocsá­totta Navarro Domingo rendőrfőnököt. A rendőrség 5500 főnyi tagja erre egyszerűen fellázadt. A kormányzót letar­tóztatták. Agodino Mario személyében ideiglenes kormány­zót neveztek ki, Cano kormányzót lemondatták s új válasz­tást tűztek ki. Amint azonban Cano kiszabadult fogságából, azonnal kijelentette, hogy hivataláról nem mondott le. El­tűnt. A rendőrség szerint Cano ugyan a peronista mozga­lomhoz tartozik, de tulajdonképpen marxista. A szélsőséges elemek fel fegyverkezését tette lehetővé. Navarro rendőrfő­nökkel így került ellentétbe. A baloldali szélsőséges elemek 'RABOK LEGYÜNK, VAGY SZABADOK?" (Emlékezés március 15-re) Irta: Nt. Asbóth Gyula Minden nemzet mögött Isten célja, rendeltetése re jlik Mindegyik nép isteni jogon létezik. Ennek alapján van jussa az élethez. Mégpedig a szabad élethez. Nemcsak az a fontos, hogy egy nép létezzék, hanem az is létkérdés, hogy miképpen létezzék. Szabadon éljen-e isteni rendelte­tését betöltve, vagy szolga módon nemzeti méltóságában megalázottan? Ennek a, rabok legyünk, vagy szabadok? <— nemzeti sorskérdésnek válaszát a magyar nép mindig így fogalmaz­ta meg: . . . rabok tovább nem leszünk! A szabadságeszmében a magyar Isten ajándékát lát­ta. Ezért értékelte annyira, hogy. ha kellett, érte életét is feláldozta. Ez a szabadságeszme világított a végvári vitézek har­caiban, ez sírt a kuruc tárogatók hangjában, ez hívott csa­tasorba a 48-as toborzó dalokban. Ez fejlesztette ki a nem­zet leik ében hosszú századokon át minden zsarnoksággal szemben az ellenállás szellemét. Századok során a vége­­zés ormán ezért a szabadságért állta a vihart a magyar. A szabadságeszmének ez a rajongó szeretete bomlott vi­rágba 48 március 15-én. Olyant követelt a márciusi ifjúság, amelyhez minden népnek isteni jogon jussa van. Követelte az önrendelkezési jogot. Követelte, hogy a magyar maga választhassa meg vezetőségét, függetlenül dönthessen sorsa felől. Választ a fegyverek adták meg. A Nagymajtényi síkon is letörött a zászló , Vilá­gosnál is huszárok könnyeztek, sírva-sírván vesztén a nemzetnek , 56 őszén is minden fehér őszirózsa pirossá vált a gyermek ifjú hősök szabadságért hullatott vérétől, de a nép sohasem adta fel a reményt a szabadság végső győ­zelmében. Mindig hitte és mindig is hiszi: megvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka . A szabadságeszme elbukás után s igazság marad. Az igazság pedig előbb-ulóbb szabaddá tesz, mert az igazság az a fegyver, amelyet sen üde hatalom meg nem semmi síthet. Ezért, ha a mélyben, ha gyökérre húzódottan is, de mindig úgy él a magyar nép lelkében a szabadságeszme, mint győzhetetlen igazság. Karinthy Frigyes írónk megállapítását valljuk: Na­gyobb bűnt követ el. aki az élet tartalmát veszi el, mint az, aki élettől foszt meg. Az élet tartalma a szabadság. Ezért a háború ellentéte nem a béke, hanem a szabadság. A szabadság bilincsbe-verője a zsarnokság. Addig nincs béke. amig a világ tűri, hogy a zsarnokság bárhol is bilincsbe­verje a szabadságot. a várost birtokukba akarták venni. A rendőrség egy egész éjen át tűzharcot folytatott orvlövészeikkel. Tucatnyian meg­sebesültek. Egy embert halálra sebeztek. A különös állapot immár négy napon át tartott. Az üzletek bezártak. Az utcák elnéptelenedtek. A 900.000 főnyi lakosság élelmezési ne­hézségek előtt áll. A háziasszonyok nem tudják elvégezni szokott bevásárlásaikat. Az éttermek sincsenek nyitva. Peron kormánya szövetségi rendőrosztagokat és határőr­alakulatokat mozgósított, hogy nagyobb rendzavarások ese­tén azonnal bevethetők legyenek. A VIETNAMI CSÁSZÁRNÉ _ A vietnami Hue városá­nak egyik kisebb házában éldegél az az idős hölgy, akit környezete olyan megkülönböztetett tisztelettel vesz körül, mintha uralkodója lenne. A hölgy a délvietnami kormány­tól havonta 40 $ ellátmányt élvez. Neve: Hoang Thi Cue. 85 éves. 1889-ben született. Kh ai Din császárhoz ment fele­ségül. Házasságából egyetlen fiú született, aki atyja halála után örökölte a császári trónt. 1926-ban azonban, amikor erre sor került, a vietnami császárságnak a franciák jelen­létében már nem sok jelentősége volt. Bao Dai császár azonban akkor még uralkodóknak járó jómódban és fényes külsőségek között élt. A helyzet akkor sem sokat változott, amikor' 1940-ben a japánok elfoglalták az országot, majd 1946-ban az ismét a franciák birtokába került. Az emléke­zetes indokínai háború kitörésekor Észak- és Dél-Vietnam kettészakadt. 1954-ben Dél-Vietnam önálló állam lett. Fel­­szaba dúlt a francia fennhatóság alól. Az államfő Bao Dai lett. Az új ország csak 1955-ben alakult át köztársasággá. Elnökké Ngo Dinli Diem-et választották meg. Bao Dai feleségével, két fiával és három leányával Párizsba mene­kült. Az anyacsászárné azonban Hueban maradt. A Citadel palotájából ugyan i ki kellett költözködnie, a kormány azon­ban gondoskodott új lakóhelyéről. Az a juttatás, amelyet a kormánytól kap, körülbelül 10 napi élelemre elég. Rokonai maguk is koldusbotra jutottak. Anyagilag nem tudják tá­mogatni. Csak az egykori uralkodó özvegyének járó meg­­kül önböztetett tisztelettel veszik körül. A császárnénak nin­csenek nagy igényei. Hithű buddhista. Csak növényi táp­lálékokat fogyaszt. Nem sokat költ. A rendelkezésére álló régi amerikai gyártmányú négyüléses autót is csak igen rit­kán veszi igénybe. Régi otthonát szokta meglátogatni, meg hozzátartozóinak sírját. Amire a 40 $-bóI nem futja, azt egyes uralkodók adományaiból fedezi. Állandóan hazája békéjéért imádkozik. Még mindig a a remény élteti, hogy kettészakadt népe kibékül és boldogul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom