Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-05 / 47. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 441(11, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44115 Telephonei (216) 696-5653 Beolvadt lap: “KIS DONGÓ” VOLUME 54. ÉVFOLYAM - NO. 47. SZÁM. 1974. DECEMBER 5. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent Radnay Ru dolf: A II. MAGYAR KONGRESSZUS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS FÉNYKÉPÉSZETI KIÁLLÍTÁSÁRÓL Szokott néven — a XIV. Magyar Találkozóról Leszól napok óta Cleveland magyarsága. Keretein Leiül a festők, szoLrászok, grafikusok és — most első ízLen fotóművé­szekről is. Mindnyájukról aláLLi sorokLan le kell írnom, amit gondolok. E figyelmet magáravonni igyekvő művészeti jelenség­­ség’ben, —< mert a kiállítás általában kitűnik a Kongresszus programszámai közül — van némi rendkívüli, La külső for­­májáLan igazán nem volt semmi — mondjuk — kong­resszusi ... de azt érdekes volt megfigyelni, mint akarja folytatni munkáját a Külföldi Magyar Képzőművészek Vi­lágszövetsége évről-évre ezen a széles keretű, szellemi Symposion ünnepsége való résztvételével ,— is. Tulajdon­képpen nem a Világszövetség clevelandi szereplésén van a hangsúly, hanem azon — miképpen válaszolnak maguk a kiállítók saját teremteni akaró öntudatukra és — jön ró vé­gül a kritika: — kik is közülük a hivatottak és vajon kik a választott — művészek? Persze, ha a nagy igazság mértékével mér, vagy sze­retne mérni, akkor könnyen lehet, hogy mindkét csoporthoz tartozók rosszul járnak, mert sehol sem nehezebb és kénye­sebb a döntés, mint éppen az esztétikai-művészi mérlegelés­ben, melyben abszolút igazságot valahogy találni nem is lehet . . . ezért van igazságszolgáltatásban Justitia szeme be is kötve . . . de, a kritikusé viszont nem . . . akinek végül a maga felelősségére ugyan, de meg kell látnia azt a te­remtő typust, amelyről aztán megformulázhalja egyéni igaz­ságát . . . de, csak azt és nem — másét! Ez éppen fölénye! mór amennyiben lelkiismeretes bíráló. Ily módon mit írjunk erről a kongresszusi programpont ról, melyben a különféle alkotások magának a rendetlenség­nek mégis csak megemlíteni való témája körül csoporto­sultak . . . Évről-évre látjuk ezt, de az idén már szólni is kell erről. Egy menti csak ezt a nagy rendezési hibát: ,— tudjuk, hogy a ielelős, főmozgató, kivitelező, elgondoló, megvalósító Gyimesv Kásás Ernő komoly szemműtéten esett át. Ez —' sajnálatos valami — de ha így van, akkor egy ilyen reprezentativnek is mondható Vilászövetségi meg­mozdulásnál alkalmaznia kell olyan valakit, aki helyettesíti őt még pedig szakértelemmel és tapasztalattal. Itt. most nem kívánjuk megemlíteni az egyes kiállítókat ért gravamene­­ket . . . például — világhírű magyar nagyságunknak, Dómján Józsefnek két. csak úgy az asztalon fekvő, bekere­­tezetlen, valósággal ocjavetett fametszetéről, avagy a nem­­kevésbé európahírű székely fametszőnk Irnets László ven­dégként megjelenő, páratlan értékű húsz darabból álló gyűjteményszerű anyagának elhelyezéséről. Mindkettőjük metszetei csillogó és nemes magyar gondolatokból és érzés­ből keletkeztek. Ezt azért említjük meg, hogy jellemezzük kivételesen művészi voltukat! . . . Irnets László még hozzá székely fajtestvér is . . . ezt az, erdélyi származású Gyimesi Kásás Ernőnék mégis tudnia és éreznie kellene . . . E sorok írója csak qualitást keresett és talált is' Éppen ezért másra nem is volt munkája közben szüksége, de kü­lönös volt, hogy ez alkalommal alig volt található név, cím, árjelzés, ami a közönségnek mégis fontos. Viszont annál több mór tavaly is látott kép szerepelt, szintén hálátlan kör­nyezetben — jóllehet nagyon is ismert, jónevű művészekről volt azó! Amennyire lehetett, mégis a következők neveit tudtuk itt-ott elolvasni és fel is jegyezni, mert sok munkán ótszivárgott a képzőművészet nyelve és átértése. Az alábbi sorrend azonban nem jelent értékelési előnyt, vagy hátrányt, a helyezés a felsorolásban csak esetlegés és nem-Iényeg! Ferenc Béla linoman részletezett, komoly felkészült­ségre mutató laragott urnája a méltó helyre került és ezt nagyon meg is érdemli, még akkor is, ha igazi képzőművé­szeti jelentőségébe — valójában — irodalmi gondolat csú­szott ... és ez bizonyos szempontból kissé tételessé teszi egyébként kiváló térbeli megjelenítését. De a komoly elis­merés minden jegyét magán viseli! Tallós H. Kitty, I allós Móric Lajos és a liatal Zsuzsi Hampel, mint mindig is, saját területükön — gondolkodásra és figyelemre méltó pikturát mutatnak. Tallós H. Kitty ál­lomszerű Madonna -ja nemcsak festőlileg meglepően fi­nom, de áhítatot ébresztő, maradandó hatású és emlékezet­be idéződő munka. 1 allós Móric Lajos Csodaszarvas -a nemesen magyar-szellemű, elbeszélő költemény jellegű, komoly festmény, Hampel Zsuzsa tömörségében jó, tárgyat­lan szinkompoziciójának modora mellett mintha jó lenne megmaradnia! Vady József a kitűnő szobrász és rajzoló ez alkalommal kisméretű portresorozatával jött (Magyar ismert fejek), régi értékeit mutatja. Ugyanígy a szorgalmas, mindig bőségesen termelő Mór József rakja tudását, álmait külön féle technikáiba. A tehetséges, szimpatikus székely Bene Mózes bisquit kisplasztikája feltűnő talentumra vall. de mint festő is megállja helyét (Falevelek). A st. galleni Ös István két kis ismert vázlatával emelkedik ki sok más közül. Né­meth Nándor ismert grafikai erje impozáns mennyiségben jelentkezik. Retkes Béla egyetlen kőrajza qualitásos. biztos rajzolóra mutat, Bus M. mozdulatban, rajzban erőteljes pi­­pás fejtanulmánya megemlítést érdemlő, P. Koe-Krom­­pecher László amatőr ugyan, de jól látja meg, rajzolja is karakteres fejeit, de vajon miért nagyítja fel a méreteket? . . . Folytatás a negyedik hasábon A Ml KOMINK LEGNAGYOBB MAGYARJA: A MAGYAR KONGRESSZUS HÓDO­LATA - A Cleveland városában november 29 és de­cember I közt lefolyt XIV. Magyar I alál­­kozó, egyben a II. Magyar Kongresszus, amelyen a magyar szellem kiválóságai, költők, írók és tudósok gyűltek össze a magyarság legidőszerűbb kérdéseinek megbeszélésére, ko runk legnagyobb magyarja megjelöléssel ünnepelte Mind szenty József bíborost, az ősi Esztergom érseket és Magyar­­ország hercegprímását abból az alkalomból, hogy a new­­yorki MacMillan Publishing Co. kiadásában megjelent Memoirs című munkája..A könyvből az egész világ meg­tudhatja, milyen sorsot szánt a kommunizmus az emberiség­nek. A művet magát az Árpád Akadémia már korábban arany Árpád-éremmel tüntette ki. Mindszenty József bíborost méltán illeti meg az a hó­dolat, amely a korunk legnagyobb magyarja díszítőjelző­jében megnyilvánul. Egész életműve után most könyvével is azoknak a nagy magyaroknak nyomdokába lépett, akik a magyarság elhivatottságáról, tehetségéről és legnemesebb szándékairól az egész világ előtt í ényes tanúságot tettek. Az országépítő Szent István, az államszervező Szent László, a törökverő Hunyadi János, a világhírű humanista költő, Janus Pannonius, a tudós Szenczi Molnár Albert, a bíboros magyar Cicero, Pázmány Péter, a magyarság történelmi küldetését megéneklő Zrínyi Miklós, a szabadsághős il. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és a világ nagy zenésze, Liszt Ferenc után a lánglelkű Széchenyi 1st vánhoz hasonlóan a mi korunk legnagyobb magyarja, tör­ténelmi küldetésünk és hősi helytállásunk megszemélyesí­tője: valóban Mindszenty bíboros'. A RABNEMZETEK SZABADSÁGÁÉRT -November 1 1 -én a rabnemzetek országaiból származó ame­rikai polgárok, különböző csoportjai és más amerikaiak 56-an, tehát ugyanannyian, mint ahányan a Függetlenségi Nyilatkozatot aláírták, minden rabnemzet szabadságának biztosítását követelő nyilatkozatot adtak ki, amelynek célja a zsarnokság igájának a nép békés követelése és a sza­badság igazsága útján történő megszüntetése. A nyilatko­zók meggyőződése szerint: a szabadság és a hit Istenben az a kettős szírt, amelyen minden államnak alapulnia kell: ezek né Ikül nem lehet saját lobogó s a szabad nemzetek elvesztik létjogosultságukat és lelkűket; minden állam a néphez tartozik s a nép a maga és utódai érdekében jogo­sult a szabadság áldásaira. Warren Earl főbíró, Luce Boothe Clare követ megál'apításainak idézése után kijelen­tik. hogy a totalitárianus kommunizmust ellenzik, mert az a szabadság és a demokrácia ellensége. A szabadság a rendőrállam sebezhető pontja. A kommunizmus önmagái folyamatossá tevő zsarnokság és küzdelem a nép jogai ellen. A szabadság és zsarnokság összeférhetetlen. A szabadságot semmi sem helyettesítheti. Ezért a szabadság minden alap­vető részének (a szólás-, sajtó-, vallás-, különvélemény-, közlekedési, választási szabadságnak) legteljesebb helyreál­lítását sürgetik. Minden férfitől és nőtől, aki a szabadság hitvallását követi, együttműködést és anyagi támogatást kérnek, hogy a vasfüggöny mögött levelek, röpiratok útján, a szabad világban pedig a rádión, tele vízión és hírlapokon keresztül terjeszthessék a szabadság eszméit, amelyeket so­hasem győztek le s amelyek a XX. században is legyőzhe­­tetlenek. Nem Oroszország, vagy bármely más ország né­pével vitatkoznak, csak a kommunista diktatúra ellen har­colnak, amely a népet megfosztja saját szabadságától, pol­gárjogaitól és önkormányzatától. Magukévá teszik Lord Gerald elnök kijelentését, ame­lyet az Egyesült Nemzetek előtt tett: az igazság, egyenlőség és szabadság ismételt felkutatására vállalkozunk és öröm­mel köszöntjük a kolonializmus végét. A szabadság széllé me, a nemzeti érzés, a passzív ellenállás és a gyarmatosítás­sal szemben való ellenállás minden rabországban törhe­tetlen. Amint a Függetlenségi Nyilatkozat megtételének 200. évfordulójához közeledünk és olyan kiváló szabadságharco­sokra gondolunk, mint Lafayette, von Steuben, Kosciuszko, DeKalb és Pulaski tábornokok voltak, akik közül az utóbbi kettő a legnagyobb áldozatot hozta a csatatéren, a raborszá­gokból származó amerikai polgárok az Operation Free­dom mal egyetértésben adják ki a Szabadság Nyilatkoza­tát minden rabnép nevében mindenütt. Ez az első lépés a szabadság és demokrácia helyreállítására anélkül, hogy erőszakos eszközöket alkalmaznák, vagy felkelést szervez­nénk az önrendelkezési jog és végül a függetlenség kivívása érdekében. Az aláírók minden rabnemzet gazdasági, közművelő­dési, vallási és politikai felszabadítását sürgetik. Meggyőző­désük, hogy az emberi szabadság nem veszhet el. A Sza­badság Nyilatkozatának aláírói mindent elkövetnek, hogy azt a vasfüggöny mögött és az egész világon a legszélesebb körben ismertté teszik. MINDSZENTY BÍBOROS Az aláírók fele (28) a rabnemzetek fiai közül, másik fele (28) az Operation Freedom tagjai sorából való. Az előbbiek élén a nemzetiségi .bizottság (Nationalities Com­mittee) elnökének, Docheff Iván dr-nak, az utóbbiak élén az Operation Freedom elnökének, Lish Flamiltonnak az aláírása szerepel. A rabnemzeteket 2 bolgár, 3 kubai. 1 szlovák. I kaukázusi, 1 Lett, 5 ukrán, I román. 1 georgiai, 1 észt, 2 kozák, 2 horvát, 1 kelet német, 2 fehérorosz, 2 lit­ván, 3 magyar és 2 lengyel képviseli. A három magyar: Dr. Nicholas Nyaradi, Dr. András FF Pogány és William Róka. (Magyarul és helyesen: Nyárádi, Pogány és Róka.) Mert ,— ugyebár ,— ahhoz is minden nép fiának elvitatha­tatlan joga van, hogy nevét elferdítések nélkül, a jelen eset­ben tehát az ékezetek alkalmazásával használja. UJ ISKOLÁK ALAKULNAK - West Virginia állam Kanawha megyéjében a tanév elején az iskolai tan­könyvek tartalma és szövege miatt ellentétek támadtak a fundamenta lista szülők és a nevelésügyi hatóságok között. St. Albans iskolaszékének egyik tagja, Moore Alice és szá­mos falusi igehirdető vezetésével míozgalotn indult bizonyos tankönyvek iskolai használata ellen, mert azokat a funda­mentalista szülők keresztényelleneseknek, tekintélyellene­seknek és Amerika-elleneseknek találták. A tiltakozások eredménye az lett, hogy a kifogásolt tankönyveket eltávolí­­iották az iskolák könyvállványairól és Charleston egyik árér­­házában raktározták el őket. 90.000 darab tankönyv még mindig ott van. A tan vönyvek eltávolítása után polgári bi I zuíiságoi küldtek, ki a tartalom és a szöveg felülbírálási«' céljából. Ez a bizottság munkáját befejezte1 és jelentését is megtette. November 8-án az iskolaszék szavazással lígy döntött, hogy a tankönyveket vissza lehet vinni az osztá­lyokba. A mozgalom hívei azonban ebben a döntésben nem nyugodtak meg. Az illetékes szövetségi bírósághoz fordultak a kifogásolt tankönyvek használatána k eltiltása érdekében s amíg a döntést várják, egymásután szervezik meg a maguk új iskoláit, amelyekben a tanítást az amerikai lobogó előtt való tisztelgéssel kezdik, majd negyedórán át az Úr imádságát (a Miatyánkot) mondják, ' agy a Szentírás­ból olvasnak fel. Felekezeti vallásoktatást, nem végeznek, csak a gyermekeknek szóló szentírási történeteket ismertetik. St. Albans városában Armes Ruth asszony házának gará­zsát alakították át új iskolává. A garázs belsejét halvány­zöldre festették át. A cement padozaton 20 régi iskolai padot helyeztek el. A tanterem falónak közepén kis amerikai lobogót és az Egyesült Államok térképé t, oldalt, a falak mentén fémből készült könyvállványokat helyeztek el. Az utóbbiakon föglalnak helyet a 4„ 5. és 6. osztályosok hasz­nálatára szánt használt iskolai szövegkönyvek. A tanítás itt már egy hét óta folyik és megyeszerte hasonló új iskolák alakulnak: a vallási és nemzeti hagyományok védelmében. MENTSÜK MEG A MAGYAR BEVÁN­DORLÓK TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉSI EMLÉKEIT “ Az északamerikai magyarság teljes tör­ténetének megírása még mindig csak a jövő feladatai a magyarság igazi szerepével Amerika és Ka­nada közművelődésének kialakításában a történelmi köny­vek még mindig nem foglalkoznak. Mielőtt ezeket a hiányo­kat bárki pótolhatná, össze kell gyűjteni s meg kell őrizni a magyar bevándorlókra vonatkozó adatokat. Az adatok a történeti tanulmányok nyersanyagát biztosítják; ezek nélkül történetet írni nem lehet. Fontos tehát, hogy mindazokat a nyomtatásban megjelent, vagy kéziratban őrzött bizonyíté­kokat. amelyek a magyar bevándorlók felfogására és tevé­kenységére vonatkoznak, összegyűjtsük és olyan helyen he­lyezzük el, ahol azokat nyilvántartásba veszik, megőrzik és kutatások végzésére alkalmas módon állandóan készenlét­ben tartják: hozzáférhetőkké teszik. Elengedhetetlenül szük­séges, hogy ez minél előbb, még mielőtt ez az értékes anyag végérvényesen megsemmisülne, valóra váljék. A Minnesota egyetem tíz évvel ezelőtt bevándorló gyűjteményt (Immigrant Archives) létesített, amelyet újab­ban Bevándorlástörténeti Kutató Központ -nak neveztek el, hogy az, mint a könyvtári anyag gyűjtemény egyik része, a nemzetiségi anyag letétbehelyezésére szolgáljon. Azóta több mint 30.000 kötet, 2000 tekercs mikrofilm, közel 2000 láb hosszú (három millió oldal) kézirat és 130 hírlap gyűlt benne össze 22 különböző dél-, kelet- és közép-európai ere­detű nemzetiségi csoportra vonatkozóan. Ez az anyag szá­mos olyan tétel, tárgykör feldolgozásához, cikk és könyv megírásához nyújtott forrásanyagot, amely az Egyesült Ál­lamokban és Kanadában élő bevándorlók csoportjainak sze­repét világította meg Észak-Amerika történetében. A magyar amerikai gyűjtemény jelenleg 500 könyvet (mintegy 200 monográfiát és 100 emlék-kiadványt). 26 so­­rozat-újságcímet, valamint 7 kézirat-gyűjteményt foglal ma­gában. Az újságok közül csupán 6 érkezik meg ma is fo­érdeklődést felkeltő experimentum ez? . . . Az irodalmi kongresszusi estélyt, tehetségesen konferáló Karikás Cecilia, finomkezű miniaturistának is bizonyult a kiállításson. Az első ízben szereplő fényképészek közül — egyelőre csak magát a témát megrögzítő, de Ígéretes tehetségű Szent király Árpád és Miklós testvérek színes tablói állítottak meg körsétánkon, Zöld Géza magyaros témái, a felette jo megfigyelő Halászi Ildikó Szegénység’ c. mexikói témája, már most fotóművészre valló, egyetlen felvételével jelent­kezik, de nagyon előnyösen, akárcsak Halászi László is Rainy Day és I he old Monarch’ két szerencsésen kom­ponált nagyításával. Végül Gyimesy Kásás Ernő a rendező, elnök és festő szerepel egész sor vásznával. A tavaly is látott, valóban jó idejéből származó, Kerekes kút -ja el is adódott, de álta­lában, majdnem minden képe vevőre talált. Kivéve egy szép őszihangulatú — persze natura után festett — tanulmánya, csodálatosképpen mégsem talált vevőre. Pedig az is, mér­sékelten bár, de mai modorának festékmasszáktól duzzadó, szinte felületi kép oedemára mutató alkotása volt, melyet már nem is ecsettel készített, akárcsak a többi nemzetközie­­sen különleges avagy ala párisién felfogott témáit. .. Az erdélyi, nagy tehetségű és erejű fametsző alkotóról... Irnets Lászlóról, akinek művészetében van valami egyete­mesen és dramatizállan magyar — a legközelebb adódó al­kalomkor pótlólag írunk. Iyamatosan. A kéziratgyűjteményben Balogh Dezső (1938- 1965), Egri Lajos'- ,0,Cií? * ke^dőTT Baross Gábor Aid Society (St. Paul,'Minnesota, 189C'«970), a Working­mens Sick Benevolent and Educational Federation (Ave­­nel, N. I. Branch, 1922-1942), a Hungarian Reformed ( Lurch (Cleveland, Ohio, 1890-1944), a Hungarian Evangelical Reformed Conventus (Budapest, 1904-től kez­dődően) és a magyar miniszterelnökség levéltárának kiván­dorlásra vonatkozó (1895-től 1917-ig terjedő) iratai talál hatók meg. Az utolsó négy mikrofilmen van meg. Ez idő szerint az a törekvés, hogy a gyűjteményt olyan terjedemre bővítsék ki. air, yenben a tudósok az északamerikai ma­gyarság hiteles történetének megírásához szükséges és elég­séges ariV(ip'cl tíd '.Tatnak. A lenténb elmondottaknak megteieloeii kérjük az Egyesült Államok területén és Kanadában működő magyar közösségek támogatását a magyar bevándorlók örökségének megőrzésében. Azokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek régi em lékek, iratok, bizonyítékok birtokában vannak arra kérjük, helyezzék azokat, mielőtt tönkremenné­nek, vagy elkall ódnának, a Be vándorlástörténeti Kutató Központ gyűjteményébe. Naptárak , újsággyűjtemények, egyházközségi évfordulók albumai, emlékiratok, magánfel­­j jegyzések, családi iratok, magyar bevándorló szerzőktől szár­mazó, vagy a magyar bevándorlókról szóló könyvek — mind hasznosan és előnyösen egészítenék ki a magyar-amerikai gyűjteményt. A magyar-amerikai emlékek egyik legfontosabb faj­tája, amely a komoly megsemmisülés veszélyében forog, az újság. Mivel a hírközlő sajtótermék rendkívül könnyen meg­sérül, a legtöbb magyar-amerikai újság néhány éven belül megsemmisül és ezzel az Észak-Amerikában élő magyarok tevékenységéről tanéiskodó elsődleges forrás elveszik. Akinek birtokában van olyan anyag, amely a gyűjte­ményben elhelyezhető, vagy aki tud ilyenről, lépjen érint­kezésbe az Immigration History Research Center -rel (at University of Minnesota, 826 Berry Street, St. Paul, Min­nesota 55114, telefon: 612—373-5581), vagy közvetlenül a magyar-amerikai gyűjtemény tanácsadójával. Széplaki Jó zseffel (Acquisitions Division. 170 Wilson Library, Univer­sity of Minnesota, Minneapolis, Minnesota 55455, telefon: 612—573-7809). A CLEVELANDI MAGYAR ISKOLA -Az amerikai magyarság legnagyobb központjában régdia folyik magyar nyelven oktatás. A század elején és derekán több egyházközség (pl. a Szent Erzsébet, Szent Imre, Szent Margit, Szent János római katolikus magyar plébánia) mel­lett folyt rendszeres elemi iskolai tanítás. Sok helyen vasár­napi iskolák működtek, vagy egyesületi tanfolyamok terjesz­tették a magyar nyelvi és történeti alapismereteket. A kö­zép- és felsőfokú magyar oktatásra is történtek figyelemre méltó kezdeményezések. Napjainkban a nyugat-clevelandi magyar iskola 1958 óta megszakítás nélkül fejt ki rendsze­res tevékenységét. Tanulóinak száma 15 éven át évente 100- 130 volt. az 1973/74. tanévben 137-re emelkedett. Az iskola elemi és középfokú magyarságismereti anyagot tanít. A ta­nítást az elemi fokozaton 14 önkéntes, részben szakképzett tanerő végzi. A középiskolai fokozatban 4 tanerő működik. Ezek közül 2 otthoni egyetemen szerzett doktori oklevéllel. 2 otthoni főiskolai képesítéssel rendelkezik: egyik otthon is, ittkinn is éveken át egyetemen adott elő. Az utóbbi vezeté­sével a nyugat-clevelandi Magyar Iskola hétfő-esti előadá­saival párhuzamosan éveken keresztül egyetemi színvonalon szemináriumi tevékenység is folyt a magyar történelem, va­lamint a magyar nyelv és irodalom köréből. Ennek ered­ményeként jelent rpeg két évvel ezelőtt a Küldetés (A magyarság története), most pedig a “Magyar nyelv és iro­dalom 1825-ig’ című mű amelyet ifjak és öregek egyaránt sok haszonnal forgathatnak. Amikor a nemzetiségi művelő­dés szövetségi támogatásának elnyerése érdekében annyi nemes versengés támad, jó ezeket a tényeket leszögezni, hogy legalább az illetékesek tárgyilagosan figyelembe ve­hessék őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom