Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-09-05 / 34. szám

4. OLDAL.

(

AZ ÚJSÁG

1074. SZEPTEMBER 5.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR NYELV IS IRODALOM

(Folytatás)

KIEGÉSZÍTŐ szemelvények

SZENT KATALIN LEGENDÁJÁBÓL

(1531)

Istennek kegyelmessége Es őneki dicsősége Igen nagy ő szenti kőzett,

Mert nekik anni jót szorzott,

Hogy mint Szent Pál megjelenti,

Haló ember nem értheti:

Mert mint fényes mennyországban, Gyézödelmes szentegyházban Élnek mennyei étkekvel,

Mondhatatlan örömekkel:

Azonképpen ez világban Vitézködő szentegyházban,

Míg világ világul leszen.

Nevek dicsőséges leszön.

(Esmég)

Álmát láta, mint azelőtt;

Mert láta egy szép mezőt,

Szép szíz Ieánt az mezőben,

Szép gyermeket ő ölében.

Mely két szem éj y oly szép vala,

Hogy az napnál fénesb vala.

f |;J

.1’ HÍ •• i ' ' <■.. ! :: -Katerina csodá Ikodék,

És hozjájok közelb lépék,

Hogy őket jobban láthatná És vígaságokat vallhatná.

Kit asszonyunk hogy meg láta.

Szent fiának ily szót monda: '

Én szerető fiam, Jézus,

Mi vagy menyben dicsőséges, lm Katherinát tekéntsd meg,

Ki szódnak mindenben enged .

Urunk Jézus megíelele,

Nagy víg szóval így beszélle:

Ez katerina immár kedves Nekem s igen kellemetes,

Mert azt látom, hogy megszépült.

Méltán énelőmben készült.

• És asszonyunk szíz Mária

Szóla szent fiának s monda:

Én jó fiam, azon kérlek,

Hogy tüled ilyet érdemljek,

Katerinát hozjád vegyed És jegyesöddé szerezjed.

Jézus monda szíz anyjának,

Ki igen jó lén Katberinának:

"Jó anyám, örülvén teszem,

Hogy őt jegyesemmé veszem És ennek jelenségére,

Ö neki tisztességére, lm, gyűrömet neki adom,

Öt jegyesemmé fogadom.

Mondván gyűrűjét kivevé És az szíz újábban tévé,

Neki ily beszédet mondván,

Ily szerrel megnyilatkozván:

Én szerető szép jegyesem,

Én választott jó kegyessem, lm látod dicsőségemet.

Ismerd meg már jegyesödet!

11 EMLÉK DAL MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLÁRA

1 ‘ (Az egyetlen elbeszélő költemény a magyár középkorból)

Néhai való jó Mátyás riálí Sok országokat te birál.

Nagy dicsérett akkoron valál.

Ellenségednek ellene állál.

Hatalmasságodat jelentéd,

Bécsnek bogy városát te megvennéd,

Ékes sereged ott féletéd,

Királi széked benne helheztetéd.

Németországot amikor kéványád.

Szent koronához választód És nagy sok részre basogatád,

Magyari uraknak tisztül mind elosztód.

Akkoron te lél oly igen drága,

Téged kéványa cseh Prága.

Meghervadozott szép zeld ága,

Nem kellemetes neki virága.

Terektől nerél ajándékokat,

Ne pusztítanád országokat,

Ne kergetnéd bassájokat,

Ne fenegetnéd ő császárokat. *

Igyekezel vala sok országokra És nagy hatalmas városokra,

A vízen álló Velencére És benne való beles olaszokra.

Magyarországnak fénes tikere.

És rettenetes bajnaka,

Numuroltaknak kies bajlaka,

Nagy ékességnek se te valál oka.

Nagy ékessége tisztességenknek. '

Nagy bátorsága félelmenknek, Á,

Ótalmazója magyar népnek:

. Rettenetes lél a lengyeleknek. _ ,

Kirótok kezett lél te hatalmas,

És nagy igyeknek diadalmas,

Néped kezett nagy bizodalmas,

Légy Úristennél immár nyugodalmas.

JANUS PANNONIUS: GUARINO TANULMÁNYAI

(Berczelly A. Károly fordítása)

I éged a szónokok és költők lánglelke tüzelt csak,

Mert aki ismeri őket, az ért mindenhez e földön.

T ölük ered nyelvünk, sok ezer szó régi szabálya És a beszéd lágy dallama, bája; de néha a csípős Szólás kell a vitában s ebben is ők a mi harcos Mestereink s még sok minden bölcs ismeretében, így a tudás négy ősi alapja: a számok, a hangok,

Mérték s csillagos ég bennük bomlik ki előttünk,

S annyi parancs, mely jóra tanít, de a háborodottán Küzdő szekták dogmatikája is általuk ismert.

Megmondják, hogy a renyhe anyag mint mozdul a szellem Forrongó erejétől s fényt vetnek, ha tanulsz, még Egyiptomra is (erre a vén Babylon gyakorolt nagy S ősi hatást (s Athénre, amelyre e fönti hatott. De Megfejtik, hogy a szellemek égilakók-e, a lélek Merre röpül, ha a test meghal s hogy hol van az Isten,

Kit mint főokot áldunk s létét egyre kutatjuk.

Nincs hát dísze különb s nemesebb a derék embernek S hozzá hasznosb is, mit az égi világ neki rendelt. Számtalan író könyvei közt csak a jót keresed, mert Új szépségek után törzs s éjjel-nappal a bűvös Mondatok őrlik ágyad, fölverve szívedben a Iángészt.

JANUS PANNONIUS: BÚCSÚ VÁRADTÓL

(Berczelly A. Károly fordítása)

A végtelen mezőket hó takarja S a zöld berekre is, hol lomb virított,

Most téli, zuzmarás lepel borul rá.

A Kőrös szép, de jobb, ha indulunk tán;

A vén Dunántúl vár már jó urunk is; l el hát az útra, társaim, siessünk!

f olyón, mocsáron át gyerünk előre;

A mély tavak fölött is jég feszül már S hol imbolygó ladikján félt a gazda,

Most bátran jár-kel, hetvenkedve vágtat S rugdossa tán a holt hullámok élét;

Fel h át az útra, társaim, siessünk!

A szél se hajtja úgy a fürge sajkát -—

(C sapkodhat hozzá még a gyors lapát is)

Ha bíboros vízén a lusta tónak Zefir szaladgál s fölborzolja bőrét, —

Mint kis szánkóm, ha jó lovak röpítik!

Fel hát az útra, társaim, siessünk!

Búcsúzom én, ti lanyhán buggyanó, dús Források is; nem terjeng kénszagú köd Fölöttetek. Be jó is volt szemünkre A timsós víz, mely csöndesen patakzik S még orrunkat se bántja tiszta gőze;

Hel hát az útra, társaim, siessünk

Isten veled, te régi-régi könyvtár,

Hol annyi hires írót ismertem meg.

Itt székel Főbusz is, mert régi helyét Elhagyta rég s a múzsák sem sietnek Kasztáliába, hűs erdőbe vissza.

Fel hát az útra, társaim, siessünk!

Búcsúzom tőletek, királyi szobrok,

A tűz sem foghatott ki rajtatok s a Nehéz romok sem Toppantottak össze,

Mikor vad lángok perzselték a várat S a füstfelbőtől elborult az égbolt;

Fel hát az útra, társaim, siessünk!

S te is, lovas király, rőt vértezetben.

Ki roppant bárdot markolsz harcra készen, Kinek márványövezte síri szobrát Kiverte egykor gyöngyöző verejték,

Szent László, oltalmazz s te légy vezérünk:

Fel hát az útra, társaim, siessünk!

JANUS PANNONIUS VÉGRENDELKEZÉSE

(Részlet tábori betegsége irtején írt költeményéből)

(Végh György fordítása)

Jól tudom, itt állok létemnek földi határán,

Napjaim száma betelt, szellemen el, tova száll.

Ó, egek! Ó, dombok! Pázsit borította mezőség!

Tükrös források! Lombkoszorúzta tetők!

Elhagylak titeket, ahogy elhagy az esti verőfény És nevemen kívül nem hagyok itt egyebet! ó jaj, bátyám és drága húgom mért nincs közelemben?

Nincs, ki befogja szemem, sírba tegye poromat. Édesanyám, lelkem, boldog vagy, hogy fiadat nem Kellett — drága halott — földbe helyezned előbb.

Jaj, mit is éreznék ha most itt kellene lenned,

Vagy ha sebes szárnyon jönne a bús híradás?

Adjatok egy viaszos táblát tüstént a kezembe,

Végső rendeletem hadd rovom én ide most.

Ott hántoljátok el majd engem, drága barátaim,

Merre a harmat alatt zöldéi a drága mező.

Árnyas völgyek ölén, viruló dúslombú berekben.

Ott a driád-ünnep kardala táncra hevít E elsuhanó fuvalom játékosan űzi a szellőt És a madár panaszát zengi az ágbogakon.

És hogy névtelenül ne feküdjem a sírnak a melyén,

Álljon e végső vers porladó csontjaimon:

Itt nyugszik Janus, ki először hozta az Is tér Partjaihoz Helikon zöldkoszorús szüzeit.

Ezt a címet legalább a halottnak hagyd meg. Irigység, Mert a kaján gáncsnak föld alatt nincs helye már.

JANUS PANNONIUS KÖLTŐI ÖNTUDATA

(Berczelly A. Károly fordítása)

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek S most Pannónia is ontja a szép dalokat.

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb s általa híres a föld!

JANUS PANNONIUS ÉDESANYJA HALÁLÁRÓL

(Részlet gyászdalából)

(Fordította Csorba Győző)

Semmi nagyobb boldogság nem volt alkonyatodban. Minthogy meglelted nálam az otthonodat.

Egyszer azon bajlódtál, hogy s mint tőltsed a kedvem, Máskor öreg kézzel szőtted a len-fonalat,

Mi g nem kezdte fonaljaidat Clotho szövögetni S végső lépteidet mérni a lábad elé.

Összeszaladt a rokonság mind, hallván a borús hírt,

Oly sok nő, hogy alig fértek a házba. Nehéz Szívvel sírtak a lányok. Nemrég gondviselőjük Voltál. S lányod már zárta zokogva szemed.

Én meg lankadt lelked nyájaskodva becéztem,

Kedvet színlelvén dugtam a bánatomat:

Nagy keserűségem ne növelje nagyobbra a kínod,

S látva szorongásom, hogy ne szorongj magad is.

Ám te anyám voltál még most is, e szörnyeteg órán S mondtad: jó a halál, élve maradt a fiad.

Már -már fátylasodó szemmel fürkészted az arcom S hűlő szád folyton súgta, motyogta nevem.

Aztán hirtelen elröppent jó lelked az égbe.

Dermedt tagjaid otthagyva az ágy melegén.

Drága anyám, ó, miért most távoztál el, a jóból,

Ó, most, most kellett volna, hogy élj, hogy örülj, Most, hogy boldognak láthattál, most viruláskor.

Most, hogy minden öröm része kijutna neked . . .

BORNEMISSZA PÉTER: SIRALMAS ÉNNÉKÖM

Siralmas énnéköm te tűled megválnom,

Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;

Vájjon s mikor leszön jó Budában Inkásom!

Az leiföldet bí rják az kevély nímötök,

Szerémségöt bírják az fene törökök.

Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

Engömet kergetnek az kevély némötök,

Engömet környülvettek az pogán törökök.

Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

Engöm eluntattak az magyari urak,

Kiízték közölök az egy igaz Istent.

Vájjon s mikor leszön jó Budáb an lakásom!

Legyön Isten hozzád, áldott Magyarország,

Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.

Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

Ez énököt szorzók jó Husztnak várában. Bornemissza Péter az ő víg kedvében.

Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom!

DICSÉRET

(A tordai névtelen költeménye 1544 bői)

Uram, Isten, magasságban,

Ki lakozol mennyországban,

I ekints reánk nyavalyánkban.

Mert vétkeztünk dolgainkban.

I adom, anyám nagy vétekben Fogott engem ő méhében,

Ki szüntelen forgott bűnben,

Ördög miatt nagy ínségben.

Jaj énnekem nyavalyásnak,

Ez világon elhagyottnak,

Vétkek miá elfáradtnak És Istentül megútáltnak.

Nem mondhatom bűntelennek,

Magam látom erőtlennek,

Isten ellen nagy vétettnek.

Örök kéntől megepedtnek.

Méltó vagyok kárhozatra,

Mert az Istent nagy haragra Indítottam bátran arra.

Nem gondoltam semmi jóra.

. , *" ; I. , ' . ' •, . . t , ■

Dögletes ,voIt életem,

Isten ellen míveletem,

Mert én neki nem engedtem,

Fertelmesül cselekedtem.

Semmi kétség, meg kell halnom.

Életemtől meg kell válnom,

Föld gyomrába kell szállanom,

Ot kell nékem megrothadnom.

Csontom széllel elhányatnak,

Testen rólok szakadoznak,

Ízről-ízre mardostatnak,

Férgek miatt rágattatnak.

Ezt magamról így értettem,

Életemet megérzettem;

Istenemet sem böcsültem,

Sőt még nevét sem tiszteltem.

Nagy kár nyitja füleimet,

Ha nem nézem Istenemet,

Ki nem nézi bűneimet,

De csak várja megtértemet.

Dicséretet kell mondanom,

Kitűi magam sem óhatom,

Istenemhez kell folyamnom,

Krisztus által néki szólnom.

Egy szép szűztűi jelenteték.

Ki atyjátúl bocsáttaték.

Szent LélektűI bocsáttaték,

Végre értünk születteték.

Reá vévé bűneimet,

Szent vállára vétkeimet,

Könnyebbíté én terhemet,

Örök kéntúl én Ielkemet.

Ez egy Krisztust én megfogtam,

Igaz hittel támaszkodtam,

Csak ő hozzá ragaszkodtam,

És ő benne megújultam.

Mert érettem kínzattaték, ‘ Szent orcája pökdösteték, Keresztfára függesztetek,

Végre értem megöleték.

Nyugszik lelkem én testemben, Krisztus felől igaz hitben, Szent atyjánál reménségem, Idvösségem nincs kétségben.

Ez szép Jézus mosogatja,

Szent vérével háborítja,-. Undok bűnöm rólam rontja, Szent atyjának bemutatja.

Kiről néki hálát adok.

Itt ez testben míg maradok, Dicséretet néki mondok.

Éjjel, nappal, míg szólhatok.

Ezer ötszáz negyvennégyben, Hideg ősznek kezdetiben.

Szent Ferencnek innepiben,

1 ordán szerzék ezt versekben.

A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA.

A

SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN.

m_

Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) J .00

Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar. .,

irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00

Katona József: Bánk bán (Kötve) ......... ;;f,,25

Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73

Kossányi József: Végtelen út (vász;onkötésbenj . 5.00

B. Kovács Fréda: Á Halhatatlan harcos ) IÍ f 1.00

Kőváry Károly: A turzovkai jelenések

(Szűz Mária-jelenések) 1.23

Márai Sándor: Föld, föld g.QO

Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00

Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00

Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarsát

története 12.00

Somogyi Ferenc dr.: Szent István,

a magyar nemzeti élet központjában 1 8Q

Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50

Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8,23

Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolakor^ (Tanulmány) fíjO

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50

Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50

Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50

Vaszary János: Tubák csodálatos életé 2.00

Wass Albert: Tavak könyve (mesé skönyy) , ’ L25

Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának

élete (Kötve) 7.00

i-íi .’í mnunojtdx« a mi>v t.vc ,1c-.iituj-.ruí'-'-i 1- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE

RENDELÉS

KÁRPÁT Publishing Co.

P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101

Megrendelem az alábbi könyveket: ;'u^

• '» ■ • * * • •; V» • ‘ f! • < •; f> í»» • 4 ' k U • íi- i> •' • « • 9

I v . ; i: /' V>; j.H i v“/F F> *i>d s'i y. • UsV'íi'i^

..................................................................................................‘vív

• ’; rí: '

! * ‘ '• ' ‘ 1 ■ > ; • r • y

A csekket mellékelem, U

Név: ......................................................................

Utca: ..........................................................................................................

Város: ................................................................................................

Állam:..................................................... Zip rod«: ........

1974. ÉVI TÁRSASUTAZÁSOK

New York—Budapest—New York ŐSZI TIJRA

Szept. 2-án Halmos János vezetésével . . $465*

KARÁCSONYI TÚRA

Dec. 16-án Molnár Péter vezetésével . . . $436*

Változás joga és szövetségi jóváhagyás fenntartva«

Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra.

IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE

JgJjT GROGER TRAVEL BUREAU

152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. /*4tílk&‘ Cleveland, Ohio 44114 - (216) 021-6036

DETROITI KÉPVISELŐNK:

VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394

1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, Ml 48236