Az Ujság, 1972 (52. évfolyam, 3-41. szám)

1972-09-14 / 35. szám

2. OLD AI] AZ ÚJSÁG 1072. SZEPTEMBER 14. AZ ÚJSÁG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön Weekly except two weeks during the guramei Kiadó — Publishers KÁRPÁT PUBLISHING CO. INC, 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 p.O, Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (210) 696-3635 Fűszerkesztő — Editor in Chief K ÖTÁ I ZOLTÁN Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Egy évié--------------$10,00 For one year Fél évié -------------- $6.00 For 6 months Egyes szám ----------- $0.20 Each copy---­$10.00 $6.00 $0.20 BÜSZKESÉGÜNK: IFJÚSÁGUNK Mutasd meg gyermekedet és megmondom, rndyen jó magyar vagy! ” J (Nyíró) DR, FORGÁCS PÉTER ÉS PAPP KLÁRA Előző számunkban közöltük a bírt, bogy dr. Forgách Péter orvos augusztus 19-én vezette oltárhoz Papp Klára tanárnőt. Most arról számolhatunk be, hogy az ifjú pár cle­velandi esküvőjéről a bu ffalói COURIER-EXPRESS négy­hasábos színes tudósítást hozott, amelynek szerzője God­dard Grace. A tudósítás nemcsak a szertartást s annak vég­zőit, résztvevőit mutatja be szokatlan részletességgel, hanem a festői szépségű magyar női és férfi ru hákat is tüzetesen leírja. Az esketési szertartást három magyar pap, Ft. Ge­rencsér István, a buffaloi piarista középiskola igazgatója, Ft, Papp László, a budapesti Pro Hungária piarista gim­názium igazgatója (a menyasszony nagybátyja) és Ft. Kölley György németországi cserkésztiszt végezte. Az esküvőn messze vidékekről is nagyon sokan jelentek meg. Bodnár Gábor cserkészszövetségi ügyvezető elnök vezetésével több mint 200 cserkészleány és cserkészfiú is kivonult. Papp Klára, az eggertsvillei St. Benedict iskola taná­ra, dr. Papp Gábornak, a clevelandi magyar iskolamozga­lom vezetőjének és feleségének, született Hokky Katalinnak második leánya, aki elemiiskolai tanulmányainak kitűnő eredménnyel történt elvégzése utón ugyancsak kiváló ered­ménnyel a clevelandi St. Joseph Academy növendékeként érettségizett. Tanulmányait a John Carroll egyetemen foly­tatta és fejezte be, ahol ez év tavaszán szerzett bachelori ' fokozatot. Emellett a cserkészetben kimagasló értékű tevé­kenységet fejtett ki. A 34. számú Zrínyi Ilona leánycser­készcsapat minden munkájában állandóan az élen járt. Elvégezte a magyar iskolát is, amelynek később tanítója lett. A Western Reserve University magyar művelődéstör­téneti tanfolyamán Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár egyik legkiválóbb hallgatója volt. Kitüntetéssel végzett. A Magyarságismereti Kollégiumnak alapító rendes tagja. 1968-ban megválasztják az MHBK bálkirálynőnek. Számos magyar ünnepségen szerepel, szaval. L)r. Forgách Péter orvos dr. Forgách Vilmos washing­toni (Pa.) szakorvos és felesége fia, középiskolai tanulmá­nyait a buffaloi piarista középiskolában végezte. Az érett­ségit is ott szerezte meg. Mindvégig kitűnő tanuló volt. Egyetemi tanulmányait a Notre Dame Universityn kezdte és a University of Georgia orvosi karán, Augustában, fe­jezte be. Orvosdoktori oklevelét is ott szerezte meg. A cser­készetben, amióta szüleivel 1956 után Amerikába érkezett, állandóan lelkesedéssel és sok sikerrel vett részt. A cleve­landi cserkészek által rendezett március 15-i nagy ünnep­ségen ő volt az ifjúság szónoka. Meglátásaival és találó megállapításaival méltán vonta magára a magyarság ér­deklődését. Amikor az ifjú magyar házaspárnak sok szerencsét és boldogságot kívánunk, eddigi eredményeikhez szívből gra­tulálunk, reméljük, hogy kiváló tehetségükkel, szorgalmuk­"SZENVEDÉS AZ ISTEN KÖLTÉSZETE, AZOKRA MÉRI, AKIKET SZERET!" (ifj. Wisnyowszky János) Farkas Géza barátomnál lakom. Ö a clevelan di góbék kürtössel koronázott császára. Egyik vasárnap délután, ami­kor olyan litániás hangúlat szádja meg az embert —- édes jó Istenem, Vecsernyére szól a harang — kint ültünk a kertben. A Szent Erzsébet toronyórája hatot kongatott, amikor Géza barátom, a csíki góbé, miután a háborús költészetről beszélgettünk, felállott, hogy pár perc múltán egy kis füzetecskével térjen vissza: Emlékül a hadifogság napjaiból.” Ez a címlap felírása. Aki csinálta és gyönyörű ma­gyaros motívumokkal cizelált rajzokkal ellátta, csak művész ember lehetett. Hogy azokba az emberi méltóságot földig alázó vérbosszús napokban, honnan tudott sárga és okker kék festékhez jutni, papírhoz és írószerhez, amikor az ■ Egyesült Keresztes Vitézek’ — még a zsebekben talált toilet-papír céljára őrzött újság foszlányokat is elszedték —i természetesen megfelelő ütlegek kíséretében »—* az isme­retlenségbe eltűnt szerző titkai Belelapoztam a füzetecskébe, amit Farkas Géza na­gyon okosan, mint számára felbecsülhetetlen értékű ere klyét őriz. Megütötte szememet a Kibirjuk-e? című vers! Drót­kerítés és féloldal ra dűlő falusi sírkereszt. Zárójelben a vers kezdése előtt. (Nem lehet leírni, hogy mennyit szen­vedtünk. Valaki mégis megpróbálja.) Krasznojarksz barakktáborának egyik priccsén 1917. június 25-én lehelte ki lelkét az I. világháború magyar ka­tona-költője, Gyóni Géza. Ki ne emlékezne a Csak egy éjszakára küldjétek el őket valamint a Levelek a kálvá­riáról című verseire? Ifjú Wisnyovszky János névvel szignált “Emlékül a hadifogság napjaiból 1945 címmel ellátott és Farkas Géza fogolytaársának ajánlott verses füzetecskében a költő meg­próbálta rögzíteni az embertelenséget, amit a magukat Ke­resztes Vitézeknek nevező, kultúr nyugat győztesei a fegy­vertelen. fogságukba került kiszolgáltatott hadifoglyokkal elkövettek. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ifj. Wisnyovszky, egykori honvédbajtársam, költészete mint verselés tech­nikailag messze elmarad Gyóni Gézáétól. Nem is arról van szó, hogy az általam soha nem ismert hadifogoly költőt fel­magasztaljam. Csupán azt akarom bizonyítani, hogy a 11. világháború hadba szólított magyarjai között is voltak, akik írtak! Megírták és rímbe sorolták a magyar honvéd, hősi kiállását. A harctér mérhetetlen szenvedését. Ázsia félvad bolsi hordájának vadállati kegyetlen harcmodorát! Én ma­gam is mint 19. könnyű hadosztályhoz vezényelt, a Tábori Újság munkatársa nem egy ilyen verset olvastam, amit a lö­vészárkok vagy támpontok katonája írt és küldött. Sajnos ezek elvesztek! Ha maradt is belőlük egypár a Tábori Új­ságban. ami az előnyomuló ellenséges hadsereg kezébe ke­rült, íróikat — mint v. Derecskey László századost, aki Pa­csirta a drótakadályon című kis sokszorosított verses füze­­tecskét szerkesztette, — Rákosi parancsára háromórás tár­gyalás után Miskolcon felakasztották. Tudom, hogy odahaza a kommunista lakájok, Moszk­va hűséges kiszolgálói, mindent ami a II . világháború hon­véd hőseire vonatkozott, akár írásban vagy egyéb megnyil­vánulásokban irgalmatlanul elpusztítottak. Egy nemzet ré­szesült agymosásban. Hős csak az ártatlan hófehérlelkű magyar leányokat vagy tisztes aggnőket meggyalázó davajos orosz katona lehet. Az az orosz katona — akiről egy magyar író (sajnos és szomorú) azt merte írni, hogy Krisztüsarcú! ^ minden gátlás nélkül lelőtte a szentéletű Apor püspököt. Nyíregyházán sorban erőszakolták meg a betegeket ápoló apácákat és akiknek garázdálkodásától évekig reszketett szerencsétlen magyar népünk. A 11. világháború magyar katonája fasiszta volt! Még az emlékét is ki kell törülni az otthoni magyarság gondo­latvilágából. Ezzel a vad kommunista hazug állítással szemben itt áll előttem egy általam soha nem ismert és soha nem látott ismeretlen katona költő primitiv kis verses füzete, amiből a hadifogságba került magyar honvéd Isten segítségében való töretlen hite, az édes Anya és édes Haza iránti szívsajdító vágya csendül ki, önkéntelenül a krasznojarkszi tömegsírba kai továbbra is mindketten öregbítik magyarságunk jó hír­nevét. A boldog szülőknek meg szívből gratulálunk. (A rovat vezetője, T. Dombrády Dóra kéri az ifjakat vagy szüleiket, hogy az adatokat közöljék levélben: 1448 Alameda Ave., Lakewood, Ohio 44107, vagy telefonon 226-3029.) Varga Katalin (California): EMLÉKEK FÖLDRAJZA HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁK A hajdanvolt idők Magyarországán az öreg szülő k bi­zony nehezen mozdultak. A templomig és vissza, — vagy a piacra. Néha, nagyritkán, öreg barátaikhoz egy délutáni uzsonnakávéra, — ez volt a mozgási körük. A délutáni kár­tyaparti, sakk, vagy csendes beszélgetés a szomszéd utcában lakó sógorék szőlőlugasában majd hogy nem ki is merítette a társasélet fogalmát. És ha minden szent időben egyszer megvizitelték a távolabbi helységbe költözött fiatalokat, az akkora esemény volt, amire hónapokig készültek és utána hónapokig emlegették az azzal járó tömérdek viszontag­ságot. Nagyot kellett változnia a világnak, hogy ezek a ne­hezen mozduló öreg szülők világutazókká váljanak. A meg­változott világ új szokásai szárnyukra vették a szó legszo­rosabb értelmében ezt a valaha csak a templomig tipegő generációt és meghordozzák őket a világ minden csücskébe. Nekünk már egészen magától értetődő, amikor a vasárnapi templomozás után találkozunk velük, a vizitbe érkező öreg szülőkkel. Óvatos lépteik mögött sok-sok ezer mérföld .húzódik, tele az idegenbenjárás félelmével, a sose hallott nyelv iránti bizalmatlansággal, a hátrahagyott otthon iránti aggodalommal. És mégis jönnek, szünet nélkül járják a nagy országutat, tartják erősen a kapcsolatot a haza és az idegen­­ség között. ! Az emberi természettel jár az, hogy mindig hősöket keresünk magunknak, akik példájukkal átsegítenek bennün­ket az élet sok nehézségén. De gondoltunk-e már valaha arra, hogy őket válasszuk meg hőseinknek, — a törékeny­ségükben, tehetetlenségükben is példamutató öreg szülő­ket? Gondoltunk-e valaha arra, hogy mennyivel igazibb hősök ezek a fáradt, sír felé ballagó öregek, akik képesek legyőzni félelmüket, hajlandók vállalni a sokszor erejüket meghaladó tenger fáradtságot — mint a legendák nagy­erejű, félelmet nem ismerő hérói? A nehezen mozduló öreg szülők, akik túlnőnek saját szűkreszabott létezésükön, hogy utánunk hozzák azt a kis darabka otthont, melynek jelen­valósága nélkül talán nem is tudnánk új otthont teremteni az idegen talajon. Üdvözöljük most őket, az üveghegyet megmászó, sárkánnyal megvívó mesebeli hősök utódait ,— világutazó öreg szüleinket Juhász Gyula egyik versével, mely nagy utakra induló falusi anyókáknak állít örök időkre szóló emléket. ANYÓKA ' Juhász Gyula verse <—* Hideg, rideg a nagy váróterem, Meg az a lusta lámpa égne jobban! A vonat messze vágtat még a hóban, Szorong és vár, vár a sok idegen. A végzettőket percig összehozta, Nyugatra tart ez, az keletre tér, Vár mindegyikre egy táj, egy fedél, Vagy egy sírdomb, kinek mit szán a sorsa. Egyik sarokban feketében áll Egy bús anyóka <— ugyan mire vár? A könnye barázdáin leszivárog, S míg lassan betakarja a homály, Az ablakon <—< tán könnyei nyomán? >— Kinyílnak a nagy, csodás jégvirágok. eltemetett nagy katonaköltőnk Levelek a kálváriáról drá­mai líra sorozatát juttatja eszünkbe. Valamikor azt szokták volt mondani, bogy ba meg akarsz tanulni imádkozni szállj tengerre, ifj. Wisnyowszky, ismeretlen katona költője a II. világháborúnak versében a tengert hadifogsággal cserélte fel. Én és mindazok, akik átélték a 11. világháború hadi­fogoly lágeréletét, igazat adnak a költőnek. A “Kib írjuk-e? címet viselő verse Ietörölhetetlen stigma lesz a magát kultúmyugatnak nevező győztes hatalmak homlokán! Ebben a versében a költő pálcát tört azok feje felett, akik kodifikálták a nürnbergi jogot és hoztak ítéletet akkor, amikor ők a bírói tógában tetszelgők sem voltak vo­­nalnyilag bűntelenebbek, mint akiket elitéltek. Részlet a Kibírjuk e? című vers sorozatból. KIBÍRJUK E? Rabláncra fűzve megcsúfoltan. Juhok gyanánt összezsúfoltan, Egy szűk karámban negyvenezren Bűzben, sárban, piszokban, szennyben, Testünket ellepték a férgek, Lelkünk sötét ködök ülték meg. Víz nélkül kiszáradt torokkal, Erőtlen elernyedt tagokkal, Gyötrő éhségtől ösztönözve, Emberformánkból kivetkőzve, A parancsokat áthágva, Falat kenyérért egymást rágva, Evés helyett reggel és este Szabad ég alatt remegve, * Fogvacogva dideregve, Metsző hidegben ázva-fázva. Tehetetlenül öklünket rázva, Álmatlanul, hogy meg ne fagyjunk, Imádkozva, hogy megmaradjunk, * Végtel en hosszú éjszakán át Jártuk Krisztusunk kálváriáját f Naplónk fekete lapjait úrtuk Isteni csoda, hogy kibírtuk! í____ ______j____ Folytatjuk: v. Nagy Lajos CSAK EGY PERCRE... 57. FELEMELKEDÉS Nem tudom a lelkeket Magasba emelni, ha ma­gam nem emelkedem magasra. Lucie Christine Lelkünk két szárnyon röppenhet vissza legbiztosabban a Teremtő Atya ölébe: A Szentlélek Galambszárnyán S az Ige Sas-szárnyán. , A Szeretet és Igazság Égbetörő Szárnyain. Ez egyben az Ut és Élet is. 58. KERESZT-PÁSZTORBOT A Keresztények Krisztus Pásztorbotjára támasz­kodnak. Faulhaber A Kereszt két karjával, Jobbról-Balról egyformán tá­mogat minket. Egyenes ága pedig a Jákoblétránk. Rajta a nyitott lsten-Szivig juthatunk föl. 59. JAJ A HALLGATÓKNAK! Jaj azoknak, akik Rólad, Istenem, hallgatnak! Mert beszélhetnének, de némák maradnak. Szt. Ágoston Istennel szemben senki sem maradhat passzív. A néma hallgatás néha nagyobb bűn lehet, mint a hangos istenkáromlás. • v ' t:. ' U . Wi • 60. KRISZTUS TEMETŐI , . A Vallásnak ma már nincs komoly beleszólása a dolgok rendjébe. Max Yordan Azért nincs is igazán rend a Világban. ’ A tények Ietagadhatatlanok. Közel kétezer éve Krisz­tust mindig temetik. És mégis él. Újra és újra feltámad. Nem lehet sírba zárni. Temetői azonban sorra sírba szállnak. S rájuk borul a Feledés Homálya. 61. EMBERTORZÓK Az Emberiségnek hirtelen szörnyűségesen meg­nőtt a Teste, de kicsi maradi a Lelke. Bergson Ha a lelki fejlődés nem tart lépést az Emberszaporu­lattal, Szörnyszülöttek fogják benépesíteni a Földet. Az Embertorzók egymást fogják kiirtani. ^.1 62. MAGASRENDÜ ÉLEf,,­Jézus nem tanított se Fizikái, se Csillagászatot, de megtanított Magasrendűen Élni. Papini A Jézusi Eszmék emelték fel és fordították ki a Régi Világot sarkaiból. Ö segít el minket az Emberfeletti Létbe. Az Angyalok Rendjéig. Az Isteni Dicsőség Fényrózsájáig. 63. BŰN KÁOSZA Irt. !• «’ I T i • A teremtett Világ minden Káosza a Legmaga­sabb Teremtményektől indult ki. Theodor Haecker j b : i y.Ti J Felülről szakadt ránk a Bűn Káosza. Felülről kellett eljönnie a Szabadítónak is. . f Kimentett a Bűn Rabszolgaságából. A Kereszt vállravételével levette rólunk a Sátánigát. S széttörte a Pokolbörtön rácsait. Azóta vagyunk szabadok. De szabadakarattal kárhozhatunk is el. ELKÉSZÜLT! SOMOGYI FERENC DE.: KÜLDETÉS A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE • . - • I ' című könyve. • 1 656 oldalas hatalmas mű 25 térképet, 75 képet, több kimutatást tartalmaz, egészvászon kötésben. > A könyv ára $ 12.00 » MINDSZINTY BIBOROS-PRIMÁS s \ Á KÜLDETÉS C. KÖNYVRŐL: . . . “Remélem, hogy a KÜLDETÉS <-< MAGYAR» SÁG TÖRTÉNETE sok magyarnak lesz útmutatás ebben az úiialan világban. Szeretettel küldöm áldásomat.’’ ~ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE ~ RENDELÉS / ' - • r f- i KÁRPÁT Publishing Co. f P.O. Box 5548 * r ’ V \ Cleveland, Ohio 44101 ' 1 | V Megrendelem Somogyi Ferenc dr: KÜLDETÉS című művét. Bolti ára $ 12.00. j .’i ' A csekket mellékelem. * l Név: ....................................................................... . . .................... Utca: ..................................................... ......... Város: ................................................................................................. Állam:...................................................... Zip ccfde:...................

Next

/
Oldalképek
Tartalom