Az Ujság, 1973 (53. évfolyam, 24-50. szám)
1973-09-13 / 35. szám
4, OLDALAZ ÚJSÁG 1975. SZEPTEMBER 13. ANGELAT AUTO BODY 6817 LORAIN AVE. Phone: 961-4725 Cleveland nyugati oldalának legrégibb magyar autójavító üzeme. Magyar tulajdonos: MAXIM ERNŐ LOVÁSZY - DOHÁR HKNTESÁKU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 267-7913 MENYHÁRT PLUMBING, HEATING & SUPPLY CO. AN OHIO CORPORATION PLUMBING - HEATING - SUPPLIES 6304 LORAIN AAE. 631-5519 5 CLEVELAND, OHIO 44102 SZAKÁCS R JÓZSEF 2942 CORYDON CLEVELAND HTS. • Plumbing and heating • I - Míiidervfájia' SZERELŐ fs FŰTÉSI MUNKA { ,ml . Jaltái é / Ui iminka egyaránt. 5 Telefon: 932-8510 HALLGASSA! AZ ÉS7AK OHIO MAGYAROK LEGKEDVESEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: tszak-Ohio Magyar Hangját MELYET ESTÉNKÉNT 7:50 ÓRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A WZAK—FM RÁDIÓ 93.1 MC-ÁN Zsténkint jelentkezünk Mríqyar Szívek Muzsikájával és r magyar szellemerkölcsi értékek őszinte tolmácsolásával. Munkatársak: Kossányi Mária, Kossányi Miklós. — ^Nt. Dömötör Tibor, Fáy Ferenc, Kálnoki-Kis Tibor, Kossányi lózseb Ft. Kővári Károly, Márfy Lóránt, Dr. Nádas János, VJehéz Ferenc, Prof. Oszlányi Róbert, Szeleczky Zita, VVass Albert.- FIZESSEN ELŐ! -AZ ÚJSÁG hetenkint jelenik meg. ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE -gátiakkal való harc helyett — felajánlották az angolszászoknak, hogy a kommunisták ellen vonulnak. A nyugatiak leszerelték őket. s ami ennél is rosszabb; a katonákat, fegyverük elvétele után, áthajtották az oroszok által elfoglalt területre. Amennyiben ez a hír igaz, úgy az angolszász államok nem tudják, mi a kommunizmus, nem tudják, kit segítettek győzelemre, s ezek után immár csak az segítene rajtunk, ha a koncon összevesznének. A háború befejezésére, illetve a kommunizmus győzelmére a helybeli orosz parancsnokság és a kommunista párt május 8-án tartott tüntető felvonulást, 9-ére pedig általános felvonulást és népgyűlést hirdettek. A népgyűlés az orosz parancsnokság előtt lesz, s azt is kidobolták, azon mindenkinek meg kell jelenni. A felvonuláson nem sokan vettek részt. Talán ugyanazok, akik a május elsején vonultak fel. A népgyűlésep azonban óriási tömeg jelent meg, Csongrád lakosságának nagy része. A kommunisták tehetetlensége akkor tűnt ki, amikor a magas állvány elé ért a felvonuló, handabandázó kis csapat, melynek fele cigányokból állt. Míg a nagy tömeg csendben, némán hallgatta végig a szónoklatokat (Túri, Nagy), a kommunista-cigány csoport állandóan éljenzett. Ezek Tamás Pál bácsival éppúgy éljeneztek a múltban, a nyilasok gyűlésein. Hozzá derüre-borura annyira éljeneztek, hogy az már a nevetségbe fűlt. Sokszor azt sem tudták, mit éljeneznek. Mikor valaki elkiáltotta magát: Le a fassizmussal, ez a csoport nem azt kiáltotta, le vele . hanem azt. hogy éljen . A népgyűlés tulajdonképpen kudarcot jelent a kommunizmus számára. Azonban az oroszoké a hatalom, s ezzel szemben tehetetlenül állunk. A lényeges: egyelőre vége a vérontásnak, vége a háborúnak. Ennek örömére Áldozócsütörtökön mi is Te Deumot tartottunk templomunkban. A kurucok tartottak ilyen Te Deumot a majtényi síkon: földre eresztett kopjákkal. Az éíniakarás s erő jele, amikor az ember csapások elviselésének kegyelméért ad hálát Istennek, s nemcsak a jót, de a rosszat is lelki javéra tudja fordítani. A szentbeszédben szóltam arról a békéről “quam mundus dare non potest, melyet a világ nem adhat”. Legyen meg köztünk a lelkek megbékélése, talál junki szeretetben egymásra. A pártvezetők, igazgatók, egyházi vezetők gyűlésén még inkább hangoztattam: legyen vége a bosszúnak; szeretettel és igazsággal tompítsuk itthon a pártharcot: a világbéke asztalánál pedig kapjon helyet az Egyház is, mert csak az evangéliumi szeretet alapján remélhető igazi béke a világon. HIVATALOS KÖRUTAM A DUNÁNTÚLON ' 1) A vizitátori kinevezés A szerzetesrendek az Egyház virágoskertjének egy-egy értékes virága. S- az Egyház és minden szerzetesrend különkülön, őrködik afölött, hogy ez a virág ne veszítsen szépségéből, értékéből. A ferencesrend szabályzata, demokratikus törvényei értelmében három évenkint állít új elöljáróságot a rendtaromány élére. A Rend főelőljárója, a Minister Generalis tárom évenkint küld más rendtartományból megbízottat amennyiben neki nem áll módjában a tartomány meglátogatása), aki minden rendházat végiglátogat, s a legfiatalabb aikustestvérfől kezdve föl a házfőnökig minden rendtaggal teszél, mindenkit kikérdez. Ilyen módon megismeri a rendagok életét, működését, a rendi szellemet, munkásságot, s tmennyiben valahol szükséges, úgy szerettei int, buzdít s az ?gész vonalon emeli a ferences szellemet. Ma, közvetlenül i háború után és mérhetetlen szenvedések közepette a tö•ökvilág magyar barátai lelkiségében kell küldetését betöltenie. A vizita alatt meg kell látogatnom azokat az egyházmegyei Főpásztorokat is, akiknek egyházmegyéjében a rendnek kolostora van. Köztük Mindszenty és Shvoy püspököket, akik ezekben a napokban tértek vissza a nyilasok sopronkőhidai fogságából. A szerzetesi életnek minden rendházban való felülvizsgálása, az összes könyvek átnézése, ellenőrzése, a munkakörök felülvizsgálása, a nagykáptalan levezetése, mindez rendi belügy s nem tartozik a nyilvánosság elé. Naplómban csupán egy esetben teszek ilyen kérdésről említést, a Mindszenty veszprémi püspökkel való eszmecsere folyamán. A nagy nyilvánosság elé tartozik azonban minden egyéb körülmény. A háború után közvetlenül végigjárni a Dunántúl városai nagyobb részét, sok óban ismerettel, mozzanattal gazdagítottak, melyek hasznosak lehetnek a ma történelmének behatóbb megismerése szempontjából. Az ügyek s események feljegyzésében lágy segítséget jelentett számomra P. K. titkárom. Vállalkoió szellemű fiatal ferencespap. Közvetlen a dunántúli háború után egyik társával Budapestről gyalog ment a somogymegyei Nagyatádra, hogy segítsen a lebombázott templom s rendház romjai eltakarításában. Ezért is kértem őt titkáromnak. A háború előtti viziták alkalmával a Vizitátor előre jelezte pontos érkezését s a szerzetesi család és a tertiáriusok — a rendi előírás szerint r— ünnepélyesen várták a templomajtónál. Ma minderről szó sem lehetett Egyedül a rendházak sorrendjét állapíthattam meg. de érkezésünk idejét csak körülbelül. Az országban a közlekedtsi eszköz a vonat s ezeknek több mint kilencven százaléké tehervonat. De ma a tehervonatok távolról sem mentek nenetrendszerűen. A tényleges helyzetet megvilágítja a következő eset: Egyik állomáson valaki az állomáselőljárónál érdeklődött a mai vonat érkezéséről. _ Talán félnap múlva megmondhatom — kapta a feleletet. — A vonat pár perc múlva befutott. __ Mit mondott az imént szólt az utas az állomásfőnökhöz: a vonat pontosan megérkezett. ,_, Ez még a tegnapi vonat —- kaptaa feleletet, — de uraságod “a mai” vonat érkezése felől édeklődött. Hogy az mikor fuf be, talán félnap múlva megudjuk. A tehervonatokból is csak túlkevés jrt és az is mind túlzsúfolt volt: épp azért sok kellemetlensében volt részünk. A fiatal titkár jó kedéllyel válllalt mindenkellemetlenséget, kalandot. (Folytatjuk ) N A P L O M 1944 oktöber 14-1947 május 29-ig P. Király Kelemen Ö.F.M. — Folytatás . -Ma még nem tudjuk, minő célt akar a kommunizmus a földosztással elérni. Általa eléri első célkitűzését: maga mellé állítja a szegényeket. De Csongrádon nem tudják az igénylők tíz százalékát kielégíteni. Ebből sok baj fog származni. Az első áldozat a derék esperes. Vargha esperes — állítólag — a bizottság előtt a sarló-kalapács hasonlatát emlegette. Amilyen szent ember, jó értelemben vette a szavakat, de a bizottság tagjai azokat fenyegetésnek vették s az esperes urat bebörtönözték. Ez kommunista istentelenség. Ha az izgatott állapotban az esperes urat el akarták volna tetetni, ezt megértettem volna. Á püspök el is helyezte, de akkor az esperes már a Csillagbörtönben sínylődött. Következő nap május elseje lévén, az esperes érdekében mit se lehetett tenni. Aznap a kommunisták hatósági parancsra és kiséret mellett megtartották előre nagynak hirdetett felvonulásukat. A csinnadrattára a csőcselék s természetesen a cigányok mindig csatlakoznak. A kubikusságnak csak kis száma vett részt a felvonulásban. Piroskavárost ,— érthetően — az ismert Pali bácsi vezette. Ahogy a csapat templomunk, rendházunk előtt elvonult, egyáltalán nem kellemetlenkedtek. Sőt akadtak köztük, akik a templom előtt kalapot emeltek, keresztet vetettek. Ezeknek a szegényeknek nagyobb kenyér kell családjuk számára s a felvonulásban résztvevőknek bizonyára ígértek is földet. Május 2-án kerestem fel a Eöldosztó Bizottságot. Közülük egy se volt plébánánkról; talán nem is csongrádiak. Nem álltam elő azonnal az esperes esetével, hanem megfelelő légkört óhajtottam teremteni. Arra hivatkoztam: mi ferencesek egyáltalán nem óhajtunk földet, de Veres Péter elnöknél érdeklődtem az iránt, hogy — amennyiben rendünk lemondana a plébániáról .— miképpen lehetne a helyzetet az utód számára megmenteni. Rosszalásukat fejezték ki amiatt, amiért Veres Péter elnökhöz mentem. Ök ismerik a piroskavárosi plébániát, hol kubikusaink sorsában osztozunk, valamint azt, hogy a szegények érdekében mennyit tettünk: ha hozzájuk fordultam volna, elsőnek hasították volna ki 0 rendeletekben biztosított területet. (Nem tudták, hogy ilyen ügyben elsőnek a püspököt kell felkeresnünk.) Most álltam elő az esperes úr esetével: előző helyén alig menekedett meg a nácik börtönéből, s a háború alatt milyen áldozatosan segített sebesülteken és szegényeken. A sarlókalapács szuvakat jó értelemben kezdtem magyarázni s hozzátettem, az esetnek Csongrádra vonatkozóan súlyostermészetű következményei lesznek. Egyszerre megmerevedett az arcuk. Szavaim után elnökük a legridegebben válaszolta : — Házfőnök atya, maga őrizze meg népszerűségét, de a másik ügybe ne akatkozzon. Helyben, az esperes székhelyén tehát mit sem lehet elérni. Más megoldást kell keresnünk. A belvárosi plébánián is más segítési élhetőségre gondolnak. A szegedi ügyész a közben Csongrádra visszatért N. hittanámak nemcsak ismerőse, hanem lekötelezettje. Az ügyészt a nyilas időben halálra keresték. A nógráclmegyei Lőrinci községben bujkált s a hittanár az által mentette meg életét, Dachautól, hogy egyik reverendáját adta neki. A hittanár tette által saját életét veszélyeztette. Az ügyész bizonyára ellenszolgáltatásul kiszabadítja az esperest. A hittanárnak megígértem: amennyiben csongrádi kísérletem eredménytelenül végződik, elkísérem Szegedre. Május 3-án indultunk. S hittanár csak olyan szekeret tudott szerezni, amelyen deszkaülés volt. Idejében akartunk Szegedre érkezni, azért a veszett hajtásban teljesen összetörve értünk célunkhoz. A hittanár csak valószínű” eredményt ért el. Ugyanis az ügyész jóindulatúan kezelt bizonyos ügyeket, amiért megfúrták. Önmagát is csak az által tudta nagyobb veszedelemtől megmenteni, hogy benyújtotta lemondását. Miután Szegedre érkezésünkig lemondását még mem fogadták el, mindent megtesz az esperes úr kiszabadítására. Addig is, míg az esperes kiszabadul, alsóvárosi hásfőnökünk vállalta az esperes étkeztetéséről való gondoskodást. (Akkor lehetséges volt még kívülről vállalni az elcsukottak étkeztetését.) * Mindjobban érezni a fővárosi kommunista pártnak a vidékre- gyakorolt hatását. Moszkva ügyes taktikával dolgozik: szerencsétlen magyarokkal viszi keresztül szándékát. Régi hibákat harsogtatva újítják fel az osztályharcot. Kormányunk pedig tehetetlen báb. Már Sághynak, a csongrádi kisgazdapárt képviselőjének lapjában is jelent meg osztályharc előmozdítására alkalmas híradás. Május 6-án azonban olyan rosszindulatú cikk jelent meg az iskolai nevelésről, melyet nem tudtam szó nélkül hagyni. Az esetből arra a következtetésre kellett jutnom: vagy a szerkesztőnek kell —^ politikai nyomásra lelkiismeretével ellentétes közléseket hozni, vagy pedig olyan egyének vannak a szerkesztőségben (maga a képviselő, laptulajdonos sokszor távol van), akik a kommunistáknál érdemeket akarnak szerezni. Mi lesz, ha ez a csúszómászó, gyáva lelkiség tovább terjed; ha a rosszakaratnak idejében nem állják útját? A képviselőnek küldött levelemben élesen mutattam rá az ilyen hamis tudósítások következményeire. Épp Csongrádon, hol a kommunistabarátság már az esperest juttatta börtönbe. Sághyval 9-én a népgyűlésen találkoztam: mentegetődzött, távollétében jelent meg a cikk és kiadta szerkesztőinek, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Május 8-án érkezett a hír Nyugatról: Németország letette a fegyvert. Mi lett Hitlerrel, Göbbels-szel, Rosenberggel s a többi vezetővel — még nem tudjuk. Ök is veszedelmet jelentettek, — ha kisebbet is, mint a kommunizmus. Hitler őrült volt. Talán keresztény ellenessége miatt nagyobb érőket vetett Nyugatra, mint a kommunisták ellen. A Nyugaton harcoló németek jobban látták a világveszedelmet, s a nyu* Vargha esperes Szegedről nemsokára kiszabadult, de helyéről később ismét börtönbe vetették. A sátáni kommunizmus az Egyház legjobb, legértékesebb papjait üldözi elsőnek. Előbbutóbb alighanem mindannyian börtönbe kerülünk, KOS KÁROLY: AZ ORSZÁGÉPITÖ i— Folytatás — A páncélos oda pillant s megsáppad: — A király, — s ugrik a nyeregből. A háta, megett néhány páncélos katona akkor állítja meg lovát. A legény áll, s egy fejjel nagyobb a királynál. S a király botjával egész erőből fejbevágja a legényt, az pedig hang nélkül, egész hosszában hanyatt esik a sárban. A király megfordul és ott áll Csanád. Annak mondja: —- Ez a disznó, ba felmosták, korbácsot kapjon. A munkás embereknek szól, akik futva gyülekeznek akkor oda: — Szólítsátok a gyermek apját. S jött is már egy nagy, vereshaju, szakállas rab, s jött jajgatva egy leketebaju, rongyos asszony. — Vigyétek baza a gyermeket. Úgy lehet, nem ball meg ... Akkor vette észre, hogy ott áll mellette a vajda özvegye is; szeme kitágulva, orcája mint a fal, s a király kicsit restelkedve mondja: •— Láthattad: azt a gyermeket bántotta az a nagy bitang. De megyek most innen, Asszonyom. S indult, keresztül a piacon, s egyenesen az ispán háza leié. A mesterek, pallérok, rabok, meg katonák, Walter pap, meg a két asszony most mind ott állottak a templomhely előtt az úton. Hang nélkül és moccanás nélkül és bámultak a király után, aki lassan, s kicsit biccentve ment a sáros piacon keresztül, s nyomában a legénye. A király a házba ment és bogy a lába megint nyílalni kezdett, ágyára dőlt le. Puha bőrcsizmáját lehúzta a legény és dunyhával takarta le a király lábát. Akkor jött nagy sietve az ispán: — A korbácsot megkapta a német. Főlegény volt. — Annál jobb. S a gyermek? — Nem tudok arról. Rab gyermek. De a páncélos portyát Woller úr küldötte előhadul. A comes is jő. — S üzente-é; mit végzett? — 1 uszt hozott a téli berényböl. — Főembert? — Tonuzoba feleségit, s két kicsi fiát. A király orcája megrándult. Lábához kapott: — Küldd az orvosbarátot... Alig hogy elment a királytól az orvosbarát megérkezett a páncélos zászló és Wolfer úr jött királyhoz. —' Túszt hoztál, hallom. A comes sáros volt és izzadt: — 1 onuzoba úr nem volt a berényben, s ember se sok; nem vártak, úgy lehet. Elhoztam Kát az asszonyt, s gyermekeket. De tizenkét legényemet vágták s nyílazfák lé. Azután tüzet vetettem a pogány szállásra. A túszokat küldjem-e ide? — Add az asszonyházba őket. Estebédhez a ikrály is a paoltás házban ment; és hogy az evést végezték, a vajda özvegye kérdezte a királytól: — Mit akarsz a besenyő asszonnyal s gyermekekkel. Uram? — Megt akarom szelídíteni Tonuzoba urat és Gellért püspök nyáját megszaporítani a besenyő nemzetséggel. -— Ezt akarod? —- Bizony ezt fogom tenni és semmi egyebet. Kinn harsant a toronyi őr kürtje. A király felfigyelt és Csanádnak szólt: — Tudd meg, ki jött? Csanád kiment és mind hallgattak most figyelmesen. Azután visszajött az ispán, s vele Vazulba Béla és Krátó kanonok, meg a bihari várnagy. Mind a hárman a király elé járultak és köszöntötték, s mind a hárman piszkosak voltak és izzadtak s a pap alig állott a lábán. Állottak hárman és vártak, s a király azt mondta a papnak: — Ülj le Krátó. S te beszélj elsőül, Béla öcsém. — A temesi szálláson értem 1 onuzoba urat, de szökött előlem. Haddal volt, tudom és én mindig a nyomában. Maga után csalt a homokba és esett az eső; s jó hogy,vigyáztam, mert az ő serege egyre nőtt s szaporodott. Tegnap azután felkanyarodott a Marosnak, és ma hajnalban átkelt a vizen, s mi mindenütt a nyomán. De azután egyszerre visszacsapott. Sokan voltak és bárom oldalról csaptak reánk. Fél turmát vesztettem, de kicsúsztam. Nem üldözött, s ezt nem értem, hanem egyszerre seregestül megfordult s tovább futott. Akkor találkoztam a bihari várnaggyal és őket kisértem ide uram. A király a papnak intett: .— Mit hoztál kanonok? — A püspök úr üzenetét. És szomorú az, mert vasárnapon senki misére nem jött a várba és üres volt a templom. Keresztelni pedig egyetlen várbeli asszony hozott, gyermeket. S a püspök gyötri magát és imádkozik és a várból nem mehet ki a tanyákra, a népek közé, mert a portyák rossz híreket hoztak a tartományból. Ä Kőrös torkánál és az erdőelvi begyek alján avarok mozgolódnak és a pusztai népek azt beszélik, bogy I onuzoba vezír minden besenyőt lóra parancsolt, s fegyverbe. Az Ond törzsi urak nyughatatlanok és a népek nem mozdulnak a szállásokról és idegen csavargók kerülgetik a várat. S Imre herceg azt üzeni, hogy zászlójával a várban marad, amíg a király mást nem parancsol. — Te Biharvárból jösz. Mit láttál a pusztán? — Semmit uram. A pusztaság pusztaság és én nem láttam jöttünkben csak néhány csordát, juhokat, meg pásztorembereket. De a várnagy hajszolt minket, s úgy gondolom, félt; azért alig pihentünk. Én pedig elmondtam az ispán üzenetét és a püspök úrét és az Imre hercegét is, Uram. A király a várnagyhoz fordult: v — S te mit szólasz? — Kisértem a papot, uram parancsából és szerencsésen itt vagyok vele. — S a pusztán te is azt láttad, amit e papi ember? <=> Folytatjuk i=i ’ - - 3 Mellékeltem küldök-------— dollárt AZ ÚJSÁG előfizetésére. Előfizetésem lejár: 19-------év--------------hó---------------n Előfizetés egy évre $10.00, félévre $6.00 Régi előfizető E) Üj előfizető l_! i levem: .............................................-.................................................................. Utca, hózszám: ........................ ................................................... Város: .................................................................................................. Állom:...........••••’............ Zipcode:..................... * Kérjük poaíosaji és olvashatóan hitéltem •
