Az Ujság, 1973 (53. évfolyam, 24-50. szám)

1973-12-20 / 49. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3633 1975. DECEMBER 20. EGYES SZÁM ARA: 20 cent KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK! minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek AZ ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala AZ ATOM ÉS A NAP A JÖVŐ IGAZI ENERGIA FORRÁSA Áz energiaválság problémájának sürgős megoldásával kapcsolatban eddig az Egye­sült Államokban a legjelentősebb lépés az volt, bogy a Szenátus egyhangúlag 20 mil­liárd dollárt szavazott meg a következő tízévre a kutató munkára. Ennek a kutató­munkának a célja a megteielő módszerek kifejlesztése, a napenergiájának és a bőid geotermális energiájának hasznosítására, a szén gázosítására és csepfólyósítására, kör­nyezetvédelmi szempontok figyelembe véte­lével, valamint az ország eddig kihasználat­lan energiaforrásainak a feltárására. A Szenátus által megszavazott törvény javaslat előkészítője Jackson demokratapár­­li szenátor, aki reméli, hogy Nixon elnök aláírásával majd törvényerőre emeli á ja­vaslatot. Közben a kormány máris tanulmányozza az Atomerő-Hatóság javaslatát, amelynek értelmében kutató és fejlesztési munkát, nukleáris erőmű-telepek építését tervezik a közeljövőben. A takarékosság mellett nagy érdeklődés­sel fordul a közvélemény a napenergia gya­korlati felhasználása felé. Ha ki lehet dol­gozni erre a gyakorlati módszereket, akkor nem vitás, hogy a berendezés költségeitől eltekintve, ez lesz a legolcsóbb energiaforrás. Az Egyesült Államokban ezt a kérdést, a legutóbbi időkig, inkább hoby -ként ke­zelték, annak ellenére, hogy már 1913-ban gyakorlatilag kimondták: a napenergiát fel lehet használni házak fűtésére. Jelenleg az egyik kongresszusi bizottság tanulmányozza a javaslatot, amelynek alap­ján az ország, éghajlati szempontból, kü­lönböző vidékein, a kormány költségére, több ezer házban soláris fűtő berendezés két állítanának fel. A ház lakói és tulajdonosai köteleznék magukat arra, hogy öt éven át végrehajtják a kért kísérleteket a berende­zésekkel, amelyek ezt követően, saját tulaj­donunkba mennének át. Az amerikai űrhajózási program bebizo nyitotta, hogy a soláris energiát nemcsak főzésre és fűtésre, hanem tárolható elektro­mos áram termelésére is fel lehel használni. Ezt a módszert eddig csak az űrkutatásban használták fel, de a szükség azt eredmé­nyezheti, hogy a módszer a mindennapi, földi használatban is sokkal hamarabb meghonosul majd, mint bárki is gondolta volna. Az amerikai társadalom hosszú időn át hozzászokott ahhoz, hogy nincs energia hiány és így érthető, hogy a jelenlegi korlá­tozásnak, valamint takarékossági intézkedé sefenek senki nem örül. De ugyanakkor ha­tározott a Szándéka a cél megvalósítására, hogy az ország ne legyen külföldi energia forrásoknak kiszolgáltatva. Es ennek érde­kében a technikai módszerek kidolgozása máris folyamatban van. A BETLEHEM! CSILLAG FÉNYÉNÉL -December 10-én múlt 25 éve, bogy az Egyesült Nemzetek Szervezete kiadta az emberi jogokról szóló egyetemes nyi latkozatát, amelyet a második világháború után három évvel az egész világ nagy megnyugvással és határtalan re­ménykedéssel fogadott, korszakalkotónak minősített. A nyi latkozat kiadásának negyedszázados évfordulóján a véle­mények már megoszlanak. Az egyházak világtanácsának főtitkára, Potter A. Philip. találóan állapította meg, hogy vannak, akik azt csak a jámbor szólamok jellegzetesen esz­ményi gyűjteményének tekintik és vannak, akik az emberi ség történetének jelentős mérföldkövéül ismerik el. Mindkét felfogásban sok igazság rejlik, amelynek alapja már a nyi­latkozat kiadásakor megmutatkozott. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének akkori 56 tagja közül ugyanis 8 a nyilat­kozatot elfogadó határozat meghozatalakor nem volt jelen. Az utóbbiak közt foglalt helyet a Szovjetunió, Saudi Aráivá és South Africa is. A közelmúlt eseményei világosan mu­tatják, hogy az emberi jogokat elsősorban azok az országok sértették meg, amelyek annak elfogadásakor távollétükkel tüntettek. Ennek okát a könnyen felismerhető világnézeti különbségben kell keresnünk. Az évlorcfulón azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy az emberi jogok megsértői közt sok más ország is megtalálható. Az RNS (Religious News (Ser vice) tudósítójának megállapítása szerint talán egyetlen ( ország sincs, amely kisebb-nagyobb mértékben meg ne sér­tette volna a 25 éves deklarációban biztosított valamelyik emberi jogot. A nyilatkozat 30 pontjának figyelmes olva­­' sása közben pedig arra is ráeszmélhetünk, hogy azokban semmi új sincs. A betlehemi csillag minden karácsony táján lokozottabban fel ■nk ragyogó fényénél az emberi jo- ! gok deklarációjának minden tételében a közel kétezeréves . kereszténység tanait, elveit ismerhetjük fel, azok megvaló­­| sításának útján tehát bármelyik ország csak akkor haladhat ógazán előbbit. íu. "... új üsrekerók, hanem a betlehemi csillag fényét követi. MAGYAR SÉRELMEK - j'A «abad világ««­bad magyarsága ne­vében az emberi jogok deklarációjának 25. évfordulóján az í Európai Szabad Magyar Kongresszus , az Észak-Ame­rikai Magyar Közös Külügyi Bizottság . a Dél-Amerikai Magyar Egyesület és az Ausztráliai Magyar Szövetség együttes megkereséssel fordult az Egyesült Nemzetek Em­beri Jogok Bizottságé -hoz. A beadvány a kiáltvány kia- J dásának 25. évfordulójára történő hivatkozással a magyar nép emberi jogainak sérelmeire hívja fel a figyelmet. Hang­súlyozza, hogy a magyar nép nem nyilváníthatja szabadon véleményét, nem alakíthat szabadon egyesületeket és 16 17 óta nem gyakorolhatja önrendelkezési jogát, mert azóta | nem volt szabad választás, ami nélkül nincs nemzeti élet 'és független állam . Az Emberi Jogok Bizottságától azt j kéri: l) tűzze napirendre a magyar nép jogfosztottságát, 2) hívja fel a szovjet és a magyarországi kormányzatot az Egyesült Nemzetek közgyűlésén 1956-ban hozott határoza-! tok betartására különös tekintettel arra, hogy a magyar nép nem gyakorolhatja önrendelkezési jogát és hogy a szovjet 1 jogtalanul katonai megszállás alatt tartja Magyarországot, j 3) mindezekről tegyen jelentést az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének. Sajnos, az aláírók maguk is tudatában vannak, hogy beadványuknak nem lesz más eredménye, mint az, hogy annak szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai megkapják. SORSKÉRDÉSEK - Az emberi jogok deklaráció­ja kiadásának 25. évforduló­ján, de arra való hivatkozás nélkül, a clevelandi Magyar Kongresszus (a XIII. Magyar Találkozó) is nyilatkozatban fejtette ki, hogy a magyarság egyetemességét érintő legidő­szerűbb sorskérdések megoldása érdekében mit kíván-, kér és követel. A nyilatkozat első négy pontja a szülőhaza sorskérdé­seivel foglalkozik: l) Az 1947 február 10-én megkötött párizsi békeszerződés, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1956-ban hozott 14 határozata alapján kö­veteli a Magyarországon állomásozó szovjetorosz haderő haladéktalan kivonulását, 2) Magyarország nemzetközi függetlenségének és teljes állami önállóságának, nemzeti szabadságának helyreállítását és biztosítását, 3) kéri a tria­noni és párizsi.békeszerződések igazságtalanságainak sür­gős kiküszöbölését és 4) követeli a magyar állampolgárok politikai jogainak demokratikus szabad választások útján történő gyakorolhatását. A nyilatkozat másik négy pontja már a magyarság emberi jogainak egyetemes elismerését és biztosítását szor­galmazna: 5) Mind Magyarországon, mind az utódállamok területén követeli a magyarság emberi jogainak, vallási, művelődési, gazdasági és politikai szabad életének nemzet­közi biztosítását, 6) kívánja a magyarság egységes szellemi fejlődésének, művelődési tevékenységének az országhatárok korlátozásai nélkül történő lehetővé tételét, 7) kéri a ma­' gyár népi és művelődési kisebbségek szerves együttműködé­sének nemzetközi biztosítását, valamint 8) a magyar nyelv megőrzésének és a magyar öntudat ápolásának lehetővé té­telét minden országban az Egyesült Nemzetek illetékes szervein keresztül is. A nyilatkozat szövegét angolul minden illetékes té­nyező megkapta és megkapja, sokat azonban ettől sem várhatunk. Ennek a nyilatkozatnak azonban egyetemesebb, átfogóbb szemléletén kívül van két igen értékes jellege: I) szakít a megrögzött magyar sérelmi (gravaminális) poli­tika beállítottságával és 2) olyan feladatokat is megjelöl, amelyeknek megoldása nem kizárólag másoktól, hanem elsősorban tőlünk, magyaroktól függ, ha élni tudunk az emberi jogok bennünket is mindenütt feltétlenül megillető gyakorlásával. Rajtunk — mindnyájunkon és magunkon — múlik, hogy a nyilatkozat -ból mikor, hogyan és mennyi valósul meg. Volenti ni hil difficile . (Aki akar, annak semmi sem nehéz.) 30 ÉV UTÁN _ Az emberi jogok deklarálásának 25. évfordulóján és a múlt nyá­ron Szombathelyen megrendezett második anyanyelvi kon­ferencia világraszóló jelentőségének ismételgetése közben kinek jutott volna eszébe, hogy 1945 december 10-én Szom­bathelyen szociális értekezlet zajlott le, amely a sokgyer­mekes elesett magyar családok intézményes, állami meg­segítését előmozdító nép- és családvédelmi törvény végre­hajtásának gyakorlati lehetőségeit kutatta? Kinek jutott volna eszébe, hogy a szóbanforgó törvényi Mindszentv József bíboros hercegprímás (akkor még Zalaegerszeg apát­plébánosa) már évekkel azelőtt a szociális Magyarország aranybullájá -nak nevezte? Es főként kinek jutott volna eszébe, hogy az értekezlet vezetője záróbeszédében az! mondta: Félreérthetnek, megalázhatnak, tisztségemtől, hír­nevemtől. szabadságomtól megfoszthatna*, "óié amíg élek, mindenütt szociális munkát végzek, mint a múltban, mert soha sehol senki meg nem tilthatja, hogy fajtámnak, elesett magyar véreimnek hűséges, szerény szolgája ne maradjak ? A régen elfelejtett, jelentéktelen évfordulóra mégis levelet hozott a posta. Az előbb idézett szöveg után * az é\ for­dulóra való minden utalás nélkül «— egyszerű közlés: Régi munkásságom szép emlékeit idéztük. A fenti idézet az én életem irányvonalát is jelentette, amiről < hála a jó Isten­nek — soha le nem tértem , pedig éigy jártam, mint sokan mások, nem termett babér számomra Vajon 50 év után mi, a szabad világban élő szabad magyarok, idézhetjük-e az idézetet és válaszolhatunk-e rá hasonló természetességgel? Számkivetettségünk 29., vagy 50. szent karácsonyán el­mondhatjuk-e, hogy zokszó né Ikül mindig azon a magyar úton jártunk, amelyre a betlehemi csillag fénye áradt? CSALÁDESZMÉNY - ] öbb mint három évtized­del a nép- és családvédel­­, mi alap létesítéséről intézkedő törvény meghozatala után a ! mai magyarországi kormány egészségügyi minisztere, dr. Szabó Zoltán is meg merte állapítani: A nemzet érdeke, hogy a családok több gyermeket vállaljanak, hogy a há­romgyermekes családeszmény terjedjen el. A mi család­eszményünk a 40-es évek elején ugyan a négy-gyermekes család volt, az idézett megállapítás tehát visszafejlődést mutat, mégis örömmel üdvözöljük a megvalósítása érdeké­ben hozott intézkedéseket. Mert ilyenek is történtek. Január 1 -tői kezdődően a bérből, vagy fizetésből élő anya az első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik és minden további gyermek után pedig 1000-1000 forint gyer­mekgondozási segélyt kap. A harmadik gyermek után ese­dékes 1000 forintot az az anya is megkapja, akinek már két nagyobb gyermeke van. A termelőszövetkezeti tagok gyer­mekgondozási segélyét 700, 800 és 900 forintra emelik. A családi pótlék (amelyet eredetileg vitéz Imrédy Béla kor­mánya vezetett be) 1971 június 1 -tői k ezdődően két gyer­mek után 100 forinttal növekszik. Az anyasági segély, amely gyermekenként 2500 forint, ezentúl minden szülő nőt megillet, akár keres, akár nem. A gyermekápolási táppénz, amely a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül igény­bevehető, hároméves korig 60, 6 éves korig 50 napra jár majd. A dolgozó anyák s a gyermekeiket egyedül nevelő apák az eddig őket megillető havonta egy fizetés-nélküli szabadnapon kívül egy 14 éven alúli gyermek után két. kettő után öt, három után pedig kilenc nap fizetéses pót szabadságot kapnak. A többgyermekes családok üdülési le­hetőségeit is növelik. FELBECSÜLETHETETLEN ÉRTÉK _ Bianchi John, aki most 19 éves és New Yorkban a városi egyetem Ber­nard Baruch College másodéves hallgatója, három és lél évvel ezelőtt kifutófiú volt az egyik üzletben, ahol heti 40 $-t keresett. Az üzletfelek udvarias kiszolgálása közben egyik barátjával gyakran versengett azon, hogy az éltes tieid Ethel asszony őt válassza, mert a kifutófiúk tőle min­dig 1 $ borravalót kaptak. Amikor az öregasszony megbe-AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ELNYOMÁSA ELLEN TILTAKOZOTT AZ AMSz ÉS AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG Az Erdélyi Bizottság és az Amerikai Magyar Szövetség együttesen tiltakoztak az erdélyi magyarság elnyomása ellen közös emlékiratukban, amelyet l‘l. Dr. Béky Zol­tán és I )i. I .öle I .ajos jutattak el Nixon elnökhöz és Kissinger külügyminiszterhez ( euucescu román államelnök látogatásakor. A memorandum a magyar intellektuellek szétszórását állami intézkedések által, a Bolyai magyar egyetem felszívását a Babes román kolozsvári egyetembe, és a hivatalo­­;an beismert magyartalnításl pellengérezté ki, és hivatkozott arra a tiltakozási hullám­ra, am íyet amerikai képviselők és szenáto­rok a múltban ézirányban. lökép az AMSz tájékoztató akciója eredményeképen kifej­tettek. Csak kulturális vonalón ért a tilta­kozás el némelyes eredményt, az alapne­­hézségek továbbra is fennállnak. Az emlékirat kiemelte, hogy a magyarok nem voltak későbbi bevándorlók Erdélybe, és hogy a románositásnak meg kell szűnnie mint hivatalos politikának, ha a békés együttélés a cél. Javasolta az emlékirat a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését Erdély­ben, és a kulturális autonómia megadását. Egy független magvar iskolaszisztémát, a Bolyai egyetem helyreállítását minimális lépésként kérte az emlékirat. Úgy szintén kérte, hogy az etnik struk­túráján Erdélynek ne változtassanak a ma­gyarság szétszórása által, és hogy az egye­temet végzett magyarok kaphassanak Er­­clélv magyarlakta részeiben állást, és a diá­kok mehessenek a *.oloz-svári egyetemre, és ne a Regálba tanulni. Mindkét szervezet annak a meggyőződé­sének aclott kifejezést, hogy Nixon elnök ezen javaslatokat elfogja juttatni Ceaucescu elnökhöz megbeszéléseik alkalmával. tegedett, a szükséges bevásárlásokat is el­végezte helyette. Nemcsak az árút szállította fel lakására, hanem a hideg ételeket is fel­melegítette neki, mert az öregasszony félt a tűzhelytől. Végül már mindennap meglá­togatta. Mindaddig, amíg az öregasszony önkívületi állapotba nem került, majd ez­után három hónapra, február 5-án el nem húnyt. A 81 éves asszony hagyatéki tárgya­lásán derült ki, hogy a borravaló bőkezű osztogatásának megvolt az alapja s ezt tel-, jes egészében a vele szemben mindig elő­zékeny Bianchi Johnra hagyta. A fiatal­ember váratlan öröksége 50.000 $ értékű, vagy talán még ennél is több, mert sok zá­logcédulát és elfénytelenedett ezüstöt is: magábanfoglal, amelynek valóságos értéke a név- és becsértéknél jóval magasabb le-! hét. Erkölcsi értéke azonban, mint az elő­zékenység jutalma, felbecsülhetetlen. RÉZ HELYETT ALUMINIUM -Az év elején a réz ára fontonként 50 cent­be került, újabban azonban I $ körül mo­zog'. Ez az áremelkedés komoly pénzverési kérdést vetett fel. A mostani árak figyelem­­bevé tel ével ugyanis a rézön (vényből vert cent nyersanyaga 0.7 centbe kerül. Az elő­állítási költség további 0.2 centet emészt fel. Minden cent tehát, amikor a pénzverdéből kikerül. 0.9 centjében van az államnak. A forgalombahozatallal együttjáró költségek már meghaladják a cent névértékét. Ha a réz ára tovább emelkedik, mint ahogy a je­lek mutatják s eléri fontonként az 1.50 $-t, akkor a centes váltópénz fémanyagának ér­téke maga egy cent, esetleg még ennél is több le.;z. Broo hs Ma rv, az államkincstár igazgatója Shultz P. George pénzügymi­niszterrel egyetértésben ezért felhatalmazást kért a Kongresszustól, hogy az egy centes váltópénzt réz helyett alumíniumból veret­hessék. Az aluminium jelenlegi ára fonton­­kint 50 cent. Egy font alumíniumból 500 darab egycentest lehetne verni, míg egy font rézből csupán 150 darab egy'-centes készít­hető. A réz centesekről az aluminium cente­sekre történő áttérés tehát igen előnyösnek látszik. Az aluminium váltópénz súlyra is lényegesen könnyebb lesz, mint a réz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom