Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)
1963-06-27 / 25. szám
JUNE 27, 1963 AZ ÚJSÁG 3 OLDAU Zrínyi, a költő halála —TÁRCA— — Folytatás és vége. — A bokrok, cserjék ropogva, recsegve töredeztek öszsze, a föld dongott, dobo gott szilaj dobbanásaiktól, együttes ordításuktól pedig visszahangzott a szálerdő messzi távola_ A vad hörögve, fújva, csapkodott, csavargatta agyaras fejét s véres tajtékot fecskendezett a vaserejü öklökre, amelyeken acélprésként szorították.... Rémitő erőlködésében már egészen hátsó lábaira ágaskodott, hogy a daliát egy lökéssel feltaszithassa, ez azonban olyan herkulesi rántással csavarintotta hátra a fatörzsvastagságu nyakát, hogy hanyatvágódott bele és estével magát a hőst is magával rántotta, ki azonban rugógyorsan felülkerekedve, busa fejét a földre nyomta és térdeivel úgy leszorította, hogy bordái ropogtak bele. Az iszonyú szorítástól a rengeteg vén agyarasa hörögve fulladozott és minden fuvásra fekete vér bugyborékolt tágoló orrlyukaiból, de a hős nem akarta kivárni, hogy igy fújja ki páráját, mert egyszerre övében fészkelő gyöngyháznyel ü görbe török kése- j ütött e szébe.... Térdeit tehát jobban eleresztette egyik bozontos fülét, hogy övébe nyúlhasson. Ebben a pillanatban közvetlen közelében lövés dördült el és ugyane'Z pillanatban baltérde lecsúszott a hánykolódó vad sörtétől sikog nyakáról, mire ez minden erejét egy végső támadásra összeszedve, még egyszer hörögve, felrúgta magát és egyetlen taszítással hozzávágott kardéles agyaraival a ráeső daliához. Ez a csapás halálos volt, mert a hősnek torkát és nyaküterét hasitottavégig. Ebben a pillanatban értek a közeibe Maglani, Guzics, és Angelo, kik éppen lovaikat kötözték a fákhoz, midőn Póka vadásznak a harsány jajkiálttását hallották.... Maglani rohant oda elsőnek- Zrínyi a kan hátán hevert, mire Maglani rálőtt a vadkanra, de rosszul találta, mert az sivitó röfögés közben a sűrűbe elmenekült. Guzics Angelo erre szintén odarohantak, mire Zrínyi jobbját nyakára nyomva, nagynehezen feltápászkodék. Sebéből szökőkút gyanánt szőkéit a vér. — Rutul bánék velem a ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést és továbbit az or (ízág Vagy a nagy világ bár mely részébe^ GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd. vén kan.... de imhol egy horgasfa, melyet a csatokon is övemben hordék, állítsátok meg sebemnek vérét vele. Ez arra igen jó! —■ hörögte fuldokló hangon, mert már a szájából is kezdett a vér öbleni.... (A horgas fa az akkori kornak egy szimpatikus gyó gyitáson alapuló babonája volt. Ugyanis bizonyos bűbájos igék mormolása közben hársfából egy horogalakot készítettek és azt 1 egyetlen egy lövéssel elejtett vadkannak a sebében forgatták meg. Azt tartották róla, hogy sebbe nyomva, megállítja a vért és behcgeszti a sebbeket.) De hiába próbálták, hiába nyomták a sebbe, a vér mind rohamosabban ömlött | 'sebeiből. Akkor térdeire roskadtés csak annyit tu! dott még rebegni: J -— Fektessetek hanyatt.... I Ekkor jött elő nagy jáj' gatva Póka vadász is, ki ijedtében egy szomszéd fára menekült, midőn gazdája a vadat elhibázta és nagy rémületében csak akkor jajdi^ tóttá el magát, midőn u- I rát vérezni látta.... ' Póka jajgatására még egyszer felnyitotta a szemeit. Balján még gyengén lüktetett az ér, szólni akart de nem tudott, a halálgörcs tői hidegedő jobbjával azonban reszketegen a hátamögött levő bozőtra mutatott! i De senki se értette, mit akart mutatni, mert az azt | kisérő függéssel nagy lelke már elszállott egy jobb hazába ... A fiatal Guzics a szerencsétlenség hirére nagy lélekszakadva rohant a vadásztanyára : — Hamar a hintót, ha, mar,oda az ur! — kiáltotta bátyjának, mire a vendégek Vitnyédy Istvánnal és Bethlen Miklóssal az élükön szintén mind odasiettek és mindnyájan elszörnyedtek, í midőn a kimúlt hőst meglátták, mert a fején három iszonyú seb tátongott és a j harmadik fülén a^él a nyak csigojáján ment be és nya- i kát a torkáig az üterekkel együtt egészen felhasitotta.. Mindenki siratta a hőst és daliát, és..ha könnyekkel fel (lehetett volna támasztani, úgy nem halt volna meg. mert annyi könny elfolyt érette.... Azután keresni, kutatni kezdték a szerencsétlenség okát! Egv öreg vadász éles szemével abban a bokrosban, amelvre a haldokló végső erejével mutatott, egy em, bér nyomait fedezte fel.... i HA NINCS, AKI FöZON is önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élvevettel és egészséggel elfogyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Fisom eledelek HAZA VT TELRE Is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos Póka azt állította, hogy azok valószínűleg az ő nyomai lesznek, miután féltében arra felé menekült és égreföldre esküdött, hogy két lövésnél nem hallott többet. Az első az űré volt, a második Magiamé.... Hát a közbenső ki volt? Ki lőtt? Zrínyinek volt-e az szánva, vagy nem? Ki udná most már megmondani, midőn akkor se keresték? Mély rejtély és két elmúlt század homálya teszi azt kifürkészhetelenné..,. ■ A történelem Montecuccoli gyűlöletéről és torzsalkodásáról beszél — az akkori kortársak ellenben egyébről is beszéltek.... Bethlen és Vitnyédy «zintén csak véletlen szerencsétlenségnek hiszik az egészet, mert Bethlen szivének nagy fájdalmában a következő vádló szavakkal emelte könyes szemeit az ég felé: — Miért kel le a vitézek legvitézebbjének az, emberek legjobbjának, a statusférfiak kimagasló pálmájának egy oktalan barom dühétől elveszni? Ezt fejtsd meg, óh végzet, sors, gondviselés, vagy minek nevezzelek ! Az öreg Cserey azonban a történelem rejtélyes eseményét csak ezekkel a szavakkal kommentálja: — Ha magyar vagy és élni akarsz, — okos ne légy, vitéz le légy és pénzed se legyen sok! És ez a rövid mondat a történelem sok sötét és véres tragédiájának a kulcsát rejti magában.... így halt meg Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 1664. év november 18-án, vagyis igy állapították meg és írták le halálát Maglani elbeszélés nyomán. Azt azonban nem vizsgálta meg senki, hogy Zrinvi seoei között volt-e puskagolyó okozta seb, vagy nem....... A KIBÉKÜLÉS Még susognak a fák és még most is ünnepélyes erdőzugás hallatszik azon a helyen, hol a kursaneczi (most zrinyifalvi) erdőben magas kőoszlop jelöli a hős elestének helyét- Ha e kőobeliszk nem is ragyogtatná dicsőségét Zrínyi emléke fenmaradna, mig magyar lesz és honfisziv dobog, mert mindent, mindent elfeledhetnek: világhódító hőst, államalkotó bölcset, országokat szerző hadvezért — de a költőt nem — annak emléke a szivekben öjrökké élni fog.,. MINDEN BÚTORDARABBAL, PÉNZT TAKARÍT, MEG ha nálunk vásárol. Bár minden bútordarab va. donat UJ üzletünkben, áraink jóval alacsonyabbak FISCHER FURNITURE STORE 12603 Buckeye Rd. Tel. 752.5395 Fischer Rudolf és fia, Tivadar, veje Spiegel Márton Hudák Testvérek Rádió Órája Minden VASARNAP, a leg jobb Időben, 12-től 1 óráig WJMO — 1490 állomásos Hirdetések és üdvösetek ft gyében hívja. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 * James L. Hudák .IgasgaM Hudák Ernő bemondó éa . Steve Hudák. pénztáritok FANCHALY VIRÁGÜZLETE 1714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegrelettelosen. LAKÓ©ALIIKRA 1*. léseeen végezzük el a rendeli** Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes Jóé Hungarian Radio PROGRAM DR. HALLER M. ISTVÁN Igazgató vezetésével MINDEN VASARNAP délelőtt 10-től 10:00-1« WDOK — 1200 Diai ÜRDETÉSEK, — ÜDVÖZLI TEK és KÖSZÖNTŐK ügyében hívja fel e számot GA 1-3443 2527 E. 120th Street Valójában máig sem tudom, hogy min is esett a narag nagyapám és Julia néném között. Mi, gyerekek, már akkor születtünk, amikor ez az acsarkodó ellenségeskedés javában dúlt kettejük közt. Egy faluban laktak, atyafiak is lettek volna, de hasztalan teltek a hosszú esztendők, még csak egymásra sem köszöntötték az Isten szép napját. Mesélték, hogy hajdanában, virágzó ifjúságokban, nugy szerelemben voltak, hanem egy megyebálon aztán keményen összezördültek. De abból az időből senki sem maradt szemtanúnak, Bizonyos, hogy ha vakációzni lementünk mi, unokák Keszibe, nagyapárnekhoz, hát azért átjártunk Julia nénihez habos unzsonnakávéra, szelíd tereferére. Julia néném portáján vénkisasszonyos szigorúsággal tartatott az úri illendőség, csak alaposan kikefélkezve és simára fésiilködve mertünk beállítani hozzá. Általában, éppen az ellenkezőjén folyt nála az élet, mint nagyapámnál, aki szerette a vidám nevetőseket, tréfákat, ugratásokat Olyan zengőn hahotázni, mint ő tudott, nem hallottam soha senkit-De olyan halk suttogós szóval beszélni, mint Julia nénénk, no, azt sem hallottam mást. Természetesen, Julia nénémnél nem emlegettük nagyapánkat s nagy apa előtt is hallgattunk Julia néniről. Ezt már ösztönösen betartotta mindenki, még az öklömnyi apróságok is E.gyszer azonban én, amilyen hebvenes voltam, azt mondom meggondolatlanul kuglófmaj szolás közben: — Tudja, Julia néni, mi újság? — Nyeld le fiam, a falatodat előbb aztán mondjad meg, hogy mit kellene nekem tudnom.... — pirított rám halkan. Elvörösödtem a figyelmeztetéstől, de zavaromban is, mert hirtelen észrevettem, okosabb lett volna a számat tartani, kicsit hát gondolkoztam, hogy majd valamivel elterelem a dolgot, hanem hiába volt minden nem tudtam magamban fojtani a szót, végül is kinyögtem : — Megyen nagyapám Pestre.... Felszökött ültéből Julia néni, mintha mérges pók csípte volna meg, bele is sápadt, azt hittem, menten elájul. De mindenkiben elakadt a lélekzett, csak én dadogtam-.-tovább i — Felvágják a fejét-Julia néni ettől még ke| gyetlenebbül elfehéredett, hogy megkellett kapaszkodjon az asztal szélében. Pillanatokig némán járt a megfakult ajka, hang nélkül, de aztán váratlan felsikitott: — Megoperálják? — Meg_„ meg.... — bólogatunk büszkélkedve, hogy a mi nagyapánknak, bizony felszabdalják a fe.;ét.- Láttam a többi oktondi gyerek is megérti, milyen nagy dologról van szó. Julia nénénk nem Aggatott tovább bennünket, hang talanul kisietett a szobábói, magunkra maradtunk. Csak ez kellett nekünk, tüstént elfeledkeztünk mindenről, éktelen lékmával nekiestünk a lekvárnak, vajnak kalácsnak, gyümölcsnek, percbe sem tellett, olyan ricsajban voltunk, mint még ezek között a falak közt soha azelőtt. Arra sem csitultunk meg, amikor nyilott az ajtó s belépett a szobaleány és engem szólított, hogy menjek az ambitusra. Gyorsan rendbeszedtem magam iparkodóan megjelentem Julia néni előtt. Teljesen átéreztem, hogy milyen igen fontos személly vagyok- Úgy is viselkedtem, komolyan, sőt komoran felelgettem a kérdéseire. Elmondtam, hogy nagyapám maga mesélte az este, vacsoránál a dolgot és szóraszóra kijelentette: — Nem fájditom a fejem tovább, elég volt, szabdal ják fel a doktorok Pesten s vegyék ki belőle azt a fránya kardhegyet.... — Tudni kell nagyapám hősiesen harcolt Buda bevételénél negyvenkilencben, akkor sebesült meg. — Nem engedem.... — rebegte Julia néni. — Nem engedem.... — Azzal kikiáltott az udvarra, hogy fogjanak be, őmaga pedig bement a szobába átöltözni, mire elkészült, a kocsi is előállott a tornác elé. Beül, s maga mellé intett engem- Öreg Figurás Ferenci a kocsis, nem akart hinni a fülének, amikor megmondta a néni, hogy hová hajtson. — Induljon már! — kiáltott rá erélyesen Julia néni, Azzal megindultunk. Mint a támadt fergeteg, úgy robaj lőttünk be nagy apámék udvarára. Csak nagy anyám volt a lugasban, horgolt. Láttunkra, mint aki meghódult, leejtette a kezét, és nézett meredezve, alig tudta fogadni a néni köszöntését, de lassan magához tért: — No, Julia, ez derék cselekedet tőled, hogy félre tetted a haragot.... — motyogta megilletődve, aztán egészen elérzékenyült s sirjva borult a néni nyakába. Én csak álltam megkujtyulva Forgattam a nyakam, krákogtam, nekem is szemembe szökött a könr.y. Ekkor lépett ki az ambitusra nagyapám- Loboncos fenér hajába markolt, keményen megrázta az üstökét, mint aki ébreszti magát valami álomból, végre is nagyot rikkantott: Julia! — Ne engedjed, Kálmán, nem szabad ennek megtörténni!.... Nem....— Nagyanyám is csatlakozott a könyörgéshez, együtt rin.ánkodtak: — Ne, Kálmán.... nem szabad.... Kérlek, Kálmán ! — De mit akartok, kedveseim?.... Valahogyan beleszédültem én is a fura helyzetbe és csatlakoztam a könyörgőkhöz: — Nagyapám, ne.... ne .... édes nagyapám.... — Mit ne?! Mit ne tegyek? ! Nagyanyám tért magához először s kijelentette, hogy ő nem tudja. Én is bevallottam, hogy nem tudom, amint nem is tudtam, mert teljesen és végképpen öszszezavarodtam. Julia néni azonban világosan előadta az operáció dolgát. — Hetvennyolc esztendeig kibírtad, Kálmán, azt a kis főfájást, akkor most ne engedjed, hogy vagdaljanak.... könyörgöm, ne.... ne.... — siránkozott. — Rendben van.... — dörmögött kis szünet után nagvapám. — Rendben van, a kedvedért, Júlia.... majd tovább tűrök.... * Furcsa csönd követke| zett, Julia néni szedelőzködni kezdett némán. Ha- i nem meggondolta magát J visszaült a helyére s intett a kocsisának, hogy menjen i ő haza, ő marad. Együtt is (vacsoráztunk. Szóval kibé- Ikültek Julia néni és nagypapám. Olyan vidám lett ’később a hangulat, hogy I valaki bátorságot vett és i megkérdezte, min haragudtak össze. Egyik sem felelt. Hallgattak nézték a pilláncsos csillagokat az égen. Nagyapám megsimogatta Julia néni fehér kezét s dörmölődött: >— Bolondság—bolondság volt. Miért kellett nekünk egy élten át ellenségként élni, megrontani egymás életét, dacból, ostoba haragból.... __ ❖ . Csak később tudtam meg, hogy az operációs históriát nagyapám azért találta ki, mert 55 év után ki akart békülni Julia nénivel-HUMOR VÁLASZTÁS — Nem tudom, a két test vér közül melyiket vegyem el. Az egyik kicsi, a másik nagy. — Ha már m£g kell lenni, válaszd a kisebbik roszszat. Petőfi Sándor: TISZTELJÉTEK A KÖZKATONÁKAT Tiszt vagyok.... ha lát a közlegénység, Tisztelegve megy el előttem; Én pirulok, gondolván magamban: Nincs igazság, nincs igazság ebben. Nekünk kéne köszönteni őket, Mert mi nálunk sokkal többet érnek. — | Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Velők állunk a csaták tüzében, De mi tudjuk, hogy miért csatázunk, Mert van, ami győzelemlre buzdít Vagyon elvünk, van tán gazdaságunk, S von előre csábitó varázsa A dicsőség ragyogó szemének. — Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Ők az elvet hirből sem ismerik, És a haza? kemény mostohájuk, Izzadásuk dijában nekik csak Kenyeret vet s rongyokat dob rájuk. S zászlajához hogyha oda állnak, Nyomorukért csak uj uj nyomort cserélnek. Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. TOLVAJ BECSÜLET Tolvaj (a társához) : Légy becsületes az osztozásban! Azt hittem gentleman vagy s nem egy utolsó tolvaj-KIFOG A RABLÓN — És most le azt a gyűrűt is! — mondja a rabló a női áldozatnak. — Csakhogy a gyűrűm nem jön le . legjobb lesz kérem, ha megkéri a kezemet. KI VOLT AZ ‘ÉDES’. — Borzasztó édes voltál 'Tommy, — mondja a nász- 1 utón levő asszonyka a fér- Ijének, — hogy az egész j hosszú alaguton át némán csókoltál.... I — Én?! De édesem, hisz én aludtam! ELŐKELŐÉN — i — Hallja kertész, mondja a grófnő, — a maga kutyája a hátunk mögött udvarolt a mi fokainknak. Ezt a jövőre nézve kikérjük magunknak, megértette? A ZENESZERZŐ IKREI — És hogy tudja akét kicsi pubit megkülönböztetni? — Nagyon könnyen. Az egyik tenor, a másik baszszus. A RÉGI JÓ NEWYORK Feleség a férjéhez, amint a 3-ik Avenuen egy hosszú autósorban vesztegelnek. — Látod apus. milyen jó volt, mikor nem volt még autónk, tiz perc alatt hazasétáltunk-S mit tudják ők, mi a dicsőség, S ha tudnák is mi hasznuk van benne? Nincsen lap a történet könyvében, Ahol nevök föl jegyezve lenne. Ki is győzné mind fölirni, akik Tömegestül el-elvórzenének? — Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Ha megtérnek csonkán a csatákból, Koldusbotot ad a haza nékik R ha elesnek, a felejtés árja Foly sirj ukon s neveiken végig. És ók mégis neki menmk bátran Az ellenség kardjának, tüzének! Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Petőfi Sándor: A SZÉKEL YE K Nem mondom én; előre székelyek! Előre mentek úgy is, hős fiuk; Ottan kivan harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zug. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér! Úgy mennek a halál elébe ők , Amint más ember menyegzőre mén Virágokat tűznek kalapjaik Mellé, s dalolnak a harc mezején. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér! Ki merne nékik ellenálllani? Ily bátorságot szivében ki hord? Mennek, röpülnek, mint a szél, s űzik Az ellenséget, mint a szél a port! Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér! Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj& Or ban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 ARAINK S^aS h"APHATTfS PANASZRA OKOT. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi s LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Itt. Kiesé J. Jénáé Lukács Istvse JOHN J< RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8900
