Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)

1964-05-28 / 21. szám

MAY 23, 1964 At UJSAG 3 OLDAl Ismeretségem Dáriussal — TÁRCA — Irta: SIPULSZ Nagyon szép foglalkozásom van. A szúnyog cimü taka­rék és hitelszövetkezet al­­pénztái'osa vagyok. Alapí­tóink azért választották a szúnyog címet, mert A méh ,cimü társaságnak a­­kartak konkurenciát csinál­ni. Gondolták, hogy a szú­nyog is van olyan apró ál­lat,- mint a méh, épp úgy zümmög, épp úgy csip és ép oly kevés köze van a takarékossághoz, meg a hi­telviszonyokhoz, mint a méhnek. Mert tévedés azt hinni, hogy a méh takaré­kos, amiért mézet gyűjt A (méh ostoba, mert másnak gyűjti a mézet. Az hogy a szúnyognál al­­pénztáros voltam, igen kel­lemetlen volt rám nézve. Mert a pénzhez csak a fő­­pénztáros férhetett hozzá, ellenben a felelősséget meg osztottuk. Sikkasztás ese­tén tehát engem ép úgy fenyegetett elcsapás és bör­tönbüntetés, mint öt, sőt jobban, mert az ő idejében odébb állhatott, én pedig nem sejtvén a bűnt, min­denesetre helyben marad­tam volna. Ehhez a kényelemetlen álláshoz volt nekem ötven forint havi fizetésem és szász húsz forint lakásbér­letem. Tessék ebből Buda­pesten megélni, ahol egy tojás három krajcár és tíz­ezer tojás háromszáz forint. Mi amrad nekem ilyen kö­rülmények közt a többi szükségletre? Gondolhatják, hogy mily szerény életet éltem. Más szórakozásom nem., volt. mint lesni a villamost, hogy mikor megy neki egy kocsi­nak, s lesni a siklót, hogy mikor szakad le. A fővák rosban ez a legszegényebb osztály egyetlen mulatsága Egy reggel, hét órakor, fölkeltenek. — Egy amerikai keresi önt, szólt a házigazdám, a szokottnál több tisztelettel. Rendes körülmények kö­zött igen lenézőleg bánt ve­lem. Kölönös, hogy a sze­gény emberek mily kevéssé tisztelik egymást. Ha az ember azt akarja, hogy a szegény emberek tiszteljék, — gazdagnak kell lennie. Egy amerikai? Mit jelent­sen ez? Sohse járt a csa­ládomból senki Ameriká­ban. Talán egy kivándorlási ügynök, aki el akar csábi ta­ni? Eh, mit nyernek ők egy ajpénztárossal? — Lépjen be. Erőteljes, naptól barna és a természettől szőke ur lé­pett be. — Bein ur. A szúnyog al pénztárosa? — Az vagyok. — Én Stewart amerikai mlliiomos vagyok. Annyi va­­gyonom van, hogy óránként tiz ezer forintot költhetek. Belefogódzkodtam a? ágy­ba, hogy a guta meg ne üssön. — Mit kiván fenséged0 — hebegtem. Ha egy miniszter j aki egész évre tizenkétezer , orintot kap, kegyelmes, ! úgy ő csak fenséges lehet.) i — Mondja csak, biztos in- ! tézet az a szúnyog? — A lehető legbiztosabb, j Hat százalékot hajt az 1- gazgatók vagyoni garanciát vállalnak. Stewart ur arcán csüggedt • mosoly játszadozott. — Ez baj.-— Miért? — Azt hittem, hogy az intézet zsebelésre van be­rendezve. — Az igaz, — mondám, — de csak a nagyközönsé­­get zsebeljük, a részvénye­seink hasznára. — Lássa, én az elsők e­­jgyike vagyok, aki Klondyke , be mentem aranyat ásni és l 'képzelhetetlenül meggazda- j j dagodtam. Annyira, hogy j ! c-gészen szerencsétlen va-; ; gyök. Szeretném a pénzemet j j f I í megbízhatatlan intézeteknél elhelyezni, hogy jobban j {fogyjon. Képtelen vagyok költeni. Sokáig voltam sze- 1 gény ember s nem értek j j hozzá. Étvágyam sincs o- j ] lyan mint szegény korom- J ban. (Akárhányszor majd, í meghalok egy falat szalon­jáért s e helyett pezsgővel i , meglocsolt nyárson pirított j 'kolibrinyelvvel megspékelt \ fácánt kell ennem-. Retten- ' tő! J ; Dühösen kiugrottam az ] ágyból. — Távozzék, Stewart ur, Önt az ördög küldte ide, hogy, hogy engem nyomo­romban kicsufoljon. Tudja ,meg, hogy én havi ötven ‘forintból élek s kolibri- i nyelvvel spékelt fácánt még [álmomban sem hallottam. [ Csak nem akarja elhitetni I ívelem, hogy a vagyon sze-Irencsétlené tesz? I Stewart ur bután nézett i , ram. — Akar egy próbát? ! — Adok önnek ötszáz­iezer forintot. Ha egy év a- I lat el tudja költeni, akkor kap másfél milliót. — S ha nem tudom elköl­teni? —- Akkor nem kap más- I fél milliót. — ,A föltétel nem súlyos, I— nyöszörögtem halkan, miközben homlokom hideg verejtékét törölgettem. Ekkor hirtelen elkacag­tam magamat. Most már tisztában voltam a dologgal. Hisz álmodom! Ez hama­rabb is eszembe juthatott volna. Rögtön ellenpróbát tartok. Hogyan? Más ember i­­lyenkor fejbeüti magát, a­­vagy megcsípi a karját, hogy föl ébredjen. Én más módszert választottam. Oda­sompolyogtam Stewart úr­hoz és iszonyút csíptem rajta. Ha nem álmodom, erre neki reagálni kein Célomat fényesen elértem, Stewart ur úgy fejbe bo\­­olt, hogy elvágódtam a pad lón. Vérző fejjel emelked­tem föl. Stewart ur még mindig ott ült. Tehát nem álmodom. ; HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARATRA. aki a legapróbb részletekig kidolgozz* a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa, át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS I 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók & — Elfogadom az ajánla­tot,—kiáltani a bolond mil­liomosnak. o a zsebébe nyúlt. — Nézze, ifjú bafáiim. ötszázezer forintból az esz­tendő egy napjára éppen ez-crnáromszázhatvan kilenc forint és kilencven krajcár esik. Ennyit az emosrem minden reggel le fog tenni az ön asztalara. Vigyázz, n, a pénzt elajándékozni, össze tépni nemszabad, csupán öli magára, napisz ukség leiéire költeni. Bármily bo.ond passziót elfogadok mentsé­gül. Vigyázzon, ügyelni fo­gok minden lépésére. Ezzel elém számláita az első napi rátát és eltávo­zott.. Eéltem ennyi pénzzel egy szobában maradni. Győr san magamra kapkodtam a ruhámat, zsebretettem a pénzt és rohantam reggeliz­ni. Mint egy alvajáró ültem tam a kávét. Későb eszem­be jutott, hogy hiszen most telik és — négy ke­nyeret ettem hozzá. Aztán jöttem csak rá, hogy milyen ostoba vagyok, sonkát kellett volna en­nem teával és francia ko­nyakkal. Rendeltem is son kát, majd egy rántottát, mert ez drágább volt s tiz perc múlva csokoládét, úsz­­sze-vissza három forint negyven krajcár volt a számla. Szent Isten, hisz ez igy nem megy — ki kell lalálnom valamit. Benéztem a hivatalomban és beteget jelentettem. Az után úgy tiz óra tájban szaladtam villásreggelizni. Volt egy kitüőn ideám: or­­sovai kaviárt fogok enni. Eddig csak a regényekből ismertem, még pedig olyan emberek regényeiből, akik maguk is regényekből ismer tck. Most végre megvaló­sult ez az álmom is. Nagy csalódás ért, mikor fizetésre került a sor. A ka­viárért, három pohár sörrel együtt egy forint harminc krajcárt fizettem. Micsoda olcsó város ez a Budapest! Én nem értem, miért rágal­mazzák mindig drágának. Odaintettem egy fiakart. — Mennyit fizetek magá­nak óránként? —Három forintot. GÁZ FURNACE BESZERELÉS - JAVITAS Csatornázás, tetőzés, vihar* ablakok. Díjmentes árlejtés DAVID SZABÓ SK 2-4949 ízlésesen és méltányos árban kóazll el minden virág rendelést és továbbit az or «zig vagy a nagy világ bár mely részébe, GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 t —t 22660 Lorain Rd. MINDEN BÚTORDARABBAL, PÉNZT TAKARÍT, MEG ha nálunk vásárol. Sár minden bútordarab va. lonat UJ üzletünkben, á­­raink jóval alacsonyabbak cicr*u£p FURNITURE STORE 12603 Buckeye Rd. Tel. 752.5395 Fischer Rudolf és fia, Tivadar, veje Spiegel Mártont , — Akkor nem menetek magával. —No, nem bánom viszem az urat két forint ötvenert. —Ostoba, én csak úgy ülök föl, ha elfogad tiz forintot óránként. A kocsis nagyot bámult. — Tessék beülni. Nagy élvezet a kocsikázás, 1 ár engem fcusitott, hogy oly jl evés pénzbe került. Valami ^drágább mulatságot keile-, ine ki találni. Két óra alatt [az egész várost bejártam [vettem egy uj kalapot, el- I láttam magam drága sziva­rokkal, egy gyémántmelltüt illesztettem a nyakkendőm­be, s mikor a nemzeti kaszi­nó elé robogtam ebédelni, I még mindig ezerkétszáz j forint volt a zsebemben. Odahívtam a főpincért. — Állítsa össze nekem a legkitűnőbb ebédet. — Igenis. Miféle itallal? t — Amit akar. — Jó lesz kérem egy po­hár világos sör, az osztrigá­hoz csablis, aztán burgundi vörös, rajnai és magyar fe­hér, Moöl és Maudou-pezs­­gő? — Jó. — A kávéhoz piios küra- I sző, anizett és hollandi ,bois? mw — Jó. i És a furhachéval töltött gombát és társait hozták, e­­szembe jutott özvegy Sipor­­! káné paradicsomos káposz­tája, melyet tegnap farkas étvággyal elfogyasztottam. Ma nem tudtam enni. A gaz I dag reggeli elfogyasztotta az étvágyamat. A borravalóval együtt po­tom nyolcvan forintot fizet­tem. IS ezt nevezik nálunk ! mágnás-kaszinónak! 1 Szerencse, hogy egy kicsit jbecsiptem s a kristálykorsót, amelyben a pezsgő gyöngyé zött, levertem az asztalról, összetörött. Húsz pengőt , fizettem érte. De mi ez ! mind a tenger sima tükré­hez ! I Jól vollam lakva három napra. De hát csak eszem- I iszomba lehet a pénzt köl­teni? Délután páholyt vettem az összes színházakba s züst koszorút csináltattam Szacsvaynak, aki aznap ját­szotta a Bánk bán címsze­repét. Csak arra vagyok ki­váncsi hogy mind a mai napig kit tarthat bolondnak Szacsvay ezért a k 'dciemé- I nyert. Elmentem uzsonázni Ger­­baudhoz s mikor szivarra gyújtottam, úgy dobtam el az égő gyújtót, hogy egv egy csipkefüggöny meggyul­­'adt. Ezért a mulatságén száz pengőt fizettem. Ezután pénztárvizsgála­tot tartottam. Rémülve vettem észre, hogy még hatszáz forintom van. Egy ötletem támadt, A fiakere­­met elküldtem a rákospa­­laai állomásra, magam pe­dig felültem a bécsi vonatra A vonat teljes erővel robo­gott Palota felé. Ekkor nyugodtan fölálltam s a vészfék fogantyúját teljes erővel > a nyíl irányában ta­szítottam. Kiváltképpen nem volt berozsdásodva. A /onat hirtelen megállt. — Ki húzta meg a vész­fékét — ordította a vonat­­vezető. — Én. — Miért? — Mert az esernyőmet akarok érte menni. °esten felejtettem s vissza Általános fölháborodás támadt. Az utalok szóbelileg inzultáltak. S én az egész kupét silány gazembernek nyilvánítottam. Erre köz-UJ TELEFONSZAMUNK: vétlenül akartak inzultálni.- Ez a szóbeliség és közvet­lenség utazás közben. Itt a pillanat! Ajánlatot tettem, liOgy kártérítést fizetek a becsületsértésért. Száz fönn tot kívántak az ostobák. Ez is valami. (Vége jövő számunkban HUMOR AZ ÜGYVÉDNÉL Itt van a kész szerződés, fmjnt leolvastam, most már aláírhatják, a vitás ! pontokat kívánságuk sze­rint kiigazítottam. — Egy pontról elfeled­­ktztiink ügyvéd ur, — szól I az egyik.. — Na mi az, még felír­hatjuk, — mondja az ügy­véd. — Bele kell vennünk a szerződésbe azt is, hogy bu­kás esetén, hogyan oszto­zunk a hasznon I PONTOSAN l — Nemsokára pénzt fogok kapni. — Ki mondta azt neked? — Egy jövendömondó. — Jobban szeretem az I ilyen információt, a fizető I mestertől. SZÉKELY ADOMÁK NINCS VELE DOLGA \ Két iszákos beszélget: — Mit szólsz pajtás, meg­drágult a viz. 1— Mi az? NAGY IJEDTSÉG Mig a szolga a ház hiúján összekötözné a gabonával töltött zsákokat a szolgáló addig a világítóval elől in­dul, elvéti a lépést, lezsup­­pan a hiúból, s úgy megüti magát, hogy a szava is el­áll. — Ugyan Mári! — kérdi később a gazdája, — miért nem kiálltál, hogy segít­sünk rajtad? — Kiálitottam volna biz én, felel együgyüen Mári, — de sokáig nem tudhatám, hogy én estem-e le valóság­gal; mert Jancsi bácsi is a hiúban volt. KUTYÓ-E1 A KÜLÖNBSÉG — Nagy különbség van ám a férfi és nő között. — Például? — Például, ha hideg kezd lenni, a férfi a hőmérőt kezdi nézni, a nö pedig a divatüzletek szörmekabát­­jait. i A váczi utcán a harma­dik emeletről néz le egy hosszú fülii kis kutya az ablakon. — Nőné komé, — mond másiknak — milyen fur­­az azon menő székely a t csaképü kisasszony néz on­nan. j — Nem kisasszonyé az, te golyhó, raneiti kutya. I — Kutyó-? no hiszen, ha 'az onKnan leesik, nem is lesz abból többet ember. oda vetődött s kinyomta a a cipóból a tejet, mert kü­lönben éhen maradtam vol­na. — Ejnye, ejnye. — Azután meg az a baj ért: hogy a mezőn ért az este eső esett, hideg is volt, én csak vártam hogy majd megvirrad, de nem aakrt, másodszor is vártam, még sem akart, harmadszor meg hozzá fogtam, hogy várjam, még sem virradt meg. Akkor aztán meghara­­gudtam, lefeküdtem, s mi­kor nem vártam, szépen megvirradt. — Hm, de sok baj erte kendet. (Különben az ilyen mó­kákat csak kötekedésből mondja ám a székely, nem együgyüségl.) A West Sídéi Református Egyház Hírei Közli: Elek Aáron, lelkész Betegeinket, kórházi ápoltjainkat jelentsük be a lelkész hivatal­ba. Nem minden kórház küld ki értesítését az illető egyháza vagy pásztora részére. MEGOLDOTTA A — Jól elbántam a végre­hajtóval. — Hogyan? •— Eddig naponta akadt nálam dolga. Erre hozzáad­tam a lányomat s azóta folyton kerül bennünket. KATONASÁGNÁL — Közlegény Kovács, mi­csoda rendetlenség ez? A kabátjáról hiányzik egy gömb. — Kérem, nem £}z én ka­bátom ez, hanem a kincstá­ré, miért varrnám tehát rá. — Nem úgy van az, - - fe­lel?. haragosan az őrmes­ter, amig maga viseii a ka­bátot, az nem a kincstáré, hanem a magáé. — Na, ha az enyém, ak­kor pláne nem varrom fel, rr.ert nekem igy is jó. EZ NEM DICSEKVÉS — Az emberek leveszik a kalapjukat az én nagyszerű munkámért. — Mit csinál On°-— Fejbőr specialista va-> gyök. NINCS NAGY KERESLET — A barátom üzletének befellegzett. Mindene zá­tonyra került. — Mivel foglalkozott? — Világító tornyot épitett. NAGY BAJOK, KIS GONDOK I Kolozsvárt volt Péter bá’ Oláhfaluból eladott egy sze­kér deszkát, vissza is tért szerencsésen. — Jaj nem érte-e kendet valami baj az utón? tuda­kozódik tőle egy öreg né­­némasszony. — De ugyan hogy ért biz engem. Hallgassa csak meg kigelmed, hát veszek a piacon egy komlós cipót, meg egy kupa tejet bele tóm egy tálba; hát amig a lovakat megitatom, az alatt a komlós cipó mind meg­itta a tejemet, szerencsém­re, hogy a Bere Feri sógor JOSEPH BACSÓ 11617 Forest Ave GA 1-7242 Jhio Államtól engedélyezett real estate broker Törvényesen fel van jogosít­va házak, telkek, farmok és üzletek eladására és vételére. Évtizedek ismeretsége és tapasztalata biztosítja és sikerét. szolgálata megbízhatóságát és sikerét. Működési köre: Cleveland ée Clevelandiéi 50 mérföldnyi körzetben. Tompa Mihály: A MADÁR FIAIHOZ... Száraz/ ágon hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanítottalak? Vagy ha elmúlt s többé vissza nem jő A víg ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek! Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinkben Enyhe, árnyas rejtek nem fogad S ti hallgattok? elkészültök innen! Itt hagynátok bus anyátokat? Más berkekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek.... Puszta bár, az otthonos vidéknek, Fiaim, csak énekeljetek! Hozzatok dalt emlékül a hajdan Lomb- s virággal gazdag tájirul; Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld újra félvirul/ ----­Dalotokra könnyebben derül fény, Hamarabb kihajt a holt berek; A jelennek buját édesítvén, Fiaim, csak énekeljetek! A bokorba itt az ősi fészek, Mely növelte könnyű szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt jártatok! S most, hogy a szél össze-visszatépte, Úgy tennétek, mint az emberek: Itt hagynátok, idegent cserélve..? Fiaim, csak énekeljetek! ARGUMENTUM Férj és feleség vitakozik: — Ha csak fél ember is volnál; úgy holnap elvinnél a cirkuszba. — De szivem, hiszen ha ’élember lennék, akkor én 'ennék a cirkuszban. Petőfi Sándor SORS, NYISS NEKEM TÉRT .. , Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélkül e Nemes láng, amely úgy hevít. Láng van szivemben, égbül eredt láng, Föl forraló minden csepp vért: Minden sziv-ütésem egy imádság A világ boldogságáért. Oh, vajha nem csak üres beszéddel, De tettel mondhatnám el ezt! Legyen bár tettemért a dij egy Uj Golgotán egy uj kereszt! Meghalni az emberiség javáért, Mily boldog, milyen szép halál! Szebb s boldogitóbb egy hasztalan élet Minden kéjmámoránál. Mondd, oh mondd ki; hogy igy halok meg, Ily szentül!.... s én elkészítem Saját kezemmel azon keresztfát, Amelyre fölfeszittetem. 421-5658 Rés. FA. 11154. CSAK KIPRÓBÁLTA A biró kihallgatja a sn- Vos testi sértéssel vádolt “ast sidei magyart és meg­kéri tőle: — Miután már pofonvág­ta a barátját, miért kiáltott utána mindenféle becsület­­zárt 5 szavakat? — Azért, — mondja a földi, — mert meg akartam­■ tudni, nem Isiketülte [rheg! HA GYÁSZ ERI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismereti elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Kiesé J. János JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17564 Harvard SK 1 8900 kV- A' Lakács latrán

Next

/
Oldalképek
Tartalom