Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-09-05 / 34. szám

>1974. SZEPTEMBER 5. AZ ÚJSÁG 5. OLD At ZILAHY "MEGTÉRÉSE" AVAGY: “ITT A PIROS, HOL A LAJOS?“ Vass Ferenc humoreszkje Csempeszáju könnyeid hiába hullatod, jajgató kör­meid hiába Vafparják a falat — egy falat sem maradt itt belőle: Jaj, ő már nincs közöttünk! Se vöröstaréjú szélka­kasát, se napraforgó, szép szemét nem láthatod többé: Jaj, ő már nincs közöttünk! Ö már hazalohizott , sőt Zilo­­hizott”, hogy krisztusarcú találkozása legyen a ruszki kkal Magyarországon. A múlt elmúlt, s az arisztokrácia talpszaga már rég lekopott Zilahy nyelvéről. Óh, mennyit kapott és mennyit Ígért! Óh, mennyi kékvérű remény, és mennyi talpnyaló terv! Ott volt a Kitűnőek iskolájának a zseniális álma; bukott bárók, bukott grófok, bukott kormányok csemetéi ott sohasem buktak volna el — kitünően végeztek volna, hogy kitűnően vezethessék majd az országot Zilahy zebegényes szépségű elgondolása szerint. De, ime, egyet került, egyet for dúlt a szél, és ott ter­mettek a ruszkik. Krisztus-arcukkal együtt. Az ország el­veszett, de nem úgy Zilahy feje. Amikor a felszabadítok tetővel és tütüvel Debrecenbe értek, akkor Zilahy kacsa­lábon forgó eszében tüstént megfordult a gondolat: Deb­recenbe képe menni. Új Szélkakast kéne venni ... és ezzel Debrecenbe “zilohizott . Ott Vorosilov medvemancsú, ölelő hasára borult, és puszit nyomott szőrös fülébe, amely­nek cuppanásából a dicsőséges ruszki rögtön kihallotta, hogy ZiJabyv úgy szereti Krisztus-arcú katonáit, hogy az arisztokraták talpát már sohatöbbet nem fogja nyalni, ha­nem imájába fogja zárni kiakolbolintásuk boldog pillana tát, és nagy Sztálin hőseinek tiprozatos megérkezéséét. Vorosilov úgy megértette Zilahy lihegve dobogó szívét, högy haladéktalanul meghívta a debreceni Arany Bikában tartandó, dícsó'ségés1 születésnap tivornyára. V**’ ° Zilaby ' labízVa” “lohizótt peckesen nyikorgó krokó­­* dílbőr cipőjében az Arany Bika felé. Azonban alig lép egyet ai egyik mellék utcában alig kettőt, pláne hármat, mgg­­^Híszteltetésé' <* *j?éí)ől eléje dobban két devajgitárps to­’'röíc, “Stoj!” u‘- ‘ "Óh, Isten . . . azaz bocsá! . . . Alázatos tiszteletem, Krisztus-arcú továrisaim! pislognak Zilahy tágrafagyott orrlyukai. . “DÜVáj csaszi! visszhangzik a Lajos mellének sze­gezett puk-pük szagú barátságosság. Ennek‘már fele sem lahi , villan át Zilahy agyán egy fészekaljára való sűrű pislogás. En most pont Voro­silov marsallhoz lohizok , és ha nincs órám, még elkéshe­tek, akkor mi, lesz velem? mondja. De az egyik davajgitár tyúkmellű kilogásába lökődik, mireföl a mester egy mély maréknyi mosollyá kenődik. Ja vágy úgy? A császimat akarjátok, plík-pük torkolaté továrisaim ? Hát mért nem mondjátok? Tessék, itt van ketyegésével és szivem hozzátok bjí dobogásával együtt. 'll1 A felszabadítók zsebében elsüllyed az óra, de háma­­rqsan csakúgy tágulnak Zilahy füle lyukai, amint ezt hall­jak: “Davaj basmak! A mester az egyik ruszki beszédet:, cipőjére irányuló mutatóujjáról olvassa le, hogy kroko Milbőr topogóit kívánják. , Jaj, dicsőséges testvéreim, atyuskáim, továrisaim, sőt táta-továrisaim, csak azt ne! Csak a krokodilbőr cipőimet ne! kulcsolja hulló krokodilkönnyeit két összetett kezébe a mester. “Ha én most odaadom nektek a cipőimet, pláne mind a kettőt, akkor hogy paslézok nagy marsalltok győze­delmes színe elé?, az Arany Bikába? Zokniban? “Nyet!” jön a styeppeszagú vigasz a ruszkikból. Mert ide a zoknyik is ... ! Ide zoknyi! Mindegyik zoknyi! Akkor nem kell zoknyiban paslézni bele az Arany Bikába. “Akkor nem marad más rajtam, mint a nadrágom meg a kabátom! Jaj, hát azt akarjátok, hogy mezítláb, nadrág­ban és kabátban kocintsak a nagy Vorosilovvel? “Hát idevele nadrág és kabát is, akkor nem kell koc­­koc nadrágban és kabátban! “Óh, társain? és továrisaim elveimben és élveimben! „ Ha elveszitek nadrágomat és kabátomat, akkor ingben és gatyában kell elmennem az Arany Bikába. Az, hogy néz ' ki?” Davaj az ing és davaj a gyatya, akkor az nem néz ki!” A végén Zilahyt Ádámkosztüme legdomborúb b felé­be billentették, de ugyám, hogy kalimpáló alázata egészen Vorosilov Iába elé bukott. Szerencsére Vorosilov jobb oldalán ott ült Rákosi, aki letolmácsolta a nagy vezérnek a meztelen igazságot. “Ide figyelj, Rákóci! böfögte rá vodkaszagú parancsát az utolsó “kuruc -ra Vorosilov. Hozass ide rögtön egy üveg vodkát, és hozasd ide a két ruszki ruhafelszabadítót! Kis idő múlva ott támolygott a két ruhafelszabadító ruszki. “Davaj a tyúkmellű magyarszki továris ruhája! kapta torkon őket a nagy marsall csattogó nyelve. “Nadrág, cipő, kabát, gatya, ing, mind kaput, továris marsall. Klukk, klukk, elittuk. Ekkor a két kétlábú és Krisztus-arcú, olyan ruhát kapott, hogy a mai napig is arról koldulnának, ha Zilahy boldogmájú tiszteletére nyomban agyon nem löveti őket dia­dalmas marsalljuk. De hogy az elégtétel teljes legyen, Vo­rosilov ott helyben a Magyar-Orosz Kultúrtársaság elnökévé vállveregette Zilahyt. Zilahy nagy volt újra. Zilahy lahizott megint. Gya­korlott nyelvével most már addig-addig nyalta a krisztusarcú talpakat, amig valamilyen titokzatos nyavalya nem tört ki »— óh, nem a nyelvén! — hanem a tenyerén, amelyik ugyanis viszketni kezdett. Amikor megállapíttatott, hogy e viszketegsé^nék dollárszaga van, akkor Zilahy már tudta, hogy azt csak Amerikában lehet gyógyítani. Tehát Zilahy haladéktalanul Amerikába “zlohizott”, és mindkét tenyerét telegyógyította dollárral. De ő nemcsak gazdagságot akart, hanem dicsőséget is, méghozzá egy iro­dalmi Nöbel-díj képében. Megírta hát az “Ararát -ot, és miután pozdorjává pocskondiázta benne az arisztokráciát várt, várt, várt. De amikor az ármányos kapitalizmus csak nem terjesztette fel Nobel-díjra, akkor tágszemű fog­vicsorgással szélkakasa összes aranytojását egy svájci bank­ba helyezte, é visszapaslézott Magyarorzágra. hogy megmu­tassa a rothadó Nyugatnak, hogyha írni tán nem is tud Az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET és az ERDÉLYI FERENCES ATYÁK közös rendezésében az amerikai magyarság SZENT ISTVÁN ÜNNEPE 1974. szeptember 8-án, vasárnap KISASSZONY NAPJÁN (a Bolrlogságos Szűzanya születése napja) Á youngstowni Csiksomlyó kegyhelyén 517 SOUTH BELLE VISTA AVENUE YOUNGSTOWN. OHIO A Szent István Nap zarándokait a rendezőség már a délben kezdődő ünnepi szentmisére kéri és várja. Az ünnepi szentmisén a Mindszenty Kamarakórus Werner Alajos Mercedes-miséjét énekli, orgonán kísér Mózsi István, zon­goraművész. A szentmise után a rendezőség ebédről és frissítőkről gondoskodik. Délután 2:30 órakor körmenet, és szentségi áldás a szabadtéri oltáron, a hazafias ünnepség színhelyén, 3:00 órakor a hazafias ünnepség kezdete. Műsorvezető Ft. I örök Dezső, a yoüngsfowni Szent István egyházközség plébánosa, a Propaganda FIDEI egy­házmegyéi'' igazgatója, ^ MŰSOR: 1 >Tí.«<rait 1 /■. or:-- ! , ■ >i;ü ' AMERIKAI ÉS MAGYAR HIMNUSZ. ~ Előadja a Mindszenty Kamarakórus. MEGNYITÓ BESZÉD - Elmondja Laskó J. János, az Amerikai Magyar Katolikus Egylet elnöke. MÓZSI ISJVÁN: SZENT ISTVÁN HIMNUSZ. -Előadja Mózsi Etelka, énekművészná, kíséri a szerző, Mózsi István, zongoraművész. ÜNNEPI BESZÉD angol nyelven. — Elmondja Most Reverend William A. Hughes, a youngstowni egy­házmegye újonnan kinevezett segédpüspöke. MAGYARORSZÁG CÍMERE. - Vörösmarty Mihály költeménye Kodály Zoltán megzenésítésében. — Elő­adja a Mindszenty KamarákóruS; vezényel Alapi Endre, zongoraművész, ÜNNEPI BESZÉD magyar nyelven. — Elmondja Ft. Vitéz Baán O.F.M., a youngstowni Magyarok Nagy­asszonya egyházközség plébánosa, a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség amerikai elnöke. SZÉKELY HIMNUSZ. Előadja . Mózsi Etelka, ének­művésznő, kíséri Mózsi István, zongoraművész. MAGYAR DALLAMOK. —< Hegedűn előadja Bátori János, zongorán kíséri Szabó Elemérné. AMMER JÓZSEF: NEM, NEM, SOHA! - Előadja a a Mindszenty Kamarakórus, vezényel Alapi Endre, zongoraművész. ZÁRÓBESÉD. — Elmondja Ft. Dengl Miklós O.F.M., az Amerikai Magyar Katolikus Egylet lelki tanácsadója. BOLDOGASSZONY ANYÁNK. Énekli a közönség Clevelandból az autóbuszok reggel 10 órakor indulnak a Szent Imre egyházközségtől, 10:30 órakor a Szent Erzsé­bet és Szent Margit egyházközségtől. Az Amerikai Magyar Katolikus Egylet gondoskodik arról, hogy az autóbusz uta­zás Youngstownba és vissza, a résztvevőknek ne kerüljön többe, mint összesen 3.00 dollárba. A kedvezményes- autó­buszra jelentkezni telefonon Mrs. Vayda Margaret, alelnök­­nél (921-4151) vagy Szakái István, pénztárosnál (751-5243) lehet, szeptember 5, csütörtök éste 8 óráig. Az erdélyi Csíksomlyón évente kétszer jöttek a búcsú­sok a Szűzanyát tisztelni és oltalmát kérni: Pünkösdkor és Kisasszony Napján, szeptember 8-án. A youngstowni Csíksomlyón is, — ahol az idén a pün­kösdi búcsút a magyarság lelki vezére, Mindszenty Józsel bíboros atyánk vezette, a másik búcsúra, Kisasszony Napjára, szeptember 8-ra is szeretnénk amerikai magyar testvéreinket meghívni, Má ria tiszteletére. Az Amerikai Magyar Katolikus Egylet szokásos Szent István, apostoli királyunk ünnepét is azon a napon tartja meg itt a youngstowni Csíksomlyón, hogy azzal is felhívja figyelmünket erre a szentistváni örökségünkre, a Mária­­tiszteletre. (Praktikus szempontból azért is, hogy más Szent István királyunk tiszteletére rendezett ünnepségek naiatt a közönséget meg ne ossza!) már, de nyalni tud még, és hogy széprücskű nyelvével Ká dárékból kinyal még egy irodalmi Nobel-díjra való lelter­jesztést. Krisztus-arcú boldogsága mindkét tüdejében ottsipolt, amikor látta, hogy a felszabadítók még mindig Magyaror­szágon vannak, valószínűleg azért, hogy őt így köszönthes­sék: Lelkűnkből lelkeclzett, gyönyörű magzattyunk. Csakhogy vén orcádat mégegyszer láthattyi ink.” * * * Vass Ferenc ÁGYAS BOGAS HUMORESZKEK című könyve (augusztus) hónap végén készült el. A puha­kötésű példányok elővételben elkeltek. Egy tintakék vászonkötésű példány aranybetűkkel, 200 oldalas terjedelemben $4.90 lesz. Elővételben $4.00 plusz portó. Megrendelhető a szerző címén: Vass Ferenc 1654 Morton Ave., Los Angeles, California 90026. HOL VAGY, ISTVÁN KIRÁLY Kardinális úr szentbeszéde 1974. augusztus 20. Szent István király ünnepén. Becs, Pázmáneum. Kedves Magyarjaim! A hagyomáuyos augusztus 20-án ünnepeljük Szent István királyunkat, az ezeréves történelemnek legnagyobb magyarját és a mi szent hitünk térítő apostolát. Amikor ezt megállapítjuk, nem szabad felednünk azt. az emigrációnak, a nagy kísértésnek az idején propaganda folyik, különösen az Újvilágban Szent Istvánunknak az alakjával szemben. Hibáztatják azért, hogy a turáni és a szumír pogányságot elhagyta és a magyarok lelvették ép­pen annak a Nyugatnak a kereszténységét, amely olyan nem szépen viselkedett az őt is védő keresztény magyarság­gal szemben a tatár-, a török k löki jen és a jelen harmadik keleti áramlattal, a bolsevizmussal szemben. Sz okított a régi dicsőséggel és most ime, lám itt vagyunk a mi megaláz­tatásunknak a mélypontján. Mi megállapítjuk ezzel szemben, hogy mi a keresz­ténységet nem Nyugat-rokonszenvből vettük lel, nem is a Nyugat kedvéért tettük ezt. Mi, amint Szent István és őseink is vallották velünk együtt: Hiszünk az egy Istenben, hiszünk a Mindenható, I eremlő Atyában, a megváltó Jézus Krisztusban, a második személyben, és hiszünk a Szentlé­­lekben! Ez volt a mi nagy történelmi lépésünknek a rugója, de nem Nyugat maga volt az indító ók. Nem is a keresz­ténység az oka a mi mélypontunknak, hanem a keresztény­ség megfogyatkozása Nyugaton és nálunk. 1 Ne akarjanak az új pogánykodók bölcsebbek lenni Szent István és Szent László királyunknál. Ne akarjanak okosabbak lenni, mint a mi Inchofer szerint 55 szentünk, akik nemzetünk számára példák és a világ szá­mára is útmutatók. Ne akarjanak bölcsebbek lenni, mint a magyar múltban Hunyadi János, azután nagy királyaink, a szenteken túl III. JBéla, IV, Béla. Nagy Lajos, Mátyás királyunk és aztán sorjában azok, akik a nemzeti életnek korábbi mélypontján. 1532-ben Kőszegen, 1552-ben Dré-' gelynél, Egernél és I emesvárnnl és a két Zrínyi Miklós: a szigetvári és Csáktornyái Zrínyi Miklós, a téli hadjáratnak nagy vezére. Ne gondolják a magyarkodók, hogy ők valami eredeti tant hirdetnek. Amit őt hirdetnek, annak megvan már e múltja a magyar történelemben. Ott van a somogyi Kop­pány Szent István idejében, ott van utána 1046-ban Vata és ezeknek aZ áldozataik: Szent Gellért püspök, aki idegen földet hagyott e! a mi kereszténységünkért és a fölizgult és fölizgatott pogány nép áldozattá tette Beszter és Bőd püspököket, Szolnok ispánt. Aztán jött a tatárjárás után a második e löd -sorozatuk. A tatár jöttekor az őrszág befogadta a pogány és keresztény kúnokat, hogy ők is segítsenek véde­kezni. Aztán itt benn az általános félelemben és rettegésben az irtózatos tatár horda becsapott az országba, miután már legázolta Orosz- és Lengyelországot, Szilézia felé jött és 4-5 helyen tört be az országba. Akkor a kúnok is megza­varodtak, végül is a keresztényekből is részben visszaestek a pogányságba. Aztán elment a tatár, akkor önáluk a teljes pogány élet és a pogány erkölcs jött vissza. Történelmi sze­rencsétlenségünkre belőlük akadt egy király, Kún László, aki fegyelmezetlen volt és kún leányok, kún nők között töltötte az idejét. Maguk a kún férfiak 'ölték meg őt ilyen éleiben. Ez a Kún László is zászlótartó az új, Szent István­­ellenesek oldalán. Aztán jött tovább! Nem gondolják ezek az emberek, hogy hiszen az első kommunizmus, aztán a hillerizmus, a nyilasság és második kommunizmus épp oly pogány istentelenség, mint amit ők ma akarnak hirdetni és visszahozni? Mi azonban hálát adunk a mai szentmisében Istennek ama jóságáért, hogy Szent Istvánt adta nekünk. Őáltala pedig kaptuk az áldott Boldogasszonyt, Pátrónánkat, akihez válságos időkben mindig fölemelhettük imádságunkat. És ahogy Szent Bernál mondja róla: ' sohasem lehetett halla­ni, hogy bárki Hozzád folyamodott és meghallgatás nélkül ma radt volna”! Igaz, hogy mi rákerültünk egy szenvedéses útra, kevés az a nemzet, melynek ilyen keresztúlja akadt, mint a ma gyárnak. De tudjuk azt is, hogy nemcsak a mienk volt keserves, de Iám a mi pogány rokonaink, akik hatalmasab­bak voltak, kiterjedtebbek vo Itak, mint mi, elvesztek előttünk ugyanezen a földön, Attila a hunokkal és az avarok is csak 200 esztendő körül élték világukat itt. A magyarságnak a nagyobb fele visszamaradt keleten és csak a kisebbik rész jött ide és azok pogányságban elvesztek, a mongolok, ta­tárok által, hősies ellenállásban, de odalettek, amikor Ma­gyarország egymaga megmaradt a tatár-vész ellenére. Két­millió magyarból odalett 1.1 millió, de mi mégis élünk! Hálát adunk azért is, hogy mi tudunk a nemhibátlan Nyugat oldalán is találni olyasmit, amiért mi hálával tarto­zunk! Mi különbséget leszünk a világ hatalmai között és a világnak a népei között. A török időkben Buda felszabadítására népek jöttek. Mi magyarok magunk nehezebben tudtuk volna visszasze­rezni Budát, hiszen az 5.5 millió lakosból, illetőleg annak 80% -os magyarságából a török idők végén megmaradt a tiszta magyar népességből 1,160.000 magyar. Az első idők­ben sem volt elég ehhez az átjáró-házhoz, a Duna-me­­dencéhez a magyarság. Aztán itt volt az első világháború után — szégyenle­tes, amit tettek velünk a hatalmak, de nem szabad el­felejtenünk azokat a magyar gyermek-vonatokat, amelyek mentek évről-évre a Benelux-államokba, Belgiumba, Hol landiába és nagyon sok életet megmentettek. Aztán jött a második világháború. Amit a német katolikus Egyház tett, azt lehetetlen megindultság nélkül elbeszélni. Frings bíbo­ros neve jelenti azt, ami történt. Strich, Spellman, Heenän, sth. bíborosok. Nyugathoz tartoztak a pápák is: II. Szilveszter pápa is, aki a más nemzetnek kiszemelt szent koronát küldte el Szent Istvánnak, Asztriktól. Annyira megindította a jelen­tés. hogy azt mondotta: Én csak apostoli vagyok, de a ti királyotok valóságos apostol . IX. Szent Leó 1052-ben né­met eredete mellett is a Pozsonyt 2 hónapja ostromló III. Henrik császárt visszatérítette. Aztán a tatár után szegény IV. Béla királyunk kész volt elismerni Németországgal szemben hűbéri viszonyát, ha megsegíti a tatárok ellen. Nem segítette meg és ragaszkodott a hűbériséghez. II. Frigyes császár követelte a hűbériség megtartását IV. Bélától ►— és ahcgy Pauler magyar történész megírja — ha akkor nem lett volna IV. Ince pópa, aki keményen lépett fel II. Fri­gyes császárral szemben és így szerezte meg Magyarország­nak a függetlenséget, amit a legyöngült ország nem tudott volna megszerezni. Ezeket nem lehet elfelejteni, ez mind Nyugatról történt. III. Kallixtus pápa 1456-ban, Ka­­pisztrón János Hunyadi János oldalán. Aztán 12 pápa sorjában Magyarországot Nyugat vé­dőpajzsának deklarálta. Aztán XI. Boldog Ince Magyaror szag felszabadítója. Ha ő nincs és Széchényi György a prímás, Magyarországot pénz híján nem lehetett volna föl­szabadítani. Az utolsó keleti veszedelemmel szemben, ott volt XII. Pius pápa, aki úgy szerette a magyar nemzetet! Tehát így néz ki az igazság. A történelem az élet mes­tere. Akik a történelmi igazságot nézik, azok nem tévednek, de akik elhanyagolják, azok a tévedésnek az áldozatai. Esztergomba költözött Babits Mihály. Hányatott életű volt, de kiharcolta magának Isten kegyelmével a hitet ós mint hívő halt meg. Részben azért is ment Esztergomba, hogy a magyar történelmet ott kapja és abban éljen. Ő írja az egyik költeményében: Hol vagy István király, erős vessződ kellene ma is ennek a nemzetnek! Nemcsak a vesszője, de a példája is. Ebben van a nemzetnek az élete. Amen. Á SZABADULÁS UJ SZÁMA ELÉ Megjelent a SZABADULÁS legújabb száma! A Volt Magyar Politikai I'oglyok Szövetségének közlönyében Helcz Tibor, a Szövetség elnöke írta a vezércikket “Új me­­nikültek és az emigrációs jövő” címmel. Ebben ismerteti, hegy milyen munkát végez a menekültek érdekében a Me­nekültügyi Bizottság, mely a Szövetség keretében Stirling György vezetésével működik. A “Számvetés című beszámolóból képet kapunk a Szövetség szétágazó tevékenységéről az emigrációs élet min­den területén és arról, hogy a Szövetség tagjai mennyire vették ki részüket Mindszenty hercegprímás amerikai láto­gatásának ünnepélyessé tételéből. I ájékozódhatunk a cikk­ből a Szövetség sajtóosztályának működéséről is. Tollas Tibor Egy a milliókért címmel Szolzsenitzin Archipelago Gulag könyvéről ad méltatást és közli, hogy a szerző a magyar kiadás jogát a müncheni NEMZETŐR- nyomdának engedte át. A magyar fordítás Gulag Sziget­­csoportok címen rövidesen megjelenik és a kommunizmus embertelenségeinek megrázó dokumentuma mindenki szá­mára hozzáférhető lesz., Mindent összegezve, a SZABADULÁS, mely egyet­len összekötő kapöcs a világon szétszórtan élő volt magyar politikai foglyok közt, nemcsak a tagok számára jelent ér­dekes olvasnivalót, hanem tájékozódást nyújt mindazoknak is, akik az emigrációs kérdések iránt érdeklődnek. NEM JÓ PÉLDA Ford R. Gerald elnök hivatalba lépésekor nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormány részéről elengedhetetlen a takarékosságra való példamutatás. A Kongresszus lelkes tapssal helyeselt, úgy látszik azonban, hogy gyakorlatilag nem azonosítja magát a szövetségi kor­mánnyal, sem az elnökkel, mert a július elsejével kezdődő költségvetési évre a saját költségeit 708 millió $-ban állapí­totta meg. Ez az összeg 46.9 millióval több, mint amennyi az elmúlt évben a Kongresszusnak rendelkezésére állt. A költségvetési keretnek ez a jelentős (6.6%-os) emelése ép­penséggel nem jó példa. Ajándéknak, minden alkalomra vegye meg HÁMORY VÁRNAGY DALMA kiváló írónő HOLDRAKÉTA cimü, elbeszéléseket tartalmazó könyvét. Megrendelhető 6.50 $ előzetes beküldésével Musik Studio Marl 437 Marl, Wiener Str. 45. Erdg. 3. West Germany — Europe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom