Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)
1963-04-25 / 16. szám
4 OLDAL AZ VJ SAG APRIL 25. 19G3 REJTELMEK REGÉNY Álmosan, fáradtan felcihelődött és kis iróasztaiá-02 ment.. Kivette csekkönyvét a középső fiókból és kiultötte 10.000 frankra. Aztán borítékba tette és megcímezte Henri d‘Arblaynak- Becsöngette Ernestinet. — Szaladjon csak le, Ernestine. Maga adja postára! Egy kis pénzt kellett kölcsön kérnem a groítol ma deman, itthon telejtettem a csekkönyvemet es azonnal viszza akarom neki adni. Ernestine mosolyogva ment le a lépcsőn. Ez se az dolga. A gróf dúsgazdag ember, azt tudja egesz Paris. Igaz, hogy furcsa dolgoKat is beszelnek róla, dehát a n\z — az pénz_ Greta megkönnyebbült egy kicsit, hogy ennyivel is sokként a tartozás- Ismét visszaheveredett az agyra, keét összekulcsolta a feje mögött. Valami okosat szereett volna kisütni. Ez igy nem mehet tovább. Hiszen érlázitó! Toni eilen támadt irigy féltékenysége órárólrára nőtt. Ma este együtt lesz a szükebb tásaságuk és i oni lesz a közzéppont. — Miért is nem várt tovább! Mintha ő nem mehetett volna férjhez, Fedorhoz, vagy akárkihez, ha nem olyan ostoba és nem dobja oda magat Ronnienak? Szó sincs róla, derék fiú, de koldus és oha lesz elég pénze- Nem az a fajta, nem tud utat törni, nasok elé kerülni. Egy óraval később indulni készült és a hallban taalkozott Ronnieval. Mégis elkíséri, úgy látszik. — Greta, drágám, úgy sajnálom, m-nestine mondja, hogy megint fáj a lej er. Nagyon íaradt vagy'-' — Ugyan, Ronnie, csöppet sem vagyok íáradt. És a fejem majd megjavul- Hat persze, hogy elmegyek, csak nem hiszed, hogy itt fogok kuksolni egyedül. Ugyi3 halálra unatkozom egész nap ebben a lakasban. — persze, persze — hagyta rá Ronme kissé levarten — nagyon sajnálom, hogy olyan kevés szórakozásod van, Greta,, de azt hiszem, jövő héten fürdőre mentek az édesanyáddal aztán pedig Vernebe, ha jól tudom. Greta összehúzta vállán a köpenyt. — Igen, remélem — mondta. — Nem leszek nagyon elegáns a pár szál ruhámmal, félig olyan elegáns sem, mint más asszonyok. De majd csak lesz valahogy- Azért ne vágj olyan tragikus képet, Ronme, ezen nem lehet segíteni és elvégre nem is olyan nagy baj. Nem jól indult ez az este és Rónáidnak nehéz volt 3 szive. Az asszony csak egyszer szólt hozzá a rövid autóúton és ő is hallgatott, látva, hogy milyen kedvben van. Lady Alicenál aztán Greta a köpenyevei együtt levetette a hallban a rosszkedvét is és ragyogva lépett a szalonba. Toni, uj ezüstös-fehér ruhájában kicsit sápadtabban mint rendesen, egyik vendéggel beszélgetett, akit Greta csak futólag ismert. Staire az abiakerkélyben leendő anyósával diskurált-Heten-nyolcan voltak már a szobában és ahogy Greta belépett, valamennyien őt nézték, olyan feltűnő volt a szépsége és az ellentét közte és az ura között, aki szomorúan és .szerényen jött mögötte. . .\-.'í ; , A vacsora fényesen sikerült. Toni a vőlegény meg az öreg d'Arzós herceg között ült. A herceg, Toni keresztapja, nagyszerű hangulatban volt. Tóniből pedig majd kicsattant az élet és a. jókedv. Greta , időről-időre irigykedve figyelte. — Szerencsés kis boszorkány'! Milyen élete lesz és milyen nagyszerű férfit kaparintot magának!.... - *■- ; «2 Toni éppen valami nagyon merészet mondott, ami mindenkit megnevetett és Greta fürkészve nézte Fedort.- —- Vájjon hogy tetszik neki a menyasszonya pikáns beszéde?.... De Fedor szemében olyan pillantást vett észre, amilyent még sohase látott férfiszemben, pedig elég tapasztalata volt benne. Végtelen szenvedély és végtelen gyöngédség ölelkezett ebben a pillantásban és Greta egyszerre megérezte, hogy nem csak a nagy módot, az ifjúságot es nagyobb szerencsét irigyelheti Tónitől, hanem, valami sokkal különbet, mérehtetlenül szebbet és kívánatosabbat — és most tudta meg, hogy ö még Ronald szivében sem foglalt el soha olyan helyet, mint Toni a Fedoréban. Később a nyaralásra fordult a szó. A vendégek közül többen is ugyanarra a helyre készültek és nagyban tervezték a mulatságokat, kirándulásokat. Toni éppen a keresztapjával beszlt, mikordjArblay neve ötötte meg a fülét. Mrs. Coleman említette, egy rendkívül csinos angol nő, aki most Párisban időzött és két hétre villát bérelt a íürdóheleyen. — Nagyon érdekes társaságom lesz — újságolta Vincenték, azt hiszem, ismerik őket: az öreg Harry Vincét fia és menye, aztán Hugh Denison, roppant kellemse ember,, ő már kinn is van a fürdőhelyen. Felsorolt még két-három jól ismert, kedvelt francia nevet, végül Henri d'Arblay. — Ismerik mind ugy-e? Greta, te különösen jóban vagy vele.... Toni gyorsan a nénjére pillantott és megkönnyebbülve látta, hogy az teljesen nyugodt marad. — Jól ismerem,hogyne — felelt e— gyakran táncolok vele. Elsőrangú táncos. Máskülönben nem valami nagyon mulattató. — Igazán? — mrs Coleman felhúzta a szemdöket. — Én meg azt hittem, hogy nagyon kiváló gavallér. Annyit látlak vele.... Maga nem is féltékeny, Ronald? Htlkett a feleségére mosolygott és kicsit túlzott jókedvei tiltakozott: — Dehogy vagyok féltékeny. Látja, én nem táncolok, vagy legalább is nagyon gyengén. Greta szerint még csak nem is konyitok hozzá, hát örülök, hogy jó partnere akad. Unatkozna különben. — Na, hogy neked milyen kedves, alkalmazkodó férjed van! Bár Jack volna ilyen. Jack se táncol, csak go! - fbzik meg rádiózik, de azért éktelen dühbe gurul, ha valakivel többet táncolok, mint két hétbe négyszer, igazán szerencsés asszony vagy, Greta, remélem, meg tudod becsülni. Greta hosszú, sürü szempillája egészen beárnyékolta a szemét. — Tudod — mondta mosolyogva — Ronnie aranyos fiú. D‘Arbley barátunkra pedig majd meglátod, milyen hamar ráunsz te is, ha veletek lesz a fürdőhelyen. — Ó, én ott sose unok meg senkit — válaszolt mrs. Coleman. — Mikor az eember uszhatik, tncolhat és játszhatik.... Tudjátok, hogy született hazárdjátekos vagyok! Remélem, te is beszállsz, Greta? — Nekem arra nem telik — felelte a fiatalasszony kicsit szárazon. Most Toni is beleelegyedett a beszélgetésbe. — Nekem a rulett a gyengém — mondta — egyszerűen imádom. Múlt tavasszal Monte-Carióban minuen este félittztől félegyig játszottam, mig anyus végkép megdühödött és kijelentette, hogy tönkremegy bele az arcbőröm, — no meg egyéb is, persze. Másküinben végtelen unalmas hely az ilyen játékbarlang. Az ember végig vándorolhat a szobákon és lehet olyan elragadó a milyen akar, rá se hederit senki. Azt hiszem még Grétának se akadna gavallérja, ha egyszer megindul a játék.... fodor, drágám, ugye, engedsz majd játszani, ha kedvem jön rá? .... Pedig félelmes játékos vagyok! Kétezer frankot vesztetiem akkor. — Az igére szép szó, de meg kell tai'tani; én inkább nem Ígérek semmit — mosolygott Fedor — majd elválik. Egyelőre, azt hiszem, nem nagyon sürgős az ügy. Nem fogunk mingyárt Monte-Carióba rohanni, hogy elverjük a vagyonkánkat. — Hát. hiszen várhatok még egy kicsit — engedett Toni. — És te mióta vagy olyan józan, Gret.ikém? Azelőtt szívesen bemásztál néha, még pedig elég vakmerőén. Greta szeme átvillant az asztalon. Egy peerig farkasszemet nézett a húgával, aztán elfordította a tekintetét. ' — Meguntam a játékot — mondta. — Ahhoz gazdagnak kell lenni. Csepet sem mulatságos folyvást arra gondolni, hogy milyen baj lesz, ha vészit az ember. Nem, azt hiszem, a játék fog a legkevésbbé érdekelni, ha elutazunk. Éjszaka volt, mire a vendégek eloszlottak,! Greta a hallban megragadt Toni karját: L — Te csacsi! — súgta. — Hát neked mi jutott eszed! be, hogy az én játékszenvedélyemről kotyogj ? Jól tudod, hogy Rohnie gyűlöli |s egyáltalában néip akarja, hogy játsszam? Lehetné‘annyi sütniválőxh... *** Toni rábámult. — Mi az? Hja, vagy úgy! Azt hiszem, drágám, talán inkább te vagy a bolond. Ha- Ronnie nem akarja, minek játszói? Jól tudod, hogy arra nem telik magad mondtad. Szép kis pácba keveredhettél, azt igazán nem őri meg.... — Semmi se ér meg semmit — mondta Grete keserűen. — könnyű neked, de én mit csináljak? Nekem meg kell níha próbálnom, hogy pénzt szerezzek. Nagyon kérlek, máskor ne beszétj játékról Ronnie előtt, se Ronnie barátai előtt, akik visszamondhatják neki.. Na, jóéjszakát! Az est nagyon szépen sikerült, bizonyosan sikerülni fog az életed is! — Azzal elvitorlázott, be se ment megcsókolni az anyját. Toni visszatért a szalonba. A lámpák tompított vBágában most csend volt és virágillat, a földig érő ablakok kitárva a meleg éjszakában. A vendégek elszéledtek és Toni örült, hogy még pár percig egyedül lehet Fedorral. Efészen megváltozott az arca, ahogy átsietetl hozzá az erkélyes ablak felé? HA HÁZÁT VAGY ÜZLETÉT ei akarja adni - vagy HÁZAT VAGY ÜZLETET óhajt venni - vagy BÁRMILYEN BIZTOSÍTÁSRA van szüksége, forduljon TELJES bizalommal a FAME REALTY & INSURANCE-hez Julius J. Pefrash Robert Lavdis 11319 Buckeye Rd. SW 1-5900 REAL ESTATE BROKER INSURANCE VANNAK VEVŐINK, LISTOLJA INGATLANÁT VELÜNK GYORS EREDMÉNYRE fatittiúuted tfrctiti BOSTON LOS ANGELES LONDON CHICAGO Interesting Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or rnoney order. □ I year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $5.50 Name Address City Zone £tatf MINDENKI JEGYEZZE MEQ Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisfonnal bármely gyártmány la. teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, szakképzett television Javltét 2656 EAST 126tk ST. SW 1 -4544 RA1-0567 Francia pezgő é> tóbWttU High Balk RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenut Tel. WO 1-9586 Whyaky - ^odks - scotch - Gin - Bourdon • Rum ksphité ingdcbm UvllCn U. SO-nil többfái» rör na nladig káeewlálbee Ha Mrty m a házánál. *A* Sei» » tSaL . " — Fedor!.... — Toni!.... Fedor Staire megfogta a leány kezét és magához vonta. A szemébe nézett. — Szép volt ez az este? Boldog? Sugaras szemmel nézett fel rá a leány: — Nagyon. Még mindig nem tudom elhinni. Talán csak álmodom. Lehet, ha elutazunk, akkor majd inkábo elhiszem, hogy valóság. Itt Párisban minden olyan varázslatos, szinte félek, hogy egyszerre íölébredünk és semmi.... Mi volt ez? Villámlás? Csak nem készül ziva-t tar? — Hozzásimult f’edorhoz, mint a megijedt gyerek és Fedor megölelte. — Alighanem. Már többször is villámlott. Miért, drágám, tahin csak nem fél a zivatartól?? — Gyűlölöm — felelte Toni hevesen, izgatottan. — Gyűlölöm a villámot és a dörgést, iszonyodom tőle. E- gész életemben birkóztam ezzel az érzéssel. Nagy ostobaság tudom. Nem attól félek én, hogy belémcsap.... Isten tudja, mit érzek! Mintha félelmes, idegen hatalom tömé rám, aminek semmi köze se a természethez, se Istenhez.... valami különös, vak és irgalmatlan erő. Gyilkos elemek szabadulnak el és széjelszakad a vékony fátyol, amely a gonosz világától elválaszt.... Fedor szorosabban magához ölelte és elvitte az ablaktól. A Szelisztyei Asszonyok — REGÉNY — IRT \: MIKSZÁTH KÁLMÁN — Isten hozta bátyám uraimékat. üljenek le hálunk kegyelmetek. De a vezérek tudták az Hiedelmet s állva tettek jelentest a viszontagságos csatározásokról és ostromokról, a ravasz íSvehla vakmerő garázdálkodásáról, makacs védekezéséről és meneküléséről. — Volt-e elegendő ágyújuk? — Velünk volt a Varga-ágyú is. (Mátyás hires ágyúja, mely később Bécs ostrománál játszott nagy szerepet — Hány embert vesztettünk? — Harmincnégy halott van és mindegy húsz sebesült. — Ez utóbbiakat itt fogjuk ápolni — mondá a király. — A sebesülteket széthagytuk, fölséges uram, küiözböző Jie'yeken, csak a foglyokat hozzuk magunkkal. — Mennyi a fogoly? I — Háromszáz és néhány., A királyt láthatólag kielégítette ez a szám, ujbó megszorongatta a vezérek kezeit. — Megszolgáljuk kegyelmeteknek jó szívvel, mihelyt Budára érünk. Nem is képzelik, mennyire eltalállak a kívánságunkat. Királyi szavam köt körülbelül ép ennyi fejre nézve. Egy telepítésről van szó, Erdélynek egyik vidékén, hol a munkás kéz hiánya viszás állapotot teremtett. — Kemény, szálas legények — mondá Palóczy László —- kezük vas erős, de hogy fognak-e tudni dolgozni e zsebrákok, ném tudom. Azoknak csak az esik jól, amit erőveu elvesznek valakitől. Kétlem, hogy megelégednek azzal, amit az anyaföld viszonzásul a gondozásáért önként ád. — Én hiszem, hogy beválnak, — vélte Czudar. — Érintkeztem velők útközben, nagyon megvannak törve s megunták az efféle kenyeret. Se nem rabló, se hem Katona, egyszer hop, másszor köp. Jizomoru élet az. ő hozzájuk képest még az üldözött farkas is tekintetes ur. Nyilván ő nekik is kapóra jön a fölséged terve, a tűzhely alapítás. Az ember rendesen arra vágyik, amitől legmesszebb áll. — Még ma útnak szeretném indítani. — Akár e percben indulhatnak, fölség. — Egy megbízható hadnaggyal, akit kegyelmetek ki jelelnek. — Legjobb lesz Szily István csapata. Az audiencia ezzel véget ért, a király szívélyes búcsút vett tőlük, s megkérdezte, nem lennének-e vendégei vacsora idejóre? — A katona helye a táborban van, fölség, a legénység között, — felelte Palóczy. — Bizonyára ránk íérne a szép asszony főztje, ahogy mondani szokás, de hadiéletnek az az egy titka, hogy a vezér ne egyen liba pecsenyét, mikor a közember fekete kenyéren rágódik- Itt a palota alatt a l^özség bálszélén ütjük föl a sátorokat, ott pihenünk hajnalig és ott étkezünk a bográcsokból a többiekkel. — Ha már igy van, — szól Mátyás — és nem akarnak a vendégeink lenni, én szeretnék lenni a kegyelmetek vendége. — Hódolattal várjuk királyi felségedet! — Ott leszek bátya — mond a király, — de a foglyokat hadd vezényelje ide az udvarba Szily hadnagy. Külön óhajtok velők beszélni. Alighogy elmentek a vezérek boldogan a kegyes fogadtatás után, csakhamar megtelt az udvar különös, marcona alakokkal, akik láncokkal, szíjakkal voltak egymáshoz kötözve- Nagy, öles termetű emberek voltak ezek a ‘zsebrákok, akik se nem nyiratkoztak, se nem bo-Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra j a legszebb virágokat kapja ( Or ban's Flowers \ 11520 Buckeye Rd. RA 1*1500 j ARAINK SOHASEM A2WSATMJUC PANASZRA OKOT. rotválkoztak éveken át, be voltak szőrrel nőve, mint az ősemberek, némelyiknek szinte övig ért a bozontos szakálla. A ruha cafatokban lógott rajtuk, mint a koldusokon. Úgy, hogy sehogy se lett volna ajánlatos viselés asszonynak rájuk nézni. Megtekintvén őket a király, kedvetlenül mondá a barátainak: — Borzasztó kinézésük van. Félek világul futnak tőlük a szelistyei asszonyok. — Az egész csak csalódás, fölség,— jezé meg Báthory — mert mögöttük állnak lóháton a Szily nyalka lmszárjai. Ha megmosakodnának, jó gúnyát kapnának ér a huszárok nem előlgetnének nekik, a legszebb férfiaknak lehetne őket tartani. Nézze csak meg íölseged a váliaikat, a termetüket, a bátor elszánt arcvonásaikat, hiszen szoborhoz lehetne mintának venni némelyiket. A király magához intette a hadnagyot. — Hadnagy, e foglyokat elkisered csapatoddal Nagy-Szebenbe, Dóczy Gőrgy szebeni grófhoz, ott megtisztítjátok, kiöltöztetitek őket Dóczy György költségén, ezek után gondoskodói róla, hogy Szelistyéie telepítessenek olyan módozatok mellett, amelyek lehetőleg biztosítsák, hogy ott megélhetvén, hasznos alatválókká lehessenek. — Mátyás a mögötte álló Vojkffyt tolta előre. —- Te jobban beszélsz csehül, mint én, tarts nekik egy kis beszédet és magyarázd meg atyai szándékaimat irányukban. A király már előbb parancsola volt, hogy a szebeni gróf prefektusát legott keressék meg és küldjék a dolgozószobájába. Rostó terdre borult előtte és bocsánatot kért, ha megsértette volna. — Keljen töl, öreg, ne csináljon komédiát: az ügy, amelyben sántikai kend, megoldához jutott. Az udvaron háromszáz cseh katona áll, akik még ez órában indulnak Szebenbe, illetve Szelityére. Kendnek nem isik semmi bántódása. Befoghat és elmehet a csapattal. Az asszonyok itt maradnak. ,Azokat férjhez adom. Egyedüli büntetésé az lesz, hogy most végig kell hallgatnia azt a tévéiét; amit az urának iratok. Ezalatt, úgy látszik, nagyszabású beszédet tarthatott Vojkffy a zsebrákoknak, akik szörnyükép lelkesedhettek, mert dacára a vastag falaknak, benallatszutt a meg-megujuló rivalgás: ‘Slava Mathis Kralu. — Most pedig írjad Kelemen — mondá a király elfordulva Rostótól s diktálni kezdte a következőket: Mátyás Isten keegyelméből Magyarország királya stb. Jó reggelt Dóczy! Itt küldöm a íerfiaKat; az asszonyok, akikéi kü hitéi, szépek, jólesik, de mesélik, hogy nem Szelistyeroi valók. Tudatom veled, hogy őszkor, vadászatnak idején makam megyek (ázelstyére es megnézem az ottnon maradiakat, megítélendő, hogy egy fészekből vannak-e a a küldöttekkel. Ha nem — fejedet veszted. — Megvan? — kérdé a király. — Igen, fölség. — Elég ;— mondá szelíden s átvevén a diáktól a calamust, odakanyaritotta a nevét Mathias Corvinus, majd fölpilantván Rostóra, aki halálsápadtan állt, mint egy kísértet, hidegen intett neki a kezével: Isten hirevel eljneht kend. X. FEJEZET. Kél esküvő egyszerre. So azelőtt, se azóta nem látott még az öreg Bakony olyan mozgalmas képet a lábainál, mint aminöt a Czudaar és Palóczy zászlóaljai nyújtottak. Tábor hiszen lehetett itt máskor is, de a szomszédban nem volt máskor király. Megnyílt az éléstár és a pince s az esti szürkületnél hordót hordó után . gurítottak a táborba; társzekerek hordták az oldalszalonnákat és másféle elemózsiát. Este a király gulyása néhány ökröt kergetett be a katonaság közé. — Ő felsége küldi egy kis ökörsütés okáért. A király kanásza egy csapat malacot terelt oda. — Ő felsége küldi egy kis malacpörkölt okáért. A falu felől is közeleg valami fekete csapat. Mi az ördög? Csak nem kívánják, hogy ezeket is megsüssük és megegyük? Beállított vagy negyven öreg asszony. — Mit keresnek itt szüle, annyian? — A palotai öreg bíró rendelt ki bennünket, hogy mi főzzünk ma a vitézeknek. Beh okosan tette! Asszony főztje mégis jobb, régen van benne vészük. Biró uram azonban ellenkezőleg, kezdte meggondolatlannak tartani az intézkedést, mert a falu fiatal menyecskéi mellőzve érezték magukat. Mégis csak szörnyűség az öregeket fárasztani, mikor mi is vagyunk! így a biró, úgy a biró, csúfot űzött velünk, mintha ok nem tudnák megfőzni azt a kis lity-logyot a katonáknak. Kpvesse meg magát! Nemi bot való a kezébe, aki maga is olyan, mint a bot. Egyszóval valóságos lázadás volt kiütőben. A lázadást pedig katonasággal lehet elnyomni. Minthogy azonban a katonaság nem volt behozható a faluba, fogta magát biró uram, személyesen vitte ki a menyecskéket és leányokat a katonákhoz. Azaz a tábor szélére, hogy ha messziről is, gyönyörködhessenek az élénk, változatos tábori életben. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozz*, a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utol*ó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók
