Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)

1963-02-07 / 5. szám

IMBOLYGÓ FÉNY Csak amikor a Palota Santa Chiara már üresen állt .... lady Desmondnak ugyanis az ájulása következtében sürgősen Algírba kellett utaznia akkor tudtam meg Windmüllertől hogy mi történt, bár ekkor sem kötöttt mindentaz orromra. Lady Desmond politikai ügynök volt, aki az unoka húga’ segítségével ki akarta szedni belőlünk a köztünk és Olaszország között megkötött titkos szerződések tar­talmát. Olíva szorult helyzete magára hagyottsága szép­ségé és okossága alkalmas előfeltételnek látszott lady Desmond számái’a. Kivetette a súlyosan megaranyozott csalétkét, és könnyen megnevelheti a fiatal lányt a sa­ját céljaira. Még hozzá én azt a szívességet is megtettem neki, hogy kibéreltem a palotához tartozó kis mellék­épületet, a kis palotát. Csakhogy Olíva éppen Oliva volt, a mi Olivánk .... és ezzel hiba csúszott a számításba. Ha helyesen értettem meg Windmüllert, lad Desmond edőszakkal el akarta tá­volítani Jlivát, hogy akalmasabb eszközt kereshessen a saját céljai elérésére. Nem tudta egyszerűen elkergetni, mert Oliva, mint ahogy ő maga elmondta, nem volt haj­landó egy ilyen záradékkal ellátót szerződést aláírni......I tehát más módon kellett ártalmatlanná tenni. Wind­­miiller azért lépett közbe, hogy ezt megakadályozza. Magyarázatában bizonyos hézagok vannak, de úgy lát­szik, vannak dolgok, amiről nem hajlandó nyilatkozni. Windmüller például megfeíeldkezett arról is ma­gyarázatot adni, hogyan került lady Desmond az ékszer birtokába, amit Olíva azon az estén viselt és amiért én olyan drága árat fizettem. Pedig Windmüllert én vezet­tem nyomra, éppen ezzel az ékszerrel. .... Ugyan, ugyan, kedves Windmüller, sokkal osto­báknak tart, mint amilyennek látszom! Azt akarja elhi­tetni velem, hogy tóvedtem. Csak nem képzeli, hogy nem ismertem fel az ékszert, hiszen és terveztem a foglala­tát! Sokkal helyesebb volna, ha azt mondaná: Kedves Burgfried, nem mondhatok el mindent magának; amit elhallgatok' hivati-Jos titok.’ Én ’..'.galább annak veszem és tiszteletben tartom a hallgatását. Két hét múlva lesz az esküvőm Oüvával. Az angol nagykövet házától vezetem oltár elé a menyasszonyo­mat, mere Oliva most a nagykövetéknél lakik: csaku­gyan.... az angol törvények oltalma.... alá van helyezve az esküvőig. — Hm! .... mondta Windmüller, mikor ezt elmond­tam neki...... Nem mindennapi dolog, hogy valaki jóvá akar tenni egy méltatlanságot, különösen akkor, ha személy szerint nem kell vállalnia érte a fcle'ősséget. Ebben az esetben a menyasszonya személyes varázsának köszönheti ezt az elégtételt, kedves Burgfried és csekély­ségem Kazánfűtői tehetségének. Ha én ugyanis alaposan befutok '-alakinek, akkor legyen nyugodt, hogy a kazán­ban a viz forrn; fog! BURGFRIED BÁRÓNÉ KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉSE... Widmüller megkért, hogy nyilatkozzanak, sőt hogy írásban nyilatkozzanak, arról, hogy milyen hatást tett r.un lady Desmond. Nincs ennél egyszeiibb dolog: mindössze háromszor ■attam a vén szipirtvót és a következő hatást gyakorolta rám: Először: Parókát hord, mert valőszinüleg nincs ha­ja. -Ebben az esetben valószínűleg én is parókát horda hók. Még szép tőle, hogy fehér parókát hord, mert a leg­több öregasszony ebben az esetben aranyszőke vagy ko­romfekete parókát tesz a fejére, azt képzelvén, hogy ak­kor fiatalGnak látszik, de a háta mögött mindenki azt mondja rá: ‘Vén kakadu!’ Másodszor, l ady Desmondnak remek brilliánsai vannak, de a szakácsi igen gyönge. Én az ő helyében szégyelnem magamat olyan kotyvalékot tenni a vendé­geim elé mint aminőket tegnap este nála kaptunk: csu­pa olyan ételt, amitől felfordul a gyomrom. Fritz azt mondta, hogy a vacsora nagyon jó volt. Hát persze, mert Oliva mellett ült! Ha főt csizmatalpat raktak vol­na eléje, az is ízlett volna neki. Ha egy férfi szerelmes mindent be lehet adni neki, a cipőkenőcsöt is kaviárnak enné. Harmadszor. Azonal tudtam, hányadán vagyunk, u mikor I ady Desmond elájult. Világos, mint a nap. Ha­nem azért, mert a vén szipirtyó már féllábbal a földben van, még nem ke:! mingyárt kijelenteni, mint ahogy azt Fritz tette, hogy a lády háza ‘nem alkalmas otthon Oliva számára. Rettenetes túlzás, de befogtam a számat, tűért az ember úgy sem tehet semmit, ha a vőlegény még a széltől is félti a menyasszonyát. Szépen ráhagy­tam mindent. így; ez volna a benyomásom lady Desmondról és ha egyéb értéke nincs is, egy érdeme van a nyilatkozatom­nak: világos, mint a nap. Ugyebár? WINDMÜLLER DOKTOR JEGYZETE Lady Desmonddal való csevegésem csakugyan rövid' Kiéig tartott, mint ahogy az Burgíriednek előre kijelen­tettem, mikor Olivát elvezette, a Santa Chiara Palota­iról és a magam vészéről egészen kellemesen volt, • mert én szabtam meg a feltételeket. Hogy mi kellemes és mi kellemetlen, az természetesen egészen egyéni dolog és mindig a körülményektől függ. Mégis előre kell tocsátanom, hogyan került sor er­re a számomra végtelen kellemes látogatásra, amely ladyDesmond szamára annál kellemetlenebb volt. Oiiva fényképfelvétele sehogy sem hagyott nyugod­ni Nem sokat vártam a Burgiriedéknél való találkozás tói sem, mert aki ilyen eszközökkel dolgozik, az minden eshetőséggel számit, azt is számításba kell vennie, hogy egyszer csak váratlanul találkozik velem ebben a város­ban. Nem tételezhetem fel ugyanis, hogy isméi etlen vol­nék a hamis lobogó alatt vitorlázó társaság előtt. Igaz, hogy a íenyképfe1 vétel alapján minden tovább1 nélkül le­tartóztathattam volna lady Desmondot, de mit érek ve le? Valószínűleg hatalmas botrány támad az esetből, u­­miről az újságoknak aztán félesztendőre lett volna írni valójuk. És a szép szőke Olivát odajutatták volna a tanuk padjára! Az ártatlan áldozati bárányt meghurcoltak! volna egy ‘piszkos pörben’ anélkül, hogy magam is tud- i tam volna, miféle összeesküvésnek esett voltaképpen ál­­dozatui! Évekkel ezelőtt fájdalmas operációt kellett Burg­­íried bárón végeznem Londonban, hogy kimtnekedhes­sen, megmentsem az ‘imbolygó fény’ halálos lángjaitól: tartozom neki annyival, hogy sértetlenül hozzam ki szép szerelmesét a Santa Chiara-palotából. Megérdemli tó­­em ez a mélyérzésü, derék ember és jóbarát. Mr. Mowbray semmitmondó és a sorok között mégis annyit o!áruló levele teljes összhangban volt egyéb ér­tesülésemmel, amelyeket Lady Desmondról beszerez­tem. A palotát a 'ady titkára utján bérelte <d hat hó hónapra előre kifizette a bért. A kocsit is ilyen feltéte­lek met.'ett bérelte, a szakácsnak és konhalánynak is 6 hónapra előre kifizették a bért. Ez sokat mond. Szóval: nem széihamosnő ütötte fel itt a tanyáját, aki u számlák kifizetése elől megszökik, hanem olyan valaki, aki ter­vez valamit és a mán minden feltűnés nélkül tovább a­­kar állni, de úgy, hogy senkinek se jusson eszebe érdek­lődni, hogy hová ment. Milyen szerepet szántak Olivá­­nak ebbep a drámában? Mert a titkár intelmei után ítél­ve, a Santa Chiara palota nem vígjáték szinteréül van hivatva szolgálni, hanem drámának, ami Oliva számára talán tragédiává válik. Indiai ügynökömnek küldött táviratomra mosta­náig nem kaptam választ, aminek az a magyarázata, hogy elutazott, vagy meghalt. Ez utóbbi könnyen lehet­séges a gyilkos indiai kiimában, ahol nap-nap után vé­­-es, de gyorsan elfojtott zendülések támadnak a benszü­­szülöttek között. Nem várhattam tovább, Burgfriedhez menet útközben még egy sürgönyt adtam fel, ezúttal a kormányzónak címezve, illetve annak a kerületnek a kor­mányzójához, ame.yben az angol nemesi évkönyv adatai szerint lady Desmond lakott. Az egész kormányzóság nem utazhatott <■! nem is szenderülhetett jobblétre, igy számítottam s ha vannak is zendülések, á kormányzósági épület mindig védve van. Amikor ‘lady Desmond’ Burgfriedéknál a tükörben megpillantott, olyan virtuozitással ájult el, hogy azt következtetem belőle, hogy gyakorlata lehet ezekben lehet ezekben az ájulásokban, no meg azt is, hogy igen jól ismer, de nem óhajt velem találkozni. Odaugorhaí­­tam volna melléje, egy vigyázatlan mozdulattal leránt­hattam volna róla a pápaszemet, a parókát, de ennek műkedvelő ize let: volna. Mig a szegény, beteg nőt háza­­v-tték abban az édes illúzióban, hogy én nem ismer tem fel. de még csak gyanút sem fogtam, én Burgfrie­­déknéi mecsináltam a tervemet; Írtam néhány sort a romai hatóságoknak, akik nagyon le vannak nekem köte­lezve és éppen akkor keltem fel Fritz íróasztala mellől, amikor a barátom édesanyjával visszatért a palotából. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. I England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH. SUTTON WALK. Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. a gáz égetőben eltűnik Adjon túl mindenen, ami a gáz éqetoben elégethető — a házon belül Nézze meg az uj füsnélküli, szagtalan uj modeleket most: Calculator/Caloric/Duramatic i Majestic/ Martin /Sears- Kérirnöré / Warm Morning & the east Ohio gas company Vlinden vasárnap délután 4:30-tól 5-lg hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉRNÉ válogatott Magyar Program­ját W D O K (1260) Hirdet»« vagy üdvözlet avagy - jyletl bejelentés ügyébe* HÍVJA: Tel. RA 1-0146 Lakcím: 2861 East 112n«l p*. Gyógyszereket az óhazába csqk a SAJÓ PÁTI KÁVÁI küldünl SAJÓ SÁNDOR ufctotetea GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave 1 Teitfms WO MHI A Szelisztyei Asszonyok — REGÉNY — IRT V: MIKSZÁTH KÁLMÁN .... A szelistyc: nők. A hegedűd .... igazitá ki az anyóka .... ahogy a Kuli­­l.ntyö barát monata. .... Hogy, hogy, anyám? .... Beszélgettem a nőkkel, én fektettem le őket. A két nagyobbik özvegy asszony. Szólj már no, láttál vala­ha ilyen szépségeket’ Ha férfi volnék János!.... De mit is akartam mondani? Igaz, hogy a harmadik leány oláh leány. Hát épen szerencse, hogy nagyváradiak vagyunk és tudunk oláhul .beszélgettem vele. Az aztán a helyes teremtés. Az is, amit látsz rajta, az is, amit nem látsz. Értesz engem? Ott voltam, mikor vetkőzött. No, ugy-e, értesz mar? Elpirulsz? Nézz a szembe te János! NeKeet tetszik ez a kis fruska. De mit is akartam mondani? Hát igen, am nt beszélgetek vele erről-arrul, előhozódott. hogy mnt ke mitek ide és nem amoda a Bivalyhoz. Hát a?t mondja, hogy az öreg ur a királyhoz hozta őket bemutat­­•' , a Bivalyba akart menni, de a kis Vuca, mert Vucá­nak hijják, hallotta a te hegedűd hangját? mindegy el­bűvölve ara kérte, hogy ide hozzánk szánjanak. Látod mégis csak jó az, ha a bárány a lóval beszéi. De mit is akartam mondani. Ahá, tudom már. Az jár az én e­­szemben, édes fiam, hooy most már a ló beszéljen a bá­ránnyal. Az a leány szerencsét hozni ránk, hát beszélj vele. Azt egyenesen az Isten hajtotta le ide. Az a babo­nás előérzetem van, hogy nem szabad elszalasztani. Igaz ugyan, hogy csak paraszt, de rang ide, rang oda szebb egy hercegrőné1; ha én neked volnék, többet nem ereszteném ti innen, feleségül venném. És mit is akartam mondani? Kivettem belőle, hogy nem volna irántad klegen szivei. .... Ne mondja! .... lihegte Ivorják fölcsillámló sze­mekkel. így* történt aztán, hogy reggel mikor bejöttek a fő­­lóstökömhöz, Korják uram megint egy-egy rózsát nyúj­tott a két özvegynek, a Vucának pedig kettőt, egy fehé­ret és egy pirosat. A két menye., ske összenézett gúnyosan elbigyesztve a szájukat, mintha mondanák: ‘No, nézd, ez a mamlasz szebbnek találja a fátát nálunknál.’ Rostó uram rátámadt féltréfásan: Hallja kend vendéglős, hogy mer különbséget tenni az én kedves eselédkéim közt; az a királynak van föl tartva. Korják oláhui felelt vissza, ami meglepte mindnyá­jukat, de Vucát legjobban. A király csak a szemével fog Ítélni, én pedig most a szivemmel is látok. Vuca arca kigyult, mint a fáklya, szemeit lesütötte sz jmérmesen. .... Mit beszélsz, beste lélek? .... fakadt ki a prefek­tus szintén oláhul. .... Azt mondom, nemzetes uram...... és most ünnepé­lyessé vált a hangja .... hogy miutánk férfiakat mennek kérni az asszonyok ő felségéhez, hát itt vagyok én egy­nek. A.dja nekem kegyelmed ezt a kis lányt feleségül. Vuca fölugrott a székről, ki akart szaladni, de azért Csak mégis visszafordult az ajtónál, talán meg is lehe­tett hallani a szivecskéje dobbanását, ha Rcstó uram nem csap olyan nagy lármát. .... Majd bolond vagyok, hallja kend! Hát megve­szett kend? Hogy én a kollekciómat szétszórjam, amit olyan fáradtságosán gyűjtöttem. Áradt a szájára csapott, tudatára botolván annak, hogy nem jól beszél, hiszen nem szabad elárulni, hogy a szelistye asszonyok gyűjtve vannak. .... Egyébiránt .... tette hozzá lecsillapodva .... nem azért jöttünk, hogy férjhez menjünk, az azhogy ők. Mi férfiakat akarunk vinni innen, nem asszonyokat hoz­ni ide. A leány se akarja. Legalább egyelőre nem. Most ! első dolog a királyhoz valló eljutás. Ad majd nekünk a király különb egényeket. Ugy-efityfirity ? Szemeivel Vucát kereste. .... No szól hát édes mákom! Lökd neki oda azt a kosarat! De az ‘édes mákom’ a romlatlan gyermek őszintesé­gével odalépegetett Korjákhoz, kacéran mórikálva ma­gát a csípőin és betette a kis kezét annak a nagy tenye­rébe, miközben behunyta a szemeit, mintha egyszerre ki­olvadtak volna. _ Tetszel nekem.... mondta bátran _ a feleséged le­szek.... korcsmárosné. .... Ejnye millióm szoknyaránc! dühösködötf Rostó utam és bizonyára nagy patába támadt vala, ha éppen aoban a percbenbe nem szakítja az ajtót a Vero­na szolgáló egy 'elkendező kiáltással: .... Hírnök a királytól! A nyitott ablakon át látni és hallani lehetett, hogy királyi csatlós ugrik le habzó lováról az udvaron és egyenesen a szelistyei asszonyok után tudakozódik. .... Itt vagyok .... kiáltán harsányan az öreg prefek­tus, kidugván bozontos fejét az ablakon. .... Kend nem asszony .... felelte félvállról a csatlós. .... Az asszonyok is itt vannak. Én hoztam őket. Mit parancsol velük ő felsége? .... Hogy holnap, pünkösd másod napján, déltájban jelenjenek meg kegyelmetek a színe előtt Várpalotán. Megőrült Rostó a parancsnak. Ohó! Hát már tudja a király, hogy itt vagyunk? ö maga küld értünk. Jó jel ez gyerekek, nagyon jó jel. Kíván bennünket. Boszorká­nyos Varga János (vígan petyegtette az ujjait) ez nagy dolog. Hajnalban indulunk, mert déltájban kíván hen­nákét, még talán ebédre is ott maraszt. Homályos ködös ábrándok gomolyogtak előtte, előre elgondolta és fölépítette a fogadtatás, aztán, mint a gye­rek, megint összesaperte a színes kavicsait, hogy újból cpffsen. Nagy mulatságot szerzett az neki, ki a hosszú utón annyira beleélte magát ebbe a kalandba, hogy utol­jára már magát is szelistyei asszonynak képzelte. Hanem ehhez a mulatsághoz egy kis bosszankodás is került napközben. A Vuca és a vendéglős közti szere­lem csodálatos módon fejlődött, mint az Amaralis ki­rályné cseresznyefája, mely két óra alatt kelt ki a főid­őéi, meglombosodctt, kirügyezett és virágozni kezdett. Korják be nem érte, hogy vendéglője ma is tömér­dek néppel telt meg (úgy, hogy három szomszédasszony­nak kellett segédkezni a főzésnél), még egyszer felke­reste délután Rostóékat a szobáikban, ezúttal az anyjá­val együtt és újból megkérte a Vuca kezét. .... Nem adhatom •••• felelt az öreg haragosan...... Ab­ból nem lehet most semmi. .... De én hozzá akarok menni és hozzá is megyek .... felelte a leány dacosan. .... Hallgass béka! Te a Dóczy György jobbágya vagy és csak ő disponálhatna veled. Azonfelül most a királyhoz mégy és azt már csak az Isten tudja, hogyan fog veietek rende’kezni. „ - Nem megyek a királyhoz .... monda a leány........ Azért sem megyek! S toppantott a lábával, mint valami szilaj csikó. No azt szedetném én látni! .... dühöngött a prefek­tus, az ökleit felemelve. .... Vasaltasson meg a nemzetes ur, akkor elvitethet, de máskép nem. Úgy vigyenek, vasban, a király elé, majd megmondom neki, az ‘igazságosnak’, hogy mért bántak velem igy. De ezzel aztán ki is adta az utolsó csöpp bátorsá­gát .. . és eltört most már a mécses: sírni kezdett. Az öreg Rostó jó szivü ember volt, dult-fult még egy darabig, de azutná simogatni kezdte azt a holló ha­ját és Kérlelte, csdtitgatta szép szavakkal: No, ne okoskodjál.... ne kunkodj szivecském, rnert árt a szépségednek, vörösek lesznek a szemeid. Le gyen eszed, Vucácskám. Holnap ilyenkor nem bánom, kisírhatod magadat kedvedre. De most nem szabad. Oh, kedves bolondom, dehogy is vasaltatlak meg. Hogy is jut eszedbe az ilyesmi? A te formás bokáidra bi’incset ver­ni! Hiszen megérdemelném, hogy sonica fölakasszanak. Hanem hasztalan volt minden engesztelés, minden ígéret, a kis fruska nem tágított, nem evett, se nem ivott csak eg\ re sirt. Estefelé fogta magát Rostó, rávett egy pipere boltos, hogy nyissa ' ki az üzletet, mindenféle csipkét, pántlikát vásárolt Vucának, de annak csak a Korják kellett, nagy durcásan lehajigálta a földre a sok encséi-bencsét. A prefektus kétségbeesetten tördelte a kezeit, .... mit csináljon veK Ösmerte az oláh vért, milyen konok. Lesz ebből parádé, botrány és nagy csúfság, másrészt attól is tartott, hogy Korják ellenszegül. Végre nagy lelki tusakodás után legokososabbnak találta, kiegyezni, hogy a kecske jóllakjék és a ká­poszta is megmaradjon. Ünnepélyesen megígérte Kor­­jáknak hogy a lány az övé lesz, ha az szépen minden el­lenkezés nélkül a király elé járul és ott szépen viseli ma­gát. .... Becsületszavát adja kegyelmed....... kérdé ünne­pélyese» Korják, ■••• hogy visszahozza őt nekem? ......)c. .... hörögte Rostó, a kezét Korják felé nyújtva. .... Úgy, ahogy elvitte? Rostó visszavonta a kezét. .... Úgy, ahogy visszakapom. Erre meg Korják kapta vissza a kezét s gúnyosan iölkacagott és a fogai megcsikordultak: .... Ami belőle megmarad,ugy-e? A prefektus vállat vont. .... Ejh, hát ki parancsol a királynak? MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baj# van a Televisiormal bármely gyártmány te. teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javlté. 2656 EAST 126th ST. IW 1-4544 RA 1-0567 kiótributeíf ([/-cint BOSTON LOS ANGELES LONDON CHICAGO Interesting Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapje» Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 MDWtyM vagy telefon nbMéiAw. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. i i i 1 I J S I ) 1 1 \ \ Frar.Ja pezgő te többféle High Balls RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - Vodka - Scotch - Gin - BourL/On - Rum kapható üregekben kivitelre la. SO-aél többféle fór vaa mindig készenlétben Ha party vaa a házánál, cá task lágy kedveaatgayal kagb a iht Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor j One Norway St., Boston 1 5, Mass. 1 5end your newspaper for the tim« checked. Enclosed find my check or money order. □ I year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $5.50 Name Address m City Zone " State ~~ pa-15 AZ 11 J MAG 4 OLDAL FEBRUARY 7 1963

Next

/
Oldalképek
Tartalom