Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-06-27 / 26. szám
SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue. Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3653 VOLUME 54. ÉVFOLYAM ~ NO. 26. SZÁM. 1974. JUNIUS 27. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent AZ AMERIKAI ÉS A KANADAI FEGYVERES ERŐK NÉLKÜLÖZHETETLENEK Az Ottawában aláírt áj NATO deklaráció mindenek előtt leszögezi, hogy az Atlanti Szövetség a tagállamok biztonságához nélkülözhetetlen és egyben legfőbb tényező, amely az enyhülési politikát lehetővé teszi. A szövetségesek ugyanakkor elismerik a deklarációban, hogy a közös védelem feltételeiben nagy változások mentek végbe az utolsó 10 évben. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között csaknem teljes stratégiai egyensúly alakult ki. És bár a szövetségesek változatlanul sebezhetők, a veszély jellege megváltozott, az európai védelem problémáját bonyolultabbá és nehezebbé tette. A deklaráció megái lapítja azonban, hogy az Egyesült Államok nukleáris elriasztó ereje továbbra is nélkülözhetetlen az Atlanti óceán mindkét oldalán. Ugyanígy nélkülözhetetlenek az amerikai és a kanadai fegyveres erők Európában. A szövetség európai tagállamai viszont vállalják a deklarációban, hogy gondoskodnak a megfelelő és szokványos nukleáris erőről, amely szükséges az esetleges támadás elriasztásához, adott esetben pedig annak visszaveréséhez. Az ottawai deklaráció világosan megállapítja az összefüggést az enyhülési politika és az elriasztó erő között. Az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy nem egyezik bele olyan helyzetbe, amelynek következtében a szövetségesek külső politikai és katonai nyomásnak lennének kitéve. Az Egyesült Államok vállalja tovább a deklarációban, hogy Európában olyan haderőt tart fenn, amely az elriasztó erőt hitelképessé teszi, adott esetben pedig elégséges az északatlanti térség védelméhez. Az egész deklarációt az együttműködés szelleme és a szívélyes hang jellemzi. A tagállamok ebben a szellemben vállalják a intenzív közreműködést és hitet tesznek a kölcsönös bizalomról. Mindez nem jogi formákban csomagolva történik, hanem egyszerűen következik abból a közös meg gyöződésből, hogy a mai világ katonai, politikai és gazda sági realitásai minden tagállamot egyaránt érintenek. Az októberi középkeleti háború, valamint az azt kö vető energia válság eseményei miatt az elmúlt hónapokban sok vita folyt a konzultáció kérdése körül és sokan arra számítottak, hogy az ottaw'ai ülésen is: nehézséget idéz elő. A külügyminiszterek ezeket a nehézségeket zárt üléseken meg oldották. Külön figyelemre méltó pontja a deklarációnak, hogy a tagállamok vállalják gazdaságpolitikájuk összehangolását, valamint az egymásközti gazdasági együttműködés tovább fejlesztését. A fejlődő országok felé pedig megértéssel fordulnak. Az Atlanti Szövetség deklarációja közvetve az Európai Biztonsági Konferenciára is utal, amelynek munkája elakadt, mert a Szovjetunió habozik elfogadni az emberi érintkezés nagyobb szabadságát, valamint a bizalom kiala kítását szolgáló olyan intézkedéseket, mint a hadgyakorla tok előzetes bejelentése és megfigyelők kölcsönös kiküldése. Az Atlanti Szövetség tagállamai ebben a helyzetben ismét hitet tettek a nyíltság mellett, amely a nemzetközi kapcsolatokban egyedül képes meghozni az igazi enyhülést. ELLENSÉGES PROPAGANDA Akik Európából visszatérnek, nem győzik hangoztatni, milyen nagy a drágaság mindenfelé. Egy amerikai' repülőtiszt ingyen repülést kapott egy teherszállító gépen Hamburgba, ahol néhány hetet kívánt feleségével együtt tölteni, de egy hét múlva visszajött, mert elfogyott a pénze. Érdekes az, bogy a nyugatnémet lapok erről nem írnak. Ellenben az amerikai újságok és a TV azt hangoztatja, hogy Amerikában az idős nyugdíjasok kénytelenek macska és kutyaeledelt enni, mert nem bírják az élelmiszer árakat megfi zetni. Különösen Jack Anderson, közismert tudósító vitriolba mártott tollal ír erről a hajmeresztő tényről. Nézzük csak, mi igaz ebből a hírből, amelynek szószerinti Ieközlése a legjobb propaganda anyag a moszkvai Pravdának, vagy a kubai újságoknak? A kutya és macska eledelek olyan méreg drágák, hogy az ember szinte csodálkozik azon, kinek áll módjában ma ezekkel az állatokat etetni. Ellenben egy tucat tojásért 49 cent, egy font csirkéért 39 cent, egy font darált marhahúsért 89 cent igazán nem elérhetetlen ár és még aki nyugdíjból, vagy közsegélyből él annak sem kell éheznie Amerikában. A televízión az egyik setétbőrű hölgy arról panaszkodik, hogy a villanyszámlája havi 130 dollár. Kérdezzük tisztelettel, vajon szükség van-e arra, hogy az egész házat kivilágítsuk? Jól tudjuk, hogy az európai és ázsiai emberek szinte automatikusan oltották le a villanyt, amikor egyik szobából a másikba mentek át. Igaz, hogy ma takarékoskodni kell a villannyal, mert felemelték az árát, de talán nem is árt az amerikai népnek, ha megtanul egy kicsit takarékoskodni. Miért kell a gyerekeknek, akik az iskolából kijönnek, kezükben coke-os üveget lobogtatni és azután a félig telt üveget eldobni, ha megúnták? Miért nem ihatnak a gyermekek tiszta, rendes ivóvizet, mint más országban. A tej árát is alaposan felemelték, de az sem elérhetetlen. Tényleg jó lesz megtanulni kevésbé tékozolni. A fiatal szülők a gyermekeknek a vendéglőben külön adagot rendelnek, amelybe a gyermek beleturkál és a nagyrésze az ételnek a szemétbe kerül. OTTHON IS, SZENT LÁSZLÓ NAPJÁN -Dicsérjük, magyarok, Szent László királyt. Bizony érdemli mi dícséretönket. Kegyelmes Szent László király Magyarországnak édes oltalma. Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fénességes csillag! 500 éves szavak ezek. amelyeket a XV. század végéről való magyar egyházi ének örökített meg, mégis talán a legidőszerűbbek ma is, 1974 június 27-én, Szent László nap ján, amikor a volt magyar királyi honvéd gyalogság és a külföldön élő magyarság védőszentjének, páratlan történeti küldetésünk tudatos vállalójának és a hősies magyar helytállás örökké ragyogó példájának emlékét idézzük. Ebben az évben Szent László napján kétszeresen ünnepelünk. Az idén március 14-én volt ugyanis 900 éve, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb jelentőségű, de mindinkább feledésbe menő nagy eseménye, a mogyoródi csata, Szent László kiváló hadvezéri tehetségével véglegesen eldöntötte a magyarság sorsát a Kárpátok medencéjében. A magyar jelen adottságainak és a magyar jövő lehetőségeinek aggódó vizsgálata közben ma erről az évfordulóról újra meg kell emlékeznünk. A jelen és a jövő ugyanis ugyanúgy a múltban gyökerezik, a hagyományok éltető talajából táplálkozik, akárcsak a fű, fa, virág gyökere a termőföld mélyéről szívja magába színét, erejét, illatát. Szent László mai ünnepén a mogyoródi csata 900. évfordulójának tükrében fel kell ismernünk azt a tényt, hogy a mi magyarságunk — színt, erőt, jellegzetességet adó i— termő talaja szellemi és erkölcsi téren ezeréves múltunk marad otthon is, ittkinn is. E nélkül a magyar múlt né Ikül nincs magyar jövő a Kárpátok medencéjében és nincs magyar élet Amerikában, vagy a földkerekség bármelyik sarkában. E nélkül a tudatos felismerés nélkül otthon is, itt kinn is kárba vész minden áldozat és minden törekvés, mert az eredmény sohasem lesz igazán magyar. (sf) A MOGYORÓD! CSATA — Szent László napján ebben az évben azért kell a mogyoródi csata emlékét újból felidéznünk, hogy történelmünk tanulságát könnyebben és világosabban felismerhessük. A csata történeti előzményeinek részletes ismertetése hosszúra nyúlna. El égedjünk meg tehát csupán két >— szorosan összefüggő — történeti tény hangsúlyozásával. Ezek közül az'egyik a keleti és nyugati trón öröklési rendszert Szent István óta tartó küzdelme, a másik pedig a németek Magyarország felé is terjeszkedni akaró nagyhatalmi törekvése. A magyarság keleti hagyományainak megfelelően arra törekedett, hogy uralkodóját az Árpádház legidősebb, vagy legrátermettebb férfi tagjában válassza meg. Ezzel a törekvéssel szemben az elsőszülött csak idegen, nyugati (német) támogatással számíthatott hatalmának biztosítására. A németek persze nem elvi, vagy atyafisági alapon vállalkoztak a nyugati örökösödési rendszer támogatására, hanem tisztán hatalmi politikájuk érvényesítése érdekében. Ennek szolgálatában 907-től 1074-ig 18 nagyobb pusztító hadjáratot zúdítottak Magyarországra. A Salamon király és Judit császárleány házassága révén akkoriban megvalósíthatónak látszó hűbéri viszony útjában csak a nemzeti szabadság és állami függetlenség hívei álltak. Vezetőjük a nándorfehérvári győztes, Géza herceg volt, akinek néhány évvel korábban a görög Nikétász I—■ a király mellőzésével .—■ a várat feladta. Salamon ezért most Géza megsemmisítésére tört. Géza először (1074 február 26-án) csatát vesztett, öccsének, Lászlónak és sógorának, Ottó morva hercegnek csapataival való egyesülése után azonban Mogyoródnál — Szent László hadvezéri tehetségével — fényes győzelmet aratott. Salamon hűbéres uralma három vármegyére korlátozódott. A magyar trónra Géza került, akinek Dukász Mihály kelet-római (görög) császár díszes koronát küldött, amely a mai Szent Korona alsó része. Magyarország a Nyugattal (Németországgal) szemben megőrizte állami önállóságát, nemzeti függetlenségét s ősei szabadságát. A mogyoródi csata ezért lett a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye: 900. évfordülóján a jelen adottságainak figyelembevételével jövőnk szolgálata szempontjából ezt az eredményt kell értékelnünk, hogy a csillagok között fénességes csillag , Szent László útmutatása nyomán Kelettel és Nyugattal szemben egyaránt szabadok, függetlenek és — otthon is, ittkinn is ,— magyarok maradhassunk. (sf) JERUZSÁLEM — Közvetlenül Nixon elnök közelkeleti békeútja után nem árt, ha szembe nézünk azzal a ténnyel, hogy az arab-izraeli kölcsönös megbékiilés legfőbb akadálya nem politikai, vagy gazdasági, hanem elsősorban vallási természetű adottság, amelyet Jeruzsálem városa jelent. Bármennyire különösnek tűnik is, a Jeruzsálemmel kapcsolatos vallásos érzelmek erősebbek, mint a politikai meggondolások és a gazdasági érdekek. ITTKINN IS A jeruzsálemi óváros szívében loglal helyet a szikla dómja, amelynek arany kupolatetőzete azt a helyet borítja be, ahonnan a muzulmánok hite szerint Mohammed a mennybe ment. Ez a dóm az izlám harmadik legnagyobb kegyhelye. Hozzá egészen közel áll Salamon királynak az ószövetségi Szentírásban sokat emlegetett híres templomából az a falrész, amely minden hívő zsidó számára nemcsak a régi dicsőség emléke Salamon király Kr. e. 955-től 915-ig tartó uralkodásának idejéből, hanem sírató fal néven zarándoklatok helye is. Az óvárosnak nevezett részein emelkedik á Szent Sír temploma is Krisztus temetkezési helye fölött, ahova r— és számos más szent helyre v— viszont a keresztény hívek milliói szoktak elzarándokoni. A jeruzsálemi óváros felett a főhatalomért igen régi küzdelem folyik, amely a keresztes hadjáratokkal kezdődött, legutóbb pedig az arabok és a zsidók között éleződött ki. Saudi Arabia királya, Faisal szerint a zsidóknak Jeruzsá lemhez sem vallási, sem történeti joguk nincs. Eban Abba volt izraeli külügyminiszter szerint viszont Jeruzsálem a zsidó nép bölcsője. Ezt az éles ellentétet fokozza Hussein jordán király kijelentése, amely szerint Jeruzsálemben csak egy főhatalom érvényesülhet. Ez azt jelenti, hogy Jeruzsálem nemzetközi varossá nyilvánítása is nehézségekbe ütközik. Pedig a közel-keleti béke kulcsa Jeruzsálem helyzetének megoldása. AZ OROSZ-KÍNAI HATÁRON - MoBlvé. ban és Pekingben kiszivárgott hírek szerint a szovjet-kínai határ mentén mindkét részről annyi csapategységet és nehéz fegyvert vontak össze, amennyit még a két ország közt fennforgó ellentét kirobbanása óta eltelt 15 éven át soha. A ovjet katonaság számát egy millióra becsülik. A kínaiak még ennél is többen vannak. Mindkét fél nukleáris fegyverzettel felszerelten figyeli a határon túl felvonuló csapatokat. Kérdés, meddig mehet ez összeütközés nélkül. A szovjet csapatok és fegyverek legerősebb összevonása Mongóliában, a szovjet csatlósállamában történt. Mongólia határától Peking és Észak-Kína ipari központja csak 600 mérföldnyi távolságra van. Az oroszok haderejüket Mongólia délkeleti részén mindössze 1200 mérföldnyi hosszúságban osztották el. Ezen az aránylag rövid szakaszon 35 hadosztály állomásozik tüzérséggel, tankokkal és nukleáris röppentyűkkel. A lovábbi 2800 mérföldes szovjet-kínai határt csupán 25 hadosztály őrzi. Moszkva a fokozott fesz ültségért Pekinget okolja. Peking ugyanis nem engedte szabadon a Sinkiang határában 3 hónappal ezelőtt elfogott szovjet helikopter személyzetét s nem engedi meg, hogy azzal a szovjet diplomaták, vagy a Vöröskereszt megbízottjai érintkezésbe lépjenek. Peking ráadásul még az egy évvel ezelőtt kinevezett új szovjet követet, llyichov Leonid külügyminiszterhelyettest sem hajlandó fogadni. Mindez joggal kelt aggodalmat. OROSZOK ÍRORSZÁGBAN - A-tyf»lyamán a Szovjetunió követséget állít fel Írország fővárosában. Az orosz követ Kaplin Anatole lesz, aki korábban Nyugat- Németország, Svédország és Norvégia fővárosában teljesített szolgálatot. A moszkvai ír 'követté Brennan Edward dr.-t nevezték ki. Az oroszok másfél millió $-t költenek az írországi követségre és 30 diplomatát akartak Dublinbe küldeni. Az ír kormány ezt a létszámot 12-re csökkentette. Azzal érvelt, hogy az ír követet mindössze 3 diplomata kísérte el Moszkvába. A dublini szovjet követség tagjainak teljes létszáma így is eléri majd az ötvenet. A nagyszámú titkár, segédhivatali tisztviselő s más alkalmazott soraiban — hír szerint ~ néhány KGB-tiszt is helyet foglal. Feltevés szerint az utóbbiaknak az lesz majd a feladatuk, hogy az ír forradalmi hadsereget pénzzel és fegyverrel lássák el. Az ír kormány ezért nem a legnagyobb elragadtatással szemléli a szovjet követség nagyvonalú dublini berendezkedését, amely a brit kémelhárító szolgálatnak is fejfájást okoz. A britek és az írek ugyanis útlevél nélkül közlekedhetnek egyik országból a másikba. Ez a helyzet lehetővé teszi, hogy a szovjet dublini követségén létesülő kémszolgálat ügynökei szabadon léphessék át az angol határt. Ezt az a szigorú követelmény sem küszöbölheti ki, amelynek értelmében a szovjet diplomaták a határ átlépésekor kötelesek diplomáciai útlevelüket felmutatni. Mindenesetre a britek éberen figyelik majd a túlméretezett új szovjet követség személyzetének minden lépését. MAGYAR TANSZÉK - A Kanadában működő Széchenyi I ársaság néhány hete körlevélben tájékoztatta a külföldön élő magyarságot, hogy az elmúlt tíz éven át milyen munkásságot fejtett ki közművelődési téren. Az egyetemek és főiskolák könyvtárainak közel 2000 válogatott jó magyar és magyar tárgyú könyvet juttatott. A kanadai közoktatási rendszerben elfogadtatta a magyar nyelv középfokú tantárgyként való beiktatását. Tanulmányi versenyeket rendezett és ösztöndíjakat adományozott. Mindezt azonban csak mintegy meí-OTTAWÁBAN az új deklaráció aláírásával ért véget a NAIO külügyminisztereinek konferenciája. Az új deklaráció célja az Allanti Szövetség újjáélesztése és a tagállam közötti kapcsolatok jövőbeli tisztázása. 1 Az alapelvi deklarációt Nixon elnök és a többi tagállam államfői ezen a héten, a brüsszeli csúcskonferencián írták alá. A dokumentum hangsúlyozza az Egyesült Államok és a többi tagállam közötti érintkezés szükségét, de azt nem teszi kötelezővé. Az alapelvei deklaráció megállapítja: A világbéke szempontjából fontos a NA I O tagállamok biztonsága, mert a varsói szerződés országaival csak úgy lehet az enyhülést megvalósítani, ha a NA10 erős marad. A dokumentum leszögezi: A NAI O szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Ál lamok haderejének egy része továbbra is Európában maiadjon. Kissinger külügyminiszter sajtókonferencián kijelentette: Az új d eklaráció azt jelenti, hogy a tagállamok felis merték közös sorsukat és együtt haladnak tovább. Még hozzátette: Nixon elnök a brüsszeli csúcskonferencián megvi tatja a többi tagállam vezetőivel a szövetség hosszútávú terveit és moszkvai látogatását. Kissinger egy kérdésre válaszolva közölte: "Nincs lehetőség arra, hogy Egyiptom nukleáris fegy Pereket fejleszthessen ki abból az anyagból, amit az Egyesült Államoktól kap. A francia külügyminiszter a konferencia után megái lapította: a résztvevők teljes mértékben egyetértésre jutottak. A brit kü lügyminiszter is hasonlóképpen nyilatkozott, amikor kijelentette: Az európaiak megértik az Egyesült Államok aggodalmát, majd annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kónferencia a legharmonikusabb légkör ben folyt le, ami változást jelent, mert a múltévben az Egye sült Államok és az európai országok között nézeteltérés volt a közel keleti kérdésben. NIXON ELNÖK az elmúlt hét szerdáján érkezett vissza középkeleti útjáról és azonnal tájékoztatta a kormány tagjait és a törvényhozás vezetőit az öt országot felölelő tapasztalatairól. A kongreszszusi vezetőket reggelin fogadta és később a kormány, il letve a Nemzetbiztonsági 1 anács tagjaival is találkozott. A tanácskozás után Robert Bird szenátor, a demokratapárti többség helyettes vezetője elmondotta, hogy az elnök részletesen beszámolt középkeleti útjáról és kitért az egyip tómmal és izraeliéi kötött nukleáris megállapodásokra is. Bírd hozzátette: Az utóbbiakkal nincs teljes mértékben megelégedve, de az elnök szavai bizonyos fokig megnyugtatták. A hazatérő elnököt Ford alelnök üdvözölte. Az üdvözlés után Nixon elnök kijelentette, hogy látogatása a tar tós béke felé vezető út kezdete volt. Azok a milliók, akik Kairóban és más közepkeleti fővárosokban üdvözöltek, bizalmat éreznek az Egyesült Ál lamok iránt és nem szabad őket cserben hagyni.” Nixon elnök ezen a héten részt vett a NATO brüsszeli csúcskonferenciáján és onnan Moszkvába utazott. lékesen tette, mert a tulajdonképpeni végső cél magyar tan szék létesítése volt. A Széchenyi Társaság tudniillik abból az alapvető megállapításból indult ki, hogy amikor a Magyarországot megcsonkító hihetetlenül igazságtalan békeszerződéseket előkészítették, egyetlenegy magyar tanszék sem volt ezen a földrészen s így ezeket a békeszerződéseket, helyesebben békeparancsokat félrevezető és helytelen tájékoztatások alapján hozták létre. A Széchenyi Társaság célját a közelmúltban szerencsés külső körülmények is előmozdították.. I rudeau miniszterelnök a nemzetiségi kultúrák intézményes támogatását kormányzati munkatervébe foglalta, hogy ,— mint mondta -— a nemzetiségi csoportok műveltségének értékeiben az egész Kanada osztozhassék. A kormány -— munkatervének megfelelően — helyesléssel fogadta a magyar tanszék létesítésének gondolatát és megígérte, hogy abban az esetben, ha a kanadai magyarság egységes fellépésével bebizonyítja, hogy a magyar tanszék felállítására valóban komoly igénye van, akkor a költségek nagyobb részét hajlandó vállalni. A Sz échenyi Társaság most újabb mozgalmat indított. Országos gyűjtést kezdett, amely szép sikerrel kecsegtet. Calgaryban Varga István dr., a körzeti gyűjtést végző szer vezet vezetője 25 önkéntes munkatársával mintegy 1000 magyar hozzájárulását biztosította. Ennél is többet mond az a páratlanul álló eredmény, hogy a megajánlások 50%-a máris befolyt. Ha másutt és továbbra ugyanígy folytatódik a munka, akkor az ontarioi Toronto egyetemén a magyar tanszék hamarosan megkezdheti működését. A nagy cél eléréséhez kisebb-nagyobb adományával bárki tevőlegesen is hozzájárulhat. Az országos gyűjtőhivatal (National Campaign Office) címe: 1134 ,—• 8th Avenue S. YV., Calgary, Alberta, Canada.
