Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)

1962-08-30 / 31. szám

» OLDAL AZ ÚJSÁG AVGUST 30, 1962 \ t i S s AZ AMERIKAS MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET YEZÉRTESTÜLETE es A LIGONIERI, (Pa.) BETHLEN OTTHON IGAZGATÓSÁGA ezúton is szeretettel hivja meg AZ AMERIKAI MAGYARSÁGOT 1962. SZEPTEMBER 3-án, LABOR DAY-n, d u. 3 órára az uj 'IDŐSEK OTTHONA' felavatási ünnepére IMBOLYGÓ FÉNY Rábámultam a kocsi leeresztett ab'akából, — épp át akartam nyújtani az inasnak a névjegyeinket — és min­den kétségem eloszlott, mert az idős hölgy meghitten csen­gő német nyelven megszó'alt. kérdezze meg az ön Bankárját miért 9 99% ka az 1950 óta a körzetünkben épült otthonoknak GÁZZAL vannak fütve mert a gáz fűtés ezreket takaríthat meg önnek a fű­tés költségében a mortgage időtartalma alatt. THE EAST OHIO GAS C0MT4NY <9 — Ó, és bolond!! — Épp jókor akartam kiruccani ha­zulról! ■ — Burgfried néni! — és kitépve James kezéből az aj­tót, a következő percben meglepett uriasszony előtt álltam. Boldogságomban nyakába akartam borulni, de volt annyi önuralmam, hogy az utolsó percben meggondoltam magam, mert nem tudtam, vájjon szabad-e. ' Az idős ur­­hölgy a polgármester felesége volt, akinek a családjában én az anyátlan árva otthonra találtam így kevésbé éreztem nyomasztó magányomat keresztanyám házában. — Ejnye, hát ez kicsoda? Ki csúfol engem Rómában a a nyílt uccán néninek? — kérdezte Burgfried báróné az ő jellemző; tréfás; kamaszos modorában; amit a tovatűnő é­­vek sem koptattak el. — Csitt! Hallgasson ki akarom találni!! ■----- kiá ott rám és ki sem hagyta nyitni a szám. — Nem ismerem Fogalmam sincs róla De mégis!—_ A szeme ismerrős és ez a szőke haj.... ördögbe is hol láttam ezt a szóke hajat? Hopp; megvan! A kis Uhlenhus-lány! No; de ilyet Az öreg Uhlenhus kislánya. Hogy is hívják? Valami gvümölcsneve volt a gyereknek... — Oliva! — segítettem kacagva. — Úgy van! Mingyárt tudtam; hogy valami gyümölcs­név!! — kacagott Burgfied néni és egy hatalmas csókot cuppantott az arcomra. — Mi van veled; kislány,, hol búj­tál az egész idő alatt? — Megveregette a hátamat; hogy el állt a lélegzetem. — Miért, nem Írtál nekünk? Nem szép tő­led! És pont Rómában keli találkoznunk! Fritz! Fri-i-tz! —kiáltott be a nyitott kapun, hogy az utcán minden em­ber megfordult; de a házból csak a visszhang válaszolt, hangosabban kiáltozta: Fri-i-i-itz! GGyere le! Azonnal! Ijedten fordultam a kocsi felé; de Fritz a közelben lehetett; mert már ki is lépett a nyitott kapun és beval­lom; hogy nyomban megfeledkeztem a kocsiról; mylady­­vel egyetemben; mert bár most angolosan nyílt bajuszt hord és a borzas haja szépen oldalt van választva és simá­ra keféllve; egyébként mindenben a régi Burgfried Fritz volt; a nagy meleg; aranybarna szemével ami olyan cso­­csodá atosan csillogott; ha nekünk lányoknak Homérosz­ból felolvasott. Különben álmodozó volt a kifejezése; amiért gyermek­koromban sokat ugrattam. Szája körül most is ott van az a kedves vonás; amit az apjától örökölt; amivel egyenesén elbűvölte az embereket— márminthogy az édesapja. És Fritznek épp olyan szája van; mint az apjának __ Ezt ta­kartam csak mondani. Az orrát; az arisztokratikus sasor­rát az anyjától örökölte; egy kicsit nagy; de nagyon ará­­ráhyos.. bem az anyjánál; hanehi őnála. — Hüllőd é Fritz; találd ki; hogy ez kicsoda? — kiál­totta az finyja és odatolt a fia elé; majd várakozásteljesen csípőre rakta a kezét. Esküvőkre, lakodalmakra és minden más aikalo ma a legszebb virágoKat kapj', Orban's Flowers 11520 Buckeye Rd RA 1-1500 személyes vagy telefon rendelésér«. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. f ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelési és továbbit az oi »zág vagy a nagy világ bát mely részébe. GAYER'S rLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd. feiátributed ff rent t BOSTON LONDON LOS ANGELES CHICAGO Akár hiszik; akár nem Fritz csak egv rövidke pilla- i natig nézett rám; majd odanyujtotta mindkét kezét és nyugodtan; de nagyon melegen mondotta: ; — Olivia Uhlenhus Oliva!! Nem tudom,, mások is úgy vannak-e vele; hogy egy­szeribe meleg lesz a szivük tája; ha messze idegenben; csupa ismeretlen között hirtelen barátokra lelnek, akik ’ mindkét kezüket felénk nyújtják. Boldog érzés töltött el; j szilárd talajt éreztem megint a lábam alatt; miután oly I soká küzdöttem késégbeesetten az ár e len; mikor már : attó féltem; hogy elmerülök. Két kezemet két erős kéz szorította és ekkor ébredtem csak tudatára; hogy a Pa­­- lota Santa Chiara nem lehet szilárd talaj a számomra,. ! mint ahogy azt kezdetben hittem Csak egy vékonyka szalmaszá'; minden percben eltörhet.... — Igen; Frítz; én vagyak, hogy lehet hogy te min­gyárt hogy maga mingyárt felismert? —■— kérdeztem ; meghatottan; elfogódva. — Meg én! kiáltotta kedvesen. — Hidd elhigyje el,- OMva; ezer ember között is megismertem volna! Ha az ember ezt igy szárazon leírja; úgy hangzik; mint ha k ritz kissé túlsó vo:na; nemde? De ha ezt ő kimondja; az szent igaz; olyan meggyőzően hangzik; még most is erő­sen hiszem; hogy igy is gondolta. Sok fiatalember fordult meg a társaságomban; mindig megéreztem,. hogy bókokat 1 mondanak-e nekem, A.ogy szánts:*Indákkal hize’rgne'í o; i abban a reményben; hegy egy ostoba iihuskának elcsavar- I ják a fejét. Ezt csak az igazolásomra mondom, amiért Fritz szavait készpénznek vettem. Csak a szemébe kellett nézni! — Igazán? Megismerne? Tiz év után? — kérdeztem boldogan kacagva. — Igen és tiz év után a nyurga, lógóhajfonatu ka­maszlány előkelő fogaton; libériás kocsissal; inassal hajt szerény hajlékom e é és ünnepélyesen le vizitel nálam! — kiiáltott fel Burgfried néni és vállán át hátrabökött a hüvelykével. És én tökélettsen megfeledkeztem a kocsiró1, lady Des­­mondról és az inasról! Mentségemre szolgál,, hogy vér­vörös lettem, amikor Burgfried néni a kocsi felé mutatott. — Nem én jpttem a kocsin hanem lady Desmond, aki a Pa azzo Santa Chiara-t bérbevette, — magyaráztam sebesen; izgatottan,, bűnbánóan — Mylady bemutató lá­togatásokat tesz és ér. én . én házikisasszony vagyok riáia de csak tegnap óta.... — Házikisasszony? — kérdezte Burgfríedné megle­petten. Fritz azonban bebizonyította, hogy nem hiába áll é­­vek óta diplomáciai szolgálatban, mert sem meg epetést; stm zavart nem mutatott, hanem úgy; ‘ahogy,-: volt kalap nélkül odalépett a kocsihoz. Lady Desmond hátra támasz­kodott az ülésen,, ugv, hogy az ajtóból alig lehettt látni, Fritz egyszerűen azzal mentette ki magát, hogy nem vet­te észre Myladyt, mert a veeiem való váratlan viszontlá­tás örömében mindenről megfeledkezett. Őszintén btva.lva, attól tartottam; hogy lady Desmond kissé mereven vá aszol, de úgy látszik épp olyan jártas a társasági formákban, mint Fritz. — Ugyan; kedves báró; ha tudná, milyen örömmet fi­gyeltem ezt a viszonlátást! — felelte szeretetremé.tóan. Tisztán emberi szempontból is, de az én kedves kis barát­nőm miatt különösen örülök, mert öregasszony létemre nem r.yujthattom Olivának azt, amit a fiatalok társasága nyújthat neki. Nem, akkor sem szabad önzőknek lennünk; ha megöregszünk! Éppen le akartuk adni a névjegyeinket Oliviával felesége ^méltóságának. Fritz mélyen meghajol t a kocsi felé; ahonnan lady Desmond foghijjas szája vigyorgott elő. — Végtelenül kegyes; mylady,. — mondta és a bajsza alig észrevehetőig remegett. — Úgy látom; téves sze­mély leírást adtak rólam; mert legény ember vagyok. Az édesanyám volt olyan kedves és az egész tél idejére le­jött hozzám Rómába, ezért költöztünk ebbe a kis palotába. Santa Chiara herceg régi jóbarátja volt édes­apámnak és kedvesen felajánlotta nekünk a házát. Édes­anyám!_ fordult most felénk. Burgfried néni ott állt már a kocsinál. — Lady Desmond, szíveskedjék befáradni hozzánk, — mondta. — Különben gyanúba fognak bennünket, hogy az utcán szoktuk fogadni a látogatókat. A meleg szobában sokkal kedélyesebben lehet elcsevegni mindenről. Fritz, hiszen kalap sincs rajtad! — tette hozzá németül. Lady Desmond összes hiányzó fogaival mosolygott és barátságosan megrázta Burgfried báróné kezét. — Végtelenül kedves, báróné! — mondta nyájasan, I amit már megszoktam nála. — De most az egyszer nem tehetek eleget szives felszólításának. Láttam, hogy el a­­kart menni hazulról és nem szeretném tartóztatni, no meg nagyon is fáradt vagyok a sok hivatalos látogatás után. Hiába nem tagadhatom le a koromat! Hanem, ha meg­engedi mint idősebb osszony, megkérem va amire. Tudom, hogy nem fe el meg a formáknak, de ezzel csak a barát­ságos szomszédi mivoltomat szeretném megmutatni és al­kalmat akarok adni, hogy Oliviával elbeszélgessenek a régi kedves napokról. Jöjjön át hozzám ma este a báróval I vacsorára. Pontosah félnyolcra. Nem hozhatják fel kifogá­sul, hogy hosszú utat ke 1 megtenniük, hiszen csak husz­­lépésnyire van a kapum és ha nem akarnak kimenni az utcára, kinyitatom az összekötő folyosót. Tudom, hogy a a társasági forma azt kívánná, hogy várjam be, mig ön I viszohezza a látogatásomat és meghív, de az én koromban 1 megengedhetem magamnak, hogy ne ragaszkodjak a for­mákhoz és Oliva amúgy is közelebb hozott bennünket. Te- i hát számíthatok önökre, valsorára? Frai.Ju pezgö és töbhféle High Balls RUDY TAVERN S710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Vhysky - T7odka - Scotch - Jin - Bourdon - Rum Kapható üvegekben kivitelre is. ■0-nél többféle rör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, Rá­­íZBx ángy Keave&xMs&rsr haofo a rcsí. | Interesting Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. □ I year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $$.50 Name Address City Zaha —---­­"• ' in ».......... state P3-16 I TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍT AS ARTS RESIDENTIAL ROOFING UJ TELEFONUNK: 247-7722 ART SEGEDY, tulaj, házi tel. Kingswood 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozz? a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME í-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók Paraszt Dráma- REGÉNY— IRTA: ABONYI LAJOS Hajnal felé a vármegye hadnagyai jöttek a házhoz és ifjabb Patyola Miskát vasra verték, nem csupa gyanúból, ' hanem mint valóságos részesét az ezelőtt pár nappal Ko­­j romszegen történt rablásnak. A rögtönitélet a megyében ki volt hirdetve, ifjabb I Patoyat Miskát amint vitték, bizonyos halálnak nézhetett elébe. Ha a szomszédok kinéztek volna ablakukon, láthat­ták volna, amint ló között vason kisérik, s talán némi kis szánalmat is éreztek vo na a betyár gyerek iránt, kit a rossz nevelés, rossz példák jutattak e nyomorult végre. Pár résztvevő könnyet is hu-lájtQttak volna a szerencsét­lenért, ki e szomorú percekben csak- ibal által bírt adni j erőt lelkének, s az igy szerzett féíhlámorban keserves da ra gyújtott, melyben minden szemrehányás benne volt. Édes apám voltál! Mért nem tanítottál. Gyenge fának gyenge ágát Mért nem hajlítottál... Hogy eshetett ez a vén korcsnak, a szegény vén bo­lond Patyolat Miskának! Ha telides teli volt is hazugság­gal, az cpai érzés nem hazudtolhatta meg magát. Ta án még fia szomorú végének gondolata sem ha­tott úgy reá, mint az a szemrehányás, mely egész irtóza­­tosságával c sorsért őt tette felelőssé. — Elölöm magamat, felakasztom magamat!! rivalgott kétségbeesetten az öreg Patyolat és félőrülten rohant az istálló felé. Boris rettenve nézett utána. — Ne félj Boris!! szólt hozzá vigasztalva egy had­nagy, csak hazudik, nem akasztja az fel magát. Annyira szokva voltak már hazugságaihoz, hogy leg­komolyabb, legszomorubb érzései közepette sem bírtak hitelt adni szavának. Patyolat Miska ez egyszer nem hazudott. Valóban fe’akasztotta magát. Ezt a szomorú látványt követő pillanat volt az, mikor Boris kétségbeesve rohant a szomszédokhoz, magát s a vele maradt árvákat pártfgásba ajánlani. — Édes szomszéd__ édes szomszéd! Végünk van! Jaj Jajj nekünk, zokogott keservesen. A Miskát elvitték. Sta­tárium van, felakasztják. Édes apán elölte ínagát. Jaj, hogy leszek én ezután a vi ágon ezzel a három árvával. Ne hegyjon el édes szomszéd. Tudom, sokat vétettem el­­lenök életemben, de a lábok porát is áldani fogom, csak mostani szomorú sorsomban ne hagyjanak el. Utál megvet az egész falu, csak édes szmszéd nem volt soha roosz há­tunk, csak magában van bizdalmunk, lelkem jó János bá­csi. Ne hagyjon el, a teremtő szent isten nevében, az ur Jézus Krisztus kínszenvedésére kérem. Haját, mellét tépve, s kezeit tördelve rimánkodött e­­lőtte o szerencsétlen féreg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom